Nagy gonddal igyekeztünk a forrásainkat és azok felhasználási módját ellenőrizni és újraellenőrizni: egy, a ténytudatosságról szóló könyvben egyetlen tényhibának sem szabadna lennie. De mi is emberek vagyunk, és bármennyire is igyekszünk, néha hibázunk.
Ha az olvasó hibát vesz észre, kérjük, ezt ossza meg velünk, és segítsen még jobbá tenni a könyvet. Vegye fel velünk a kapcsolatot a factfulness-book@gapminder.org címen. Az eddig felfedezett hibák listája a következő linken található: gapminder.org/ factfulness/book/mistakes.
Az alábbiakban egy válogatott jegyzet- és forrásgyűjteményt közlünk. A teljes lista a gapm.io/ifbn oldalon érhető el.
Általános jegyzetek
2017-es adatok. Ahol a könyvben a gazdasági mutatók még nem álltak rendelkezésre a 2017-es évre, ott a Gapminder - főleg az IMF World Economic Outlook [1] című kiadványában szereplő előrejelzések alapján - meghosszabbította a görbéket. A demográfiai adatok kiterjesztéséhez a World Population Prospects 2017 című kiadványt használtuk, lásd UN-Pop [1]. Lásd gapm.io/eext.
Országhatárok. A könyvben a múltbeli országokat úgy értjük, mintha a jelenlegi határaik között léteztek volna. A bangladesi 1942-es várható élettartamról és családméretekről például úgy beszélünk, mintha az ország már akkor is független állam lett volna, holott valójában Brit-India részeként brit uralom alatt állt. Lásd gapm.io/geob.
Belső borító
2017-es világegészségügyi grafikon. A könyvet kinyitva elsőként egy színes ábrát pillant meg az olvasó: a 2017-es világegészségügyi grafikont. Minden buborék egy ország. A buborék nagysága az ország lakosságával arányos, a színe pedig a földrajzi régióját jelzi. A vízszintes tengelyen az egy főre jutó GDP (2011-es nemzetközi dollárban), a függőlegesen a várható élettartam található. A népességi adatok forrása az UN-Pop [1], a GDP-adatoké a World Bank (Világbank) [1], a várható élettartamra vonatkozó információkat pedig az IHME [1] szolgáltatta. A Gapminder az összes értéket 2017-ig kiterjesztette a fent leírtak szerint. Ez az ábra, valamint a források bővebb ismertetése ingyen elérhető a www.gapminder.org/whc oldalon.
Bevezetés
Röntgenkép. A felvételt Staffan Bremmer készítette a stockholmi Sophiahemmetben. A kardnyelő Hans egy barátja, Maryanne Magdalen, akinek a honlapja itt található: gapm.io/xsword.
Ténykérdések. A 13 ténykérdés ingyen, több nyelven elérhető a www.gapminder. org/test/2017 oldalon.
Online kérdőívek. A Gapminder az Ipsos MORI-val és a Novusszal közösen 14 országban 12 ezer embert tesztelt. A felméréseket online végezték, úgy válogatva össze a kitöltőket, hogy reprezentálják a felnőtt lakosságot - Ipsos MORI [1] és Novus [1]. A 12 kérdésre (a 13., a klímaváltozásra vonatkozó kérdést nem számoltuk az eredménybe) adott helyes válaszok számának átlaga 2,2 volt, amit 2-re kerekítettünk. Bővebben lásd gapm.io/rtestl7.
Felmérési eredmények. Az online felmérések kérdésenkénti és országonkénti eredményeit a Függelék ismerteti. Az előadásainkon végzett tesztelések eredményeit lásd a gapm.io/rrs oldalon.
Előadás a Világgazdasági Fórumon. Az előadásról készült videófelvételt lásd WEF (a közönség 5 perc 18 másodpercnél kapja meg az eredményeket).
1. ténykérdés. A helyes válasz a C. Az alacsony jövedelmű országokban a lányok 60
százaléka járja ki az általános iskolát. A World Bank [3] szerint a pontos érték 63,2 százalék, de mi 60 százalékra kerekítettük, hogy ne túlozzuk el a haladás mértékét. Lásd gapm.io/ql.
2. ténykérdés. A helyes válasz a B. Az emberek többsége közepes jövedelmű országok
ban él. A World Bank [2] a jelenlegi USD-ban számolt, egy főre jutó GDP szerint sorolja csoportba az országokat. A World Bank [4] szerint az alacsony jövedelmű országok lakossága teszi ki a népesség 9 százalékát, a közepes jövedelműeké a 76 százalékát, a magas jövedelműeké pedig a 16 százalékát. Lásd gapm.io/q2.
3. ténykérdés. A helyes válasz a C. A napi kevesebb mint 1,9 dollárból élők aránya
a World Bank [5] szerint az 1993-as 34 százalékról 2013-ig 10,7 százalékra csökkent. Noha a pontosan megadott napi 1,9 dolláros küszöbérték és a tizedes értékek használata nagy pontosságot sugall, e számok valójában igen bizonytalanok.
A szélsőséges szegénység mérése rendkívül nehéz feladat: a legszegényebbek többnyire létfenntartó gazdálkodást folytató földművesek vagy nyomornegyedek lakói, kiszámíthatatlan és folyton változó életkörülményekkel és igen kevés dokumentált pénzügyi tranzakcióval. De még ha a pontos érték bizonytalan is, a trend iránya nem az, mert a hibaforrások időben valószínűleg állandóak. Bízhatunk tehát abban, hogy az érték, ha nem is a harmadára, de legalább a felére csökkent. Lásd gapm. io/q3.
4. ténykérdés. A hélyes válasz a C. A 2016-ban születettek átlagos globális várható
élettartama az IHME [1] szerint 72,48 év. Az UN-Pop [3] becslése valamivel alacsonyabb, 71, 9 év. Mi 70-re kerekítettük, hogy ne túlozzuk el a fejlődés mértékét. Lásd gapm.io/q4.
5. ténykérdés. A helyes válasz a C. Az UN-Pop [2] az elmúlt 10 évben olyan előrejelzé
seket tett közzé, amelyek szerint a gyermekek száma 2100-ban nem lesz magasabb a mainál. Lásd gapm.io/q5.
6. ténykérdés. A helyes válasz a B. Az ENSZ Population Division szakértői előrejel
zéseikben úgy számolnak, hogy a népesség növekedésének 1 százalékát a 0,037 milliárddal több gyermek (0-14 éves), 69 százalékát a 2,5 milliárddal több felnőtt (15-74 éves), 30 százalékát pedig az 1,1 milliárddal több nagyon idős ember (75 éves vagy felette) fogja adni. Az adatok forrása az UN-Pop [3]. Lásd gapm.io/q6.
7. ténykérdés. A helyes válasz a C. A természeti csapások miatti halálozások éves szá
ma az International Disaster Database szerint az elmúlt 100 évben 75 százalékkal csökkent; lásd EM-DAT. Mivel a természeti csapások száma évenként igen változó, tízéves átlagokat hasonlítunk össze. Az elmúlt tíz évben (2007-2016) évente átlagosan 80 386 ember halt meg ilyen katasztrófák miatt. Ez 25 százaléka a 100 évvel korábbi (1907-1916) évi 325 742 halálozásnak. Lásd gapm.io/q7.
8. ténykérdés. A helyes válasz az A. A világ népessége 2017-ben 7,55 milliárd fő. Ezt
rendes esetben 8 milliárdra kellene kerekíteni, mi azonban a pontosabb régiónkénti összehasonlítás érdekében 7 milliárdra kerekítettük le. Az UN-Pop [1] országonkénti adatai alapján az egyes régiók becsült lélekszáma a következő: Észak- és Dél-Amerika: 1 milliárd; Európa: 0,84 milliárd. Afrika: 1,3 milliárd. Ázsia: 4,4 milliárd. Lásd gapm.io/q8.
9. ténykérdés. A helyes válasz a C. A WHO [1] adatai szerint a világon ma az egyéves
gyermekek 88 százaléka kapott valamilyen védőoltást. Mi lefelé kerekítettük ezt 80 százalékra, hogy ne túlozzuk el a haladás mértékét. Lásd gapm.io/q9.
