„Képességeink határán belül szinte bármire képesek vagyunk, amennyiben elhisszük, hogy valóban azok vagyunk.”
GEORGE MATTHEW ADAMS, ÚJSÁGÍRÓ, ÍRÓ ÉS KIADÓ
FIGYELEMRE MÉLTÓ EMBER VAGY, egészen különleges tulajdonságokkal. Legalább száz élethez elegendő tehetség és képesség szunnyad benned. Csak saját fantáziádon múlik, hogy mostantól mit fogsz kezdeni az életeddel.
Agyadban több mint százmilliárd idegsejt működik, amelyek mindegyike húszezer másik idegsejthez csatlakozik. Mit jelent ez? Ha le akarnád írni lehetséges gondolataid és gondolatkombinációid számát, egy egyes szám után nyolc oldalnyi nullát kellene leírnod. A szám nagyobb, mint ahány molekula létezik az egész világegyetemben.
Dr. Wayne Dyer, az önfejlesztés területének jól ismert előadója és szerzője, így fogalmaz: „minden gyermek titkos megbízatásokkal’ jön a világra’. Azaz egy adott helyen és időben, adott szituációban és körülmények közt egyedülálló rendeltetésünk van a Földön. Azért vagyunk itt, hogy valami csodálatos dolgot alkossunk, valamit, amire rajtunk kívül senki más nem képes.
Minden tekintetben egyedülálló vagy. Az emberiség történelme során még sosem élt olyan ember, mint te. Tehetségek, képességek, tudás, tapasztalat, meglátások, vágyak, ambíciók, remények és álmok pontosan olyan kombinációjával, mint ami benned lakozik. Ugyanolyan soha nem volt, és nem is lesz.
Akkor leszel életedben a legelégedettebb és legboldogabb, amikor majd megvalósítod mindazt, amire képes vagy. Meglátod, csodálatos egy érzés. Kérdés persze, hogy optimista vagy pesszimista ember vagy? Számodra a pohár félig teli, vagy félig üres?
Mi az Egyesült Államokban a legjobban fizetett és legfontosabb munka? Egyesek a sportra, mások a show-bizniszre szavaznak, megint mások egy Fortune 500 cég elnök-vezérigazgatóját látják legfontosabbnak. Valójában pedig ez a munka nem más, mint a „gondolkodás”.
Minél jobban gondolkozol, annál jobb döntéseket hozol. Minél jobbak a döntéseid, tetteid is annál jobbak lesznek. Jobb tettek jobb eredményeket is szülnek. Rövid és hosszú távon egyaránt igaz, hogy gondolkodásod minősége életed minőségét is alapvetően meghatározza. A valóban sikeres és boldog emberek a gondolkodásban is jeleskednek.
A gondolkozás fontosságát többek közt a következmények határozzák meg. Ha valaminek komoly következményei lehetnek - akár negatív, akár pozitív -, ez fontossá teszi az adott dolgot. Ellenben ha alig van, vagy egyáltalán nincs következménye, jelentéktelen dologról van szó.
Gondolkodásod minősége leginkább szintén következményekkel kapcsolatban határozható meg. Egyrészt mennyire vagy képes átgondolni a cselekvés vagy nem cselekvés következményeit, másrészt menynyire vagy képes időd és energiáid legjavát a legjelentősebb lehetséges következménnyel járó tevékenységre fordítani. A jövőorientált emberek mindig hosszú távon gondolkodnak. Napokra, hetekre, hónapokra vagy akár évekre előre gondolkodva végigzongorázzák egy adott lépéssorozat lehetséges következményeit. És csak ezután tesznek bármit is.
Minél tisztábban látod, mit akarsz elérni valamikor a jövőben, annál jobb döntéseket hozol most. És annál valószínűbb, hogy el is fogod érni, amit