10. ténykérdés. A helyes válasz az A. Az IHME [2] 188 országra kiterjedő becslései szerint a világ 25-34 éves korú női átlagosan 9,09, az ugyanilyen korú férfiak átlagosan 10,21 évet jártak iskolába. A 25-29 éves nők iskolázottsága átlagosan 8,79 év, a férfiaké 9,32 év, áll Barro and Lee (2013) 146 országra vonatkozó, a 2010-es adatokon alapuló becslésében. Lásd gapm.io/qlO.
11. ténykérdés. A helyes válasz a C. Az IUCN Red List of Threatened Species szerint a három faj egyike sem lett súlyosabban veszélyeztetett 1996 óta. A tigris (Panthera tigris) 1996-ban veszélyeztetett volt, és még ma is az; lásd IUCN Red List [1]. Ámde egy évszázadnyi hanyatlás után a vadon élő tigrisek száma a WWF és Platt (2016) adatai szerint emelkedni kezdett. Az IUCN Red List [2] szerint az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) 1996-ban veszélyeztetett volt, de 2015-ben a növekvő számú vadon élő állományok értékelése alapján a besorolását a kevésbé súlyos „sebezhető” kategóriába minősítették vissza. A keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) súlyosan veszélyeztetett volt, és az is maradt, lásd IUCN Red List [3]. Az International Rhino Foundation szerint azonban számos vadon élő állomány, ha lassan is, de növekszik. Lásd gapm.io/qll.
12. ténykérdés. A helyes válasz a C. A világ népességének jelentős többsége, 85,3 százaléka hozzáfért az elektromos hálózathoz a hazájában, jelenti a GTF. Mi ezt lefelé kerekítettük 80 százalékra, hogy ne túlozzuk el a haladás mértékét. A „hozzáférés” kifejezést a GTF különböző forrásai más-más módon definiálják. Szélsőséges esetben a háztartások heti 60 áramszünetet is tapasztalhatnak, s mégis „elektromossághoz hozzáférőnek” minősülhetnek. Ezért szerepel a kérdésben a „valamilyen mértékben” kitétel. Lásd gapm.io/ql2.
13. ténykérdés. A helyes válasz az A. A „klímaszakértők” alatt itt az IPCC [5] Fifth Assessment Report (AR5) 274 szerzője értendő; a jelentést az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) adta ki 2014-ben, s egyebek közt ez áll benne: „A felszíni hőmérséklet az összes értékelt forgatókönyv szerint emelkedni fog a 21. század folyamán”; lásd IPCC [2]. Lásd gapm.io/ql3.
Illúziók. Az ötlet, hogy a kognitív torzítást a Müller-Lyer-féle illúzióval demonstráljuk, Daniel Kahneman könyvéből ered (Gyors és lassú gondolkodás).
A tíz ösztön és a kognitív pszichológia. A tíz Ösztönnel kapcsolatos gondolkozásunkat nagyban befolyásolta egy sor ragyogó kognitív tudós munkája. Néhány könyv azok közül, amelyek teljesen megváltoztatták az elmével kapcsolatos gondolkozásunkat, és az elképzeléseinket is arról, hogyan tanítsuk a világra vonatkozó tényeket: Dán Ariely: Predictably Irrational (2008), The Upside oflrrationality (2010) és Az (őszinte) igazság a hazugságról-Hogyan csapjuk be önmagunkat és másokat? (2015); Steven Pinker: Hogyan működik az elme? (1997), The Stuff of Thought (2007), The Blank Slate (2002) és The Better Angels of Our Nature (2011); Carol Tavris és Elliot Aronson: Történtek hibák... (de nem én tehetek róluk) -Az önigazolás lélektana. (2009); Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás (2012); Walter Mischel: Pillecukorteszt - Hogyan fejlesszük önuralmunkat? (2015); Philip E. Tetlockés Dan Gardner: Superforecasting (2015); Jonathan Gottschall: The Storytelling Animal (2012); Jonathan Haidt: The Happiness Hypothesis (2006) és The Righteous Mind (2012); és Thomas Gilovich: How We Know What Isn't So (1991).
Első fejezet: A szakadék ösztöne
Gyermekhalandóság. Az 1995-ös előadás során használt gyermekhalandósági adatok az UNICEF-től [1] származtak. Ebben a könyvben frissítettük a példákat és az UN-IGME új gyermekhalandósági adataival dolgozunk.
Buborékgrafikonok. Az 1965-ös és 2017-es családméretre és gyermektúlélési rátákra vonatkozó buborékgrafikonokhoz az adatok forrásai: UN-Pop [1,3,4] és UN-IGME. A grafikon egy interaktív változata ingyenesen elérhető: gapm.io/voutdwv.
Alacsony jövedelmű országok. A Gapminder megkérdezte a svéd és az amerikai nagyközönséget, milyennek képzelik el az életet az „alacsony jövedelműJ vagy „fejlődő" országokban. A megtippelt számok rendre a 30-40 évvel ezelőtti állapotnak feleltek meg. Lásd gapm.io/rdev.
Csak három ország van, ahol a lányok 35 százaléka sem járja ki az általános iskolát. A bizonytalansági tényező azonban mindhárom esetében elég magas, és az értékek régiek: Afganisztán (1993): 15 százalék; Dél-Szudán (2011): 18 százalék; és Csád (2011): 30 százalék. Három másik országból (Szomália, Szíria és Líbia) nincsenek hivatalos adatok. E hat országban a lányok súlyos nemi egyenlőtlenségtől szenvednek, ráadásul az UN-Pop [4] szerint együttesen is csak a világ általános iskolás korú lányainak a két százalékát teszik ki. Megjegyzendő, hogy ezekben az országokban sok fiú is kimarad az iskolából. Lásd gapm.io/twmedu.
Jövedelemszintek. A négy jövedelmi szinten élő emberek számát a Gapminder [8] határozta meg a PovcalNet adatai és az IMF [1] előrejelzései alapján. A jövedelmeket 2011-es értékre, vásárlóerő-paritásra korrigálva adjuk meg. Lásd gapm.io/fwlevels.
Az emberek jövedelem szerinti eloszlását ábrázoló, Mexikó és az Egyesült Államok 2016-os jövedelmeit összehasonlító grafikonok ugyanezeken az adatokon alapulnak, kismértékben módosítva, hogy megfeleljenek a legfrissebb országos jövedelmi felmérések szerinti eloszlási görbéknek. Brazília számainak forrása a World Bank [16] és a PovcalNet, kissé módosítva, hogy jobban megfeleljenek a CETAD-nak. Lásd gapm.io/ffinex.
Amikor a könyvben személyi jövedelmi szintekről vagy országos átlagos jövedelmekről van szó, duplázódó skálát használunk. A duplázódó (logaritmikus) skálák igen sokféle helyzetben használatosak - például ha széles tartományban kell összehasonlítani a számokat, vagy amikor a kis számok közötti kis különbségek ugyanolyan fontosak, mint a nagy számok közötti nagy különbségek. Hasznos a skála olyankor is, ha nem a fizetésemelés összege a fontos, hanem az emelés korábbi fizetéshez viszonyított mértéke. Lásd gápm.io/esca.
„Fejlődő országok". Íme a Világbank bejelentése a „fejlődő világ" kifejezés kivezetéséről öt hónappal az után, hogy nyíltan kérdőre vontam őket az elavult terminológiájuk miatt: https: //blogs.worldbank.org/opendata/should-we-continue-use-term-developing-world. Lásd World Bank [15].
Az ENSZ szervezeteinek jelentős része továbbra is a „fejlődő országok" kifejezést használja, ám annak nincs egységes definíciója. Az UN Statistics Division (2017) úgymond „statisztikai kényelemből" alkalmazza, és nem kevesebb mint 144 országot minősít emiatt „fejlődőnek" (köztük Katart és Szingapúrt is, amelyek bolygónk legegészségesebb és leggazdagabb országai közé tartoznak).
Matematika-pontszámok. A példa egy részét Denise Cumminstól (2014) kölcsönöztük.
Szélsőséges szegénység. A „szélsőséges szegénység” kifejezésnek pontos definíciója van, és azt jelenti, hogy valakinek napi 1,9 dollárnál is kisebb a jövedelme. A „szegénység” kifejezés ugyanakkor sok 4. szintű országban csak viszonylagos fogalom. A „szegénységi küszöb” utalhat arra a jövedelmi küszöbértékre, amely alatt az illető segélyekre jogosult, de arra az értékre is, amely alatt az adott országban valaki statisztikailag szegénynek számít. Skandináviában a hivatalos szegénységi küszöb hússzor magasabb, mint a legszegényebb országokban, például Malawiban, még úgy is, hogy figyelembe vesszük a vásárlóerőben mutatkozó jelentős különbséget; lásd World Bank [17]. Az Egyesült Államok legfrissebb népszámlálásának becslése szerint a lakosság 13 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ami ott napi 20 dollárnál húzódik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, milyen szociális és gazdasági nehézségeket jelent, ha valaki egy gazdag országban a legszegényebbek közé tartozik (lásd World Bank [5]), de ez korántsem azonos a szélsőséges szegénységgel. Lásd gapm.io/tepov.
2. fejezet: A negativitás ösztöne
A környezet. A túlhalászásra és a tengerek leromlására vonatkozó kijelentések a következő forrásokon alapulnak: UNEP [1], FAO [2], Paul Collier: The Plundered Planet (2010), 160. old.; a veszélyeztetett fajokra vonatkozó adatok forrása pedig az IUCN Red List [4]. Lásd gapm.io/tnplu.
Oszlopgrafikon: jobb, rosszabb vagy nagyjából ugyanaz? Az oszlopgrafikon a YouGov [1] és az Ipsos MORI [1] eredményeit ötvözi, mivel ugyanazt a kérdést tették fel különböző országokban. Lásd gapm.io/rbetter.
Mikor bízzunk az adatokban. Ebben a fejezetben hangzik el először a gondolat, hogy soha nem szabad 100 százalékosan megbíznunk az adatokban. A Gapminder különféle adatokkal kapcsolatos észszerű kételkedésre vonatkozó útmutatásaiért lásd gapm.io/doubt.
Grafikon: a szélsőséges szegénység trendje. A történészek többféle módszerrel is megpróbálták megbecsülni az 1820-as szélsőséges szegénységi rátát, de az eredményeik között óriási különbségek vannak. A Gapminder [9] durva becslése szerint 1800-ban a világ népességének a 85 százaléka élt az 1. szinten. Az 1980 utáni adatok forrása a PovcalNet. A Gapminder [9] 2017-ig hosszabbította meg a trendet, a PovcalNet és az IMF [1] előrejelzéseinek extrapolálásával. A szövegben a World Bank [5] a forrása azoknak az adatoknak, amelyek Kína, India és Latin-Amerika kapcsán a szélsőséges szegénység visszaszorulására vonatkoznak. Lásd gapmdo/ vepovt.
Várható élettartam. A várható élettartam-adatok forrása az IHME [1]. 2016-ban csak a Közép-afrikai Köztársaságban és Lesothóban volt alig 50 év a várható élettartam. A bizonytalansági tényező azonban igen magas, különösen az 1. és a 2. szinten. Az ezen adatokra vonatkozó észszerű kételkedéssel kapcsolatban lásd gapm.io/blexd.
Éhhalálok Etiópiában. Ez a szám két forrás - az FRD és az EM-DAT - átlaga.
Lesotho. Lesotho lakóit általában basothóknak nevezik. Sokbasotho él Lesothón kívül is, de itt csak a Lesothóban élőkről van szó.
írástudás. A múltbeli svéd írástudásra vonatkozó adatok forrásai Van Zanden [2] és OurWorldlnData [2]. Az indiai adatok a 2011-es indiai népszámlálásból származnak. Az „írástudás” a mai Indiában - éppúgy, mint a 100 évvel ezelőtti Svédországban -sokszor csak a betűk felismerésének és a szövegek lassú átböngészésének képességét jelenti. Az adatok nem szükségszerűen feltételezik a bonyolultabb írott szövegek megértésének képességét. Lásd gapm.io/tlit.
Védőoltások. Az oltások adatainak forrása a WHO [1]. Az egyéves gyermekeknek még Afganisztánban is több mint a 60 százaléka kapott több védőoltást is. Ezen oltások egyike sem létezett még, amikor Svédország az 1. vagy 2. szinten állt - részben ez az oka annak, hogy akkoriban a svédek rövidebb ideig éltek. Lásd gapm.io/tvac.
32 előrelépés. A 63-66. oldalon bemutatott 32 vonalas grafikon mögött álló adatok, valamint a felhasznált források részletes dokumentációja a következő oldalon találhatók meg: gapm.io/ffimp.
Egy főre jutó gitárok. Erről a grafikonról a következő oldalon tudhatunk meg többet: gapm.io/tcminsg.
Régi gyermekgyilkosságok. Az erőszakos közösségekben a gyermekeket sem kímélik. A vadászó-gyűjtögető csoportok tagjai között általában sok volt az erőszakis; erről ír Gurven és Kaplan (2007), Diamond (2012), Pinker (2011), és az OurWorldlnData [5]. Ez nem azt jelenti, hogy az összes vadászó-gyűjtögető törzs Ugyanolyan volt. A világ különböző részein számos olyan kultúra volt/van, ahol szélsőséges szegénység esetén elfogadott a csecsemőgyilkosság: az emberek a saját gyermekeiket ölik meg, hogy a nehéz időkben kevesebb szájat kelljen etetni. Egy gyermek elvesztésének ez a rettenetes módja éppen olyan fájdalmas, mint bármelyik. Ezt dokumentálták újra meg újra azok a hagyományos társadalmakat feltérképező antropológusok, akik a saját újszülöttjük megölésére kényszerült embereket interjúvolták; lásd Pinker (2011), 417. old.
Lányok iskolázása. A lányok és fiúk iskoláztatására vonatkozó adatok forrása az UNESCO [5]. Schultz (2002) világosan és részletesen leírja, miért bizonyult a valaha volt legjobb ötletek egyikének a lányok iskolába járatása.
Vízbe fúlások. A mai vízbe fúlások adatainak forrása az IHME [4,5]. Egészen 1900-ig a vízbe fúlt áldozatoknak akár a 20 százalékát is kitehették a tíz év alatti gyermekek. Az, hogy a Svéd Életmentő Társaság az összes iskolában kötelező úszásoktatásért lobbizni kezdett - más megelőző intézkedésekkel együtt -, csökkentette az esetek számát; lásd Sundin et al. (2005).
Felzárkózás. A világegészségügyi grafikon animált változata (www.gapminder.org/ whc) megmutatja, hogyan zárkózik fel az összes ország Svédországhoz (vagy egy kiválasztott másik országhoz képest).
Harmadik fejezet: Az egyenes vonal ösztöne
Ebola. Az ebolára vonatkozó adatok a WHO-tói [3] származnak. A Gapminder által a helyzet sürgősségének érzékeltetésére készített anyag a következő helyen tekinthető meg: gapm.io/véből.
Népesedési előrejelzések. A népesedési előrejelzések az UN-Pop [1,2,5] adatain alapulnak. A UN Population Division demográfiai szakértői igen pontos előrejelzéseket készítettek évtizedeken át, jóval a korszerű számítógépes modellezés előtt is. A gyermekek jövőbeli számára vonatkozó előrejelzéseik a publikáció utolsó négy kiadásában azonosak maradtak. A kétmilliárd gyermek kerekített szám. Az ENSZ pontos értékei 1,95 milliárd gyermek 2017-ben és 1,97 milliárd 2100-ban. Az ENSZ-előrejelzések minőségéről bővebben lásd Nico Keilman (2001), valamint Bongarts és Bulatao (2000). Lásd gapm.io/epopf.
Múltbeli népességi adatok. A világ lakosságát i. e. 8000-től napjainkig szemléltető görbe több száz különböző forrás adatain alapul, amelyeket Mattias Lindgren gazdaságtörténész dolgozott fel. A grafikon alatt említett források csak a legfontosabbak. Lásd gapm.io/spop.
Egy nőre jutó babák. Mi a „teljes termékenységi ráta” statisztikai mutatója helyett az „egy nőre jutó babák” kifejezést használjuk. Az 1950 utáni adatok forrása az UN-Pop [3], az 1950 előttieké a Gapminder [7] Mattias Lindgren munkája alapján. A 2017 utáni szaggatott vonal az ENSZ közepes termékenységi előrejelzését mutatja, amely 2099-re várhatóan 1,96 lesz. Lásd gapm.io/tbab.
Feltöltődés. Ha a szövegben kissé nehezen érthetőnek találja az olvasó a feltöltődés kifejezést, és a könyvben szereplő képek sem segítenek, animációkkal is el tudjuk magyarázni: csak keresse fel a gapm.io/vidfu oldalt! (A jelenséget nevezik demográfiai tehetetlenségnek is. A leírásáért lásd UN-Pop [6,7].) Lásd gapm.io/efill.
Egy nőre jutó babák és gyermekhalandóság a múltban. Az 1800 előtti családok termékenységi és halálozási rátáival kapcsolatos feltevéseink mögött a következő fő források állnak: Livi-Bacci (1989), Paine és Boldsen (2002), valamint Gurven és Kaplan (2007). Senki sem ismeri az 1800 előtti termékenységi rátát, de a hat gyermekre gyakran hivatkoznak, és valószínű átlagnak tűnik. Lásd gapm.io/eonb.
Grafikon: átlagos családméret jövedelem szerint. A különböző jövedelmi szinteken élő családokra vonatkozó becsléseink a Countdown to 2030 és a GDL [1,2] adatain alapulnak, amelyek az UNICEF-MICS, az USAID-DHS [1], az IPUMS és mások több száz, a háztartásokra vonatkozó felméréseinek eredményeit egyesítették. Lásd Gapminder [30].
A jellemző családméret változása. Bővebben arról, hogyan alakulnak át a társadalmak nagycsaládosról kiscsaládosra lásd Rosling et al. (1992), Oppenheim Mason (1997), Bryant (2007), és Caldwell (2008). Úgy tűnik, az egy nőre jutó gyermekek száma akkor kezd újra növekedni, amikor az emberek a 4. szinten igazán magas jövedelmi szinteket érnek el; lásd Myrskylá et al. (2009). Ez a videó bemutatja, hogyan vezet kevesebb emberhez az életmentés: gapm.io/esclfp.
Egyenesek, S-görbék, csúszdák és púpok. E grafikonok többsége az országos jövedelmi adatokat használja; lásd Gapminder [3]. Néhány (a szórakozási kiadások egyenese, a védőoltások és a hűtőszekrények S-görbéje, valamint a termékenység csúszdája) a háztartásokra vonatkozó adatokon alapul. Mindegyik példában óriási különbségek vannak az egyes szinteken lévő országok között. Nagyon kevés ország követi pontosan a bemutatott vonalakat, viszont azok az összes országra jellemző, több évtizedes időtávlatra visszanyúló általános mintázatokat követnek. A görbék mögött álló buboréknyomvonalakat a gapm.io/flinex oldalon vizsgálhatjuk meg alaposabban.
A vonal melyik részét látjuk? Sok olyan nem egyenes vonal van, amelyek elég közelről nézve egyenesnek tűnhetnek - még a kör is ilyen. Ehhez a gondolathoz a következő mű adta az ihletet: Ellenberg (2014), How Not to Be Wrong: The Power of Mathematical Thinking, gapm.io/fline.
Negyedik fejezet: A félelem ösztöne
Természeti csapások. A nepáli földrengésre vonatkozó számok forrása a PDNA. A 2003-as európai hőhullám adatai az UNISDR-től származnak. Az összes többi katasztrófaadat forrása az EM-DAT. Bangladesnek ma már nagyszerű árvízfigyelő honlapja van; lásd http://www.ffwc.gov.bd. Lásd gapm.io /tdis
Hasmenés okozta gyermekhalálozások. A szennyezett ivóvíz okozta hasmenéssel összefüggő gyermekhalálozásokra vonatkozó számításaink az IHME [11] és a WHO [4] adatain alapulnak. Lásd gapm.io/tsan.
Repülőgép-balesetek. Az utóbbi évek halálos áldozataira vonatkozó adatok forrása az IATA, az utasmérföldek hosszára vonatkozó adatok pedig attól az ENSZ-szerve-zettől származnak, amelynek sikerült csökkentenie a balesetek számát, lásd ICAO [1,2,3]. Lásd még gapm.io/ttranspa.
Háborús halálozások. AII. világháború 65 millió halottjára vonatkozó adat az összes halottat jelenti, forrása White [1,2]. A harctéri halálozások adatforrásai (Correlates of War projekt, Gleditsch, PRIO és UCDP [1]) magukban foglalják a csatában elesett katonák és civilek számát, de nem tartalmazzák a közvetett, például éhezés miatti halálozásokat. A szíriai halálos áldozatok számára vonatkozó becslések forrása az UCDP [2]. Nyomatékosan ajánljuk ennek az interaktív, adatokon alapuló dokumentumfilmnek a megtekintését, amely megfelelő perspektívába helyezi az összes ismert háborút: www.fallen.io. Az 1990 óta vívott háborúk halálos áldozatainak interaktív összehasonlításához lásd http://ucdp.uu.se. Lásd még gapm.io/twar.
Félelem az atomerőműtől. A Fukusimával kapcsolatos adatok a japán nemzeti rendőrségtől és Ichisekitől (2013) származnak. A rendőrség adatai szerint a tóhokui földrengésnek és a cunaminak 15 894 igazolt halálos áldozata volt, 2546 főt pedig eltűntként tartanak számon (2017 decemberében). Tanigawa et al. (2012) megállapítja, hogy 61 nagyon idős, kritikus egészségi állapotú ember halt meg a sietős kitelepítés alatt. Ichiseki beszámolója szerint további 1600 személy - főleg idős ember - halt meg más közvetett okok miatt. Pew [1] szerint'2012-ben a japánok 76 százaléka tartotta veszélyesnek a Fukusima környékéről származó élelmiszereket. A csernobili egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatos rész forrása a WHO [5]. Az atomrobbanófejek számára vonatkozó adatok a Nuclear Notebook weboldalról származnak. Lásd gapm.io/tnuc.
Kemofóbia. Gordon Gribble (2013) Rachel Carson Néma tavaszának (1962) megjelenésére és az azóta eltelt évtizedek vegyi baleseteire vezeti vissza a kemofóbiát. Szerinte a vegyi anyagoktól való túlzott és irracionális félelem ma a közös erőforrások helytelen használatához vezet. Lásd gapm.io/ffea.
Védőoltások elutasítása. Az USA-ban a Gallup [3] szerint a szülők 4 százaléka nem tartja fontosnak a védőoltásokat. Larson et al. 2016-ban 67 országot vizsgálva azt találta, hogy az emberek átlagosan 13 százalékának vannak kétségei általában az oltásokkal kapcsolatosan. Az országok között óriási eltéréseket tapasztaltak: Franciaországban és Bosznia-Hercegovinában 35 százalék volt az arány, míg Szaúd-Ará-biában és Bangladesben 0 százalék. A kanyaró 1990-ben még az összes gyermekhalálozás 7 százalékáért volt felelős. Ma az oltásoknak hála ez az arány már csak 1 százalék. A kanyaró miatt főleg az 1. és a 2. szintű országokban halnak meg, ahol még csak nemrég kezdték meg a gyermekek beoltását. Lásd IHME [7] és WHO [1]. Lásd gapm.io/tvac.
DDT. 1948-ban Paul Herman Müller nyerte el az élettani és orvosi Nobel-díjat, amiért „felfedezte, hogy a DDT igen hatékony kontaktméreg több ízeltlábú ellen is”. A szert elsőként Magyarország tiltotta be 1968-ban, aztán Svédország 1969-ben. Az Egyesült Államok három évvel később tett így; lásd CDC [2]. Azóta 158 országban lépett életbe egy nemzetközi egyezmény, amely több peszticid, köztük a DDT alkalmazását is tiltja; lásd http://www.pops.int. Az 1970-es évek óta a CDC [4] és az EPA több útmutatást is kiadott arról, hogyan kerülhetőek el a DDT emberre jelentett veszélyei. A World Health Organization ma azt javasolja, hogy a szegény környezetben élők megmentésére használjanak DDT-t a maláriaszúnyogok ellen, de csak szigorú biztonsági előírások betartása mellett; lásd WHO [6,7].
Terrorizmus. A terrorizmus halálos áldozatainak számára vonatkozó adatok a Global Terrorism Database-ből származnak; lásd GTD. A terrorizmus okozta halálozások jövedelem szerinti eloszlására vonatkozó adatok forrása a Gapminder [3]. A terrorizmustól való félelemmel kapcsolatosan lásd Gallup [4]. Lásd még gapm.io/tter.
Alkohol miatti halálozások. Az alkohollal összefüggő halálozásokra vonatkozó számításaink a következőkön alapulnak: IHME [9], NHTSA (2017), FBI és BJS. Lásd gapm.io/alcterexv
Halálozás kockázata. Az általunk megadott százalékos arányok az elmúlt 10 év 4. szinten adott okból bekövetkezett halálozásainak számát osztják el az ugyanazon időszak összes halálozásának számával a következő adatforrások alapján: EM-DAT (természeti csapások), IATA (repülőgép-szerencsétlenségek), IHME [10] (gyilkosságok), UCDP [1] (háborúk) és GTD (terrorizmus). Egy relevánsabb kockázatszámításnál nem csupán az összes halálozás számával kellene osztani, hanem figyelembe kellene venni a kitettséget is azon helyzeteknek, amelyekben ezek a halálozások bekövetkezhetnek. Lásd gapm.io/ffear.
Katasztrófák összehasonlítása. A különböző fajta katasztrófák miatti halálozások összehasonlításához lásd „Not All Deaths Are Equal: How Many Deaths Make a Natural Disaster Newsworthy?” az interneten, az OurWorldlnData [8] oldalán. A Gapminder jelenleg is elemzi azt a torz képet, amit a média közvetít a különböző fajta halálozásokról és a különböző fajta környezeti problémákról. Ha az elemzés elkészül, itt fogjuk publikálni: gapm.io/ffear.
Ötödik fejezet: A méret ösztöne
Nacalai gyermekhalál-számítások. Az e számításokhoz használt születési és népességi adatok az 1970-es mozambiki népszámlálás eredményein, a nacalai kórház feljegyzésem és az UN-IGME 2017-es adatain alapulnak.
Rossz arányok. Az emberek által tévesen megítélt arányokra vonatkozó példák forrása az Ipsos MÓRI [2,3], amely 33 ország tévképzeteit mutatja be. Paulos Számvakság (2004) című munkája tele van az aránytalanság roppant érdekes példáival; megkérdezi például, mennyivel emelkedne meg a Vörös-tenger szintje, ha beleöntenék a világ emberi populációjának vérét. Lásd gapm.io/fsize.
Iskolázott anyák és gyermekeik életben maradása. Az iskolázott anyákra visszavezethető magasabb gyermektúlélési ráta leírásának alapja Lozano, Murray, et al. (2010) tanulmánya, amely 175 ország 1970 és 2010 közötti adatait elemzi. Lásd gapm.io/tcare.
Életek mentése. A legtöbb életet mentő, nagy hatású, olcsó beavatkozás listájának forrása az UNICEF [2], amely azt is meghatározza, milyen alapvető egészségügyi ellátást kellene az összes polgár számára biztosítani, mielőtt a közegészségügyi költségvetésből fejlettebb ellátásokra kezdünk költeni.
4,2 millió. Az utóbbi évek csecsemőhalálozási adatai az UN-IGME-től származnak. Az 1950-es születési és csecsemőhalálozási adatok forrása az UN-Pop [3].
Medvék és fejszék. Erre a döbbenetes párhuzamra egy Hans Hansson nevű férfi hívta fel a nyilvánosság figyelmét. Egy helyi lapnak írt arról, hogy a nők ellen elkövetett családon belüli erőszakkal alig foglalkozik a közvélemény. Később hálózatot alapított férfiak számára azzal a céllal, hogy segítse őket az erőszakos viselkedésüktől megszabadulni. Egy vele készült, angol nyelvű interjú itt olvasható: http://www. causeofdeathwoman.com/the-mens-network.
A spanyolnátha. Crosby az America’s Forgotten Pandemic (1989) című könyvében úgy becsüli, hogy a spanyolnáthának 50 millió halálos áldozata volt. Ezt a számot Johnson és Mueller (2002) és a CDC [1] is megerősíti. A világ népessége 1918-ban 1,84 milliárd fő volt, ami azt jelenti, hogy ez a világjárvány a globális népesség 2,7 százalékát ölte meg.
A tbc és a sertésinfluenza. A sertésinfluenza adatainak forrása a WHO [17], a tbc adataié a WHO [10, 11]. Lásd gapm.io/bswin.
Energiaforrások. Az energiaforrások összehasonlításához az adatok forrása Smil: Energy Transitions: Global and National Perspectives (2016). Smil leírja a fosszilis tüzelőanyagokról való lassú átállást, és eloszlat egy sor, az élelmiszer-termeléssel, az innovációval, a népességgel és az óriáskockázatokkal kapcsolatos tévképzetet. Lásd gapm.io/tene.
Jövőbeli fogyasztók. A 132. oldali grafikonok interaktív megjelenítéséért lásd gapm. io/incm. A témával két remek könyv is foglalkozik: Fareed Zakaria: A posztamerikai világ (2009) és Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld-A XXL század rövid története (2008).
Egy főre jutó COz-kibocsátás. Kína, az Egyesült Államok, Németország és India egy főre jutó COz-kibocsátási adatainak forrása a CDIAC. Lásd gapm.io/tco2.
Hatodik fejezet: Az általánosítás ösztöne
Grafikon: Afrikán belüli különbségek. A 150. oldali grafikon interaktív megjelenítéséért lásd gapm.io/edafr.
Fogamzásgátlás. Az adatok forrása az UNFPA [1] és az UN-Pop [9]. Lásd gapm.io/ twmc.
Minden vegyi anyagokból van. A kemofóbiások a világot „természetes” (biztonságos) és „vegyi” (ipari és ezért veszélyes) anyagokra osztják fel. Az ismert vegyületek legnagyobb adatbázisa szerint ez másképp van. A CAS 132 millió szerves és szintetikus vegyületet tartalmaz azok tulajdonságaival együtt. Egyértelműen kiderül belőle, hogy annak, mennyire mérgező egy anyag, semmi köze nincs ahhoz, hogy ki állítja elő. A természetben keletkező kobratoxin például (CAS száma 12584-83-7) az idegrendszer bénulását és a légzés leállását okozza, egészen a fulladásig. Lásd gapm.io/tind.
A Szalhi család. A Szalhi családról bővebben lásd gapm.io/dssah. Ha az olvasó úgy gondolja, túl kevés képünk van a tunéziai (gapm.io/dstun) vagy más országokbeli otthonokról, nyugodtan küldje el nekünk a saját fotóit! Ennek módjáról bővebben lásd http: //www.gapminder.org/dollar-street/about.
A stabil oldalfekvés. A póz történetéről bővebben lásd Högberg és Bergström (1997) és Wikipédia [10].
Bölcsőhalál (SIDS). A következtetést, miszerint a SIDS-esetek számának svédországi növekedését a hason fektetésre vonatkozó ajánlás okozta, Högberg és Bergström (1997), valamint Gilbert et al. (2005) ismertetik. A hongkongi jelentés szerzője Davies (1985).
Hetedik fejezet: A sors ösztöne
A felsőbbrendűség-érzet. A más csoportokkal szembeni felsőbbrendűség-érzettel kapcsolatban bővebben lásd Haidt: The Righteous Mind: Why Good People Are Divided by Politics and Religion (2012). Lásd gapm.io/fdes.
Változó társadalmak és kultúrák. A világegészségügyi grafikon 200 év változásait bemutató mozgó változata a www.gapminder.org/whc oldalon található. A lejátszás gomb megnyomásával indul!
Afrika felzárkózhat. Az országok és régiók várható élettartamadatainak forrása a Gapminder [4]. Paul Collier The Bottom Billion (2007) című könyve részletesen ismerteti a világ legszegényebb lakóinak jövőbeli kilátásait. A konfliktusövezetekben szélsőséges szegénységben élők számára vonatkozó durva becslésünk forrásai: ODI (2015), Andreas Foro Tollefsen és Gudrun 0stby előzetes eredményei a világ konfliktusövezeteiben élők számáról (743 millió), valamint a WorldPop, az IHME [6], a FAO [4] és az UCDP [2] térképei. A fejlődés elmúlt évtizedekben tapasztalható sebességéről lásd gapm.io/edafr2.
Fejlődés Kínában, Bangladesben és Vietnámban. Paul és Anne Ehrlich The Population Bomb című könyve (1968) nagyban hozzájárult ahhoz a széles körben elterjedt nézethez, hogy Ázsia és Afrika nem lesz képes eltartani egyre növekvő népességét. Az éhínség miatti halálozásokra vonatkozó adatok forrása az EM-DAT. A Peace Research Institute Oslo (PRIO) térképeket ad ki a konfliktusokról és a szegénységről: gapm.io/mpoco. A globális textiltermeléssel kapcsolatban lásd gapm.io/tmante.
IMF-előrejelzések. Az IMF előrejelzéseinek pontosságára vonatkozó megjegyzéseink alapja a World Economic Outlook IMF [2]. Lásd gapm.io/eecof.
Termékenység Iránban. Iránban a Teheráni Orvostudományi Egyetemen dolgozó Hosszéin Malik-Áfzali volt a vendéglátóm. Megmutatta a meddőségi klinikát, és sok mindent elmondott az iráni családtervezési és szexuális felvilágosítási programokról. A családtervezésben világelső Irán eredményeinek más országokkal való összehasonlításához lásd gapm.io/vm2.
Vallások és babák. A legtöbb országban a lakosság többsége egy nagy vallás híve, ettől függ, hogy az adott ország melyik grafikonon szerepel. Sok országban azonban nincs egyértelmű többségi vallás. Nigériában például 2010-ben a lakosság 49 százaléka keresztény, 48 százaléka pedig muszlim volt (forrás: Pew [2,3]). 81 ilyen ország lakosságát külön buborékokra szétválasztva ábrázoltuk a megfelelő grafikonokon. Az egyes csoportok termékenységi rátájának a megbecsüléséhez Pew [2] és az USAID-DHS [2] adatait használtuk. Az egyes vallási csoportok egy főre jutó hozzávetőleges jövedelmének a megbecsüléséhez a GDL [1,2], az OECD [3] és más források szolgáltak alapul. Lásd gapm.io/ereltfr.
Ázsiai értékek. Karen Oppenheim Mason az „Explaining Fertility Transitions” (1997) című cikkében a változó családi normákkal foglalkozik. A nemi szerepek az összes kultúrában igen gyorsan változnak, követve, ahogy az emberek gazdagabbá válnak és modernizálódik az életmódjuk. Azokban a kultúrákbán, amelyekben nagyon fontosak a nagycsaládok, a változás valamivel lassúbb lehet. Lásd gapm.io/twmi.
Bangladesi Ázsiai Női Egyetem. Lásd http://www-auw.edu.bd.
Természetvédelmi területek. A védett természeti értékekre vonatkozó adatok forrásai a World Database on Protected Areas (UNEP [5]), a Protected Planet-jelentés (UNEP [6] és az IUCN [1,2]. Az 1911 és 1990 közötti trend forrása: Looking Ahead: The SO Trends That Matter; lásd Abouchakra et al. (2016). A részletekért lásd Gapminder [5].
Elavult kérdések. A Karolinska Intézet diákjai 1990-ben nem tudták, hogy sok európai ország egészségügyi adatai rosszabbak sok ázsiai országénál. Ezeket az eredményeket mutattam be az első TED-előadásomon (2006). Amikor tizenhárom évvel később ellenőrizni akartuk, javult-e az emberek tudása, már nem használhattuk az eredeti kérdéseket, mert az európai országok is felzárkóztak, amint azt az itt látható animált grafikon szemlélteti: gapm.io/vm3.
Kulturális változások az USA-ban és Svédországban. Az azonos neműek házasságához való viszonyra vonatkozó adatok forrása: Gallup [5].
Nyolcadik fejezet: Az egyetlen nézőpont ösztöne
Szakemberek teszteredményei. Az itt említett szakembercsoportok teszteredményeivel kapcsolatban lásd gapm.io/rrs.
Szakértői előrejelzések. A valamely szakterületen rendkívüli tapasztalattal rendelkező emberek a ténykérdéseinkben ugyanolyan rosszul teljesítenek, mint bárki más. Ez az eredmény nem lepné meg Philip E. Tetlockot és Dan Gardnert, a Superforecasting (2015) című könyv szerzőit. A könyvben leírnak egy módszert, amely alkalmas arra, hogy tesztelje az emberek előrejelző képességét, és megállapítják, hogy a jó ítélőképességet nagyban csorbítja az egyedüli szakértelem. Ismertetik azokat a személyiségjegyeket is, amelyek gyakran együtt járnak a jó ítélőképességgel: alázat, kíváncsiság és a hajlandóság a hibákból való okulásra. Az előrejelző képesség fejleszthető a Good Judgement projektjükkel: www.gjopen. com.
Nobel-díjas-találkozó Lindauban. Ez a nagyszerű évenkénti rendezvény a mögötte álló kiváló szervezetnek köszönhetően egy sor ragyogó, fiatal tudósnak kínál lehetőséget arra, hogy Nobel-díjasoktól tanuljon. Eszünk ágában sincs bírálni! Az oltásos kérdésben elért igen alacsony pontszámot csak annak szemléltetésére használtuk, hogy megmutassuk, a szakértői tudás nem garantálja.az általános tudást. Az előadásról bővebben a következő címen: gapm.io/xlindau64.
Kifosztott természeti kincsek. A kizsákmányolás jelenségéről és elkerülésének módjáról lásd Paul Collier: The Plundered Planet: Why We Must - and How We Can -Manage Nature for Global Prosperity (2010) és IUCN Red List [4].
Az oktatáshoz áram kell. Erről bővebben lásd UNDESA.
Amerikai egészségügyi kiadások. A kiadásokra vonatkozó adatok forrása a WHO [12]. Az amerikai kiadások többi 4. szintű kapitalista országgal való összevetésének adatai az OECD-től [1] származnak, a „Why Is Health Spending in the United States So HighU című tanulmányból. Ebben arra a következtetésre jutnak, hogy az amerikai egészségügyi rendszer kiadásai általában is magasabbak, de a járóbeteg-ellátás és az adminisztráció különösen sokba kerül. Mindez mégsem vezet jobb eredményekhez, mert a rendszer nem ösztönzi az orvosokat arra, hogy több időt töltsenek az ellátásra leginkább rászoruló páciensekkel. Lásd gapm.io/theasp.
Demokrácia. Paul Collier könyvei a tényeken alapulnak, és olykor roppant nyugtalanító meglátásokra jutnak. A Wars, Guns and Votes: Democracy in Dangerous Places (2011) részletesen leírja, hogyan destabilizálhatja a demokrácia az 1. szintű országokat ahelyett, hogy stabilizálná azokat. További, a demokráciával összefüggő, nyomasztó problémákat tárgyal Fareed Zakaria The Future of Freedom: Illiberal Democracy at Home and Abroad című könyve. Eszünkbe kell idéznünk Winston Churchill bölcs szavait: „Senki sem állítja, hogy a demokrácia tökéletes vagy mindentudó lenne. Ami azt illeti, azt is mondják, hogy a demokrácia a legrosszabb kormányzási forma, a valaha kipróbált összes többit leszámítva." Lásd gapm.io/tgovd.
Gyors gazdasági növekedés és demokrácia. Ez a rész az IMF [1] gazdasági növekedési adatain és a The Economist [2] 2016-os Democracy Indexén alapul. Az index 1 és 10 közötti „demokráciaosztályzatot" ad az országoknak: a legalacsonyabb, 1,8-es értéket Észak-Korea kapta, a legmagasabbat, 9,93-et Norvégia. Íme, az elmúlt öt év leggyorsabb gazdasági növekedését produkáló tíz ország és azok demokráciaosztályzatai (elöl vannak a leggyorsabban növekvők): Türkmenisztán (1,83), Etiópia (3,6), Kína (3,14), Mongólia (6,62), Írország (9,15), Üzbegisztán (1,95), Mianmar (4,2), Laosz (2,37), Panama (7,13), Grúzia (5,93). A tíz leggyorsabban növekvő gazdaság közül csak egy ért el jó demokráciaosztályzatot.
Kilencedik fejezet: A hibáztatás ösztöne
Elhanyagolt betegségek. A gyógyszeripar számára nem kifizetődő betegségek (mivel a páciensek szinte kivétel nélkül 1. szintű országok lakói) listájáért lásd WHO [15]. Egészen a legutóbbi időkig az ebola is rajta volt ezen a listán.
Rendszerszintű gondolkozás. A vállalati struktúrákon belüli rendszerszintű gondolkozás ötletét Peter Senge fejlesztette ki. Ez a módszer megakadályozza, hogy az emberek egymást hibáztassák, és segít a problémákat okozó mechanizmusok megismerésében. Az elgondolást minden más olyan emberi szervezetre is allalmazni lehet, ahol a hibáztatás útját állja a megértésnek. Lásd Senge: Az ötödik alapelv -A tanuló szervezet kialakításának elmélete és gyakorlata (1998). Lásd gapm.io/fblame.
Az UNICEF alacsony költségei. Az UNICEF áramvonalasított beszállítási és logisztikai rendszere bámulatra méltó. Ha szeretnénk ajánlatot tenni nekik, a keresett termékek és szolgáltatások listáját a következő címen találjuk: www .unicef.org/ supply/index_25947.html. A beszerzés menetéről bővebben lásd UNICEF [5].
Miért nem repülnek a menekültek. Svédország nem kobozta el azok hajóit, akik a II. világháborúban menekülteket csempésztek át Dániából - lásd a BBC „How the Danish Jews Escaped the Holocaust" című dokumentumfilmjét. Goldberger (1987) szerint ezek a hajók 7220 dán zsidót mentettek meg. Az Európai Tanács [1] 2002/90/
EC számú irányelvének meghatározása szerint az „embercsempész” olyan személy, aki elősegíti az illegális bevándorlást. Az EU Tanácsának [2] egyik keretrendelete lehetővé teszi „a vétség elkövetéséhez használt szállítóeszköz elkobzását”, jóllehet az UNHCR szerint és a genfi egyezmény értelmében e menekültek jó részét megilletné a menedékjog. Lásdgapm.io/pl6 és gapm.io/tpref.
COz-kibocsátás. A kutatók egyelőre dolgoznak azon, hogy a kibocsátási kvótákat a változó lakosságszámhoz igazítsák; lásd Shengmin et al. (2011) és Raupach et al. (2014). Lásd gapm.io/eco2a. A különböző jövedelmi szintek CCUkibocsátásáról bővebben lásd gapm.io/tco2i.
Szifilisz. Ha úgy gondoljuk, nem jó korban élünk, keressünk rá a szifiliszt bemutató képekre, és hamarosan szerencsésnek fogjuk érezni magunkat! E gusztustalan betegség számos nevének forrása Quétel (1990), a Glasgowi Egyetem könyvtárának köszönhetően.
Egymilliárd ember és Mao. Az egymilliárdos szám kerekített becslés azok számáról, akiknek az életére Maónak hatása volt. Kína lakossága 1949-ben 0,55 milliárd fő . volt. Mao 1949-től az 1976-os haláláig uralta az országot, amely idő alatt az UN-Pop [1] szerint további 0,7 milliárd kínai született.
Csökkenő születésszám és erős vezetők. Ez az interaktív grafikon megmutatja, hogyan csökkent az összes ország születési rátája 1800 óta: gapm.io/vm4.
Abortusz. A WHO iránymutatása, a Hozzáférés a Biztonságos Abortuszhoz szerint: „A biztonságos abortuszszolgáltatáshoz való hozzáférés korlátozása nem biztonságos abortuszokhoz és nemkívánt szülésekhez vezet. A nem biztonságos abortusz miatti halálozások szinte kizárólag azon országokban fordulnak elő, ahol a törvény, vagy a szokások szigorúan korlátozzák az abortuszt. Lásd WHO [2].
Intézmények. Az intézményeket az azokat fenntartó emberek munkáján keresztül lehet a legjobban megismerni. Bannerjee és Duflo Poor Economics (2011) című könyvükben leírják, mely intézmények szükségesek ahhoz, hogy könnyebb legyen kiemelkedni a szegénységből. Lásd gapm.io/tgovin.
A világot az ebolától megmentő kormányalkalmazottak. Dr. Mosoka Fallah egyike volt az ebolát nyomon követő szakembereknek, akikkel Monroviában volt szerencsém együtt dolgozni. Monroviai TEDx-előadása során beszél azokról az állami alkalmazottakról, akik a társadalmuk iránt a legnagyobb szükség idején elkötelezettséget tanúsítottak, s azt is elmagyarázza, hogyan lehet a fertőzés feltérképezése közben is fenntartani a közösség bizalmát: gapm.io/xl.
Köszönöm, iparosítás. A varázslatos mosógép működés közben is megtekinthető ezen a TED-előadáson: gapm.io/vidl.
Tizedik fejezet: A sürgősség ösztöne
Konzo. Annak megértéséhez, milyen a konzóban szenvedő falusiak és gyermekek élete, Thorkild Tylleskár 1995-ös dokumentumfilmjét ajánlom, amelyet a mai Kongói Demokratikus Köztársaság Bandundu tartományában forgattak: gapm.io/x2.
Most vagy soha. Tanuljunk meg védekezni a gyakori értékesítési technikákkal szemben Robert B. Cialdini Hatás (2009) című könyvéből!
A sürgősség ösztöne. Tetlock és Gardner a Superforecastingban (2015) részletesebben is leírják, mennyire nehéz számunkra a „talán” állapot, ezáltal pedig a lehetőségek egy elfogadható tartományának fenntartása.
Olvadó jégsapka. A Greenland Today honlap naponta frissülve jelzi az Északi-sark jegének olvadását; lásd https://nsidc.org/greenland-today.
Friss GDP- és C02-adatok. Az OECD rendszeresen publikál adatokat 35 gazdag tagországáról. lásd IECD [2]. Svédországra vonatkozóan a három hónaposnál nem régebbi adatok az SCB weboldalán találhatóak meg.
Klímamenekültek. Számos tanulmány állítja, hogy a menekültek száma a klíma-változás miatt drámai mértékben nőni fog. A brit Government Office for Science Migration and Global Environmental Change (Foresight, 2011) című tanulmánya azonban rámutatott az állítások mögött álló feltevés gyenge pontjaira is. Az írás kiderítette, hogy a gyakran idézett tanulmányok többsége összesen csupán két eredeti forrásra hivatkozik, amelyek közül az egyik úgy becsülte, hogy a klímaváltozás miatt 10 millió menekült fog útra kelni, a másik pedig 150 millió menekülttel számolt; lásd a tanulmányon belüli 1.2 keretes írást: „Existing estimates of numbers of environmental migrants' tend to be based on one or two sources”. Másodszor pedig megállapította, hogy ezek a források alábecsülik az 1. és 2. szinten élő embereket, valamint a változások kezelésére való képességüket, vagyis úgy írják le a migrációt, mint az egyedüli választ klímaváltozás esetén.
Azt a rossz szokást, hogy minden problémát egyetlen problémára - az éghajlatra-vezetünk vissza, klímaredukcionizmusnak nevezik. Aki szembeszáll ezzel, az nem a klímaváltozást tagadja, csupán reális várakozásai vannak arra vonatkozóan, hogyan fognak az emberek megbirkózni a jelenséggel, és figyelembe veszi azt a számos esetet a történelem folyamán, amikor az emberiségnek új körülményekhez kellett alkalmazkodnia; lásd például Ruth DeFries: The Big Ratchet (2014).
Fia szeretnénk tény alapú képet kapni a globális migrációs és menekülthelyzetről, nézzük meg az UNHCR népességi statisztikáit itt: http: //popstats.unhcr.org/ en/overview, valamint olvassuk el a következő két könyvet: Paul Collier: Exodus (2013), illetve Alexander Betts és Paul Collier: Refuge (2017).
Ebola. A WHOI [13] közzéteszi a 2014 óta készült valamennyi helyzetjelentést, amelyek az ebolajárvány nyomon követésének céljából születtek. Még mindig vannak gyanús esetek, a CDC [3] pedig továbbra is magas becslésekkel dolgozik - ezek a gyanús és az igazolatlan eseteket is magukban foglalják.
Az öt globális kockázat. A nagyobb kockázatok hosszabb listájának tényalapú ismertetéséhez lásd: Smil: Global Catastrophes and Trends: The Next Fifty Years (2008).
Akik a számokat megnyugtatónak tartják, itt teljes képet kaphatnak a kockázati arányokról éppúgy, mint a bizonytalansági tényezőkről mindenféle lehetséges halálos kockázat esetén; lásd gapm.io/furgr.
A világjárvány kockázata. A spanyolnátha egy kisebb léptékű változatára nagyobb az esély, mint egy nagyobbra; lásd Smil (2008). Bár fel kell lépnünk az antibiotikumok elképesztő mértékű használata ellen a húsiparban - lásd WHO [14] -, ugyanakkor arra is vigyáznunk kell, hogy ne kövessük el a DDT kapcsán már elkövetett hibát, vagyis ne aggódjunk túlzottan! Az antibiotikumok még több életet menthetnének meg, ha olcsóbbak lennének. Lásd gapm.io/tgerm.
A pénzügyi összeomlás kockázata. Az elmúlt tíz évben „a külső környezet lobbanékony, a tőkepiacokra egyre jellemzőbbek a szélsőségesebb események" - állapítja meg Dobbs et al. a No Ordinary Disruption (2016) című könyvben. Lásd még Hausmann (2015). Lásd gapm.io/dysec.
A III. világháború kockázata. Smil a könyvében (2008) már tíz évvel ezelőtt leírta, hogy az új világrendben hat olyan egyre markánsabb trend van, amely lassan egyre intenzívebb konfliktushoz vezet a világrészek között: Európa helyzete, Japán hanyatlása, az iszlám térnyerése, Oroszország útja, Kína felemelkedése és az USA visszahúzódása. Lásd gapm.io/dtysso.
A klímaváltozás kockázata. A leírás nagyban támaszkodik Paul Collier The Plundered Planet (2011) című könyvére, Elinor Ostrom közgazdász fejtegetéseire, és az OurWorldlnData [7] adataira. Lásd gapm.io/dysna.
A szélsőséges szegénység kockázata. A leírás nagyban támaszkodik a következő forrásokra: World Bank [26], ODI, PRIO, Paul Collier: The Bottom Billion (2007), és a BBC „Dont Panic - End Poverty" című dokumentumfilmje, lásd Gapminder [11]. Bár a szélsőséges szegénység csökkent, a konfliktuszónákban élő szélsőségesen szegény emberek száma a PRIO előzetes kutatási eredményei szerint nem változott, vagy talán nőtt is. Ha a jelenlegi háborúk folytatódnak, a szélsőségesen szegény gyermekek túlnyomó többsége hamarosan a katonai frontvonalak mögött fog élni. Ez komoly kulturális kihívás a nemzetközi segélyközösség számára; lásd a Stockholmi Nyilatkozatot (2016). Lásd gapm.io/tepov.
Tizenegyedik fejezet: Ténytudatosság a gyakorlatban
Diverzifikált gazdaságok. Az MIT kidolgozott egy ingyenes eszközt (https://atlas. media.mit.edu/en/), hogy a meglévő iparágak és szaktudás alapján segítsen az országoknak gazdaságuk sokrétűbbé tételében; lásd gapm.io/x4 vagy Hausmann et al. (2014) munkáját.
Tanárok. Látogassunk el a www.gapminder.org/teach oldalra, ahol ingyenes oktatási anyagokat találunk, és csatlakozhatunk a tantermekben a tényalapú világképet népszerűsítő tanárok közösségéhez!
Heylesírási hiábk. Az elírás itt szándékos, és az ihlette, hogy a keleti szőnyegeknek mindig tartalmazniuk kell egy szándékos hibát. Minden szőnyegben legalább egy csomónak rossznak kell lennie, hogy emlékeztessen bennünket arra: emberek vagyunk, nem szabad úgy tennünk, mintha tökéletesek lennénk. Szándékosan nem jelölünk meg forrást ehhez a tényhez.
Konstruktív hírek. Íme két igen különböző megközelítés a hírprobléma megoldásához: https://constmctiveinstitute.org és https://www.wikitribune.com/.
Helyi tudatlanság. Ne hagyjuk ki Alan Smith „Why you should love statistics'" című TEDx-előadását, amely remek példákat vonultat fel a brit tévképzetekre. A Gapminder is elkezdett helyi vizualizációkat fejleszteni, például Stockholmról. Minden buborék a város egy kis részének felel meg. A lejátszás gombra kattintva figyeljük meg, hogy a területek 90 százaléka valahol középtájon van, és hogy Stockholm zöme egyre gazdagabbá és iskolázottabbá válik. A város politikai vitái többnyire a leggazdagabbak vagy a legszegényebbek körül forognak, miután a különbségek köztük nyugtalanítóan nagyok. Lásd gapm.io/gswel.
Zárszó
Ingyenes adatok a globális fejlődésről. Ennek a könyvnek a megszületését az adatokhoz és a kutatásokhoz való nyílt hozzáférés tette lehetővé. A World Bank 1999-ben adta ki CD-ROM-on az addigi legátfogóbb globális statisztikákat „World Development Indicators" címmel. A tartalmát feltöltöttük a honlapunkra animált buborékgrafikonok formájában, hogy az emberek könnyebben használhassák őket. A World Bank egy kicsit mérges lett, de mi azzal érveltünk, hogy az adófizetők már fizettek ezen adatok összegyűjtéséért, mi csupán arról gondoskodtunk, hogy hozzáférhessenek ahhoz, ami már amúgy is az övék. Aztán pedig feltettük a kérdést: „Önök nem hisznek az információhoz való szabad hozzáférésben, ami elősegítheti, hogy a globális piaci erők megfelelő módon működhessenek?" A World Bank 2010-ben aztán úgy döntött, hogy valamennyi adatát ingyen hozzáférhe-. tővé teszi (nekünk pedig megköszönte, hogy ragaszkodtunk ehhez). Előadást is tartottunk az új Open Data platformjuk elindítása alkalmából 2010 májusában. Azóta a World Bank a megbízható globális statisztikák fő hozzáférési pontja lett; lásd gapm.io/xó.
Mindez nem jöhetett volna létre, ha nincs Tim Berners-Lee és a szabad internet más korai úttörői. Sok évvel a világháló feltalálása után Tim Berners-Lee felvette velünk a kapcsolatot, hogy kölcsönkérjen egy slideshow-t, amely azt mutatta be, miként szökkenhet szárba az összekapcsolt adatforrások hálózata (szép virágok képét használva a szemléltetéshez). Minden tartalmunkat ingyen osztjuk meg, így természetesen igent mondtunk a kérésére. Tim a 2009-es TEDx-előadásában használta a „flower-powerpointot" - lásd gapm.io/x6 -, hogy segítsen az embereknek felfedezni a „The Next Web" szépségét. A Gapmindert példaként hozta fel arra, hogy mi történik, ha a különböző forrásokból származó adatok egy helyen futnak össze; lásd Berners-Lee (2009). Tim víziója hihetetlenül merész, és eddig még csak az első hajtásait láttuk.
Sajnos a könyv szinte egyáltalán nem tartalmaz az US Energy Information Administrationtól (https://www.eia.gov) származó adatokat, mivel ez a szervezet - akárcsak az OECD - továbbra is pénzt kér-sok, az adófizetők pénzén összegyűjtött adatért. Ez hamarosan valószínűleg megváltozik - meg kell változnia -, mivel az energiastatisztikák túlságosan fontosak ahhoz, hogy hozzáférhetetlenek maradjanak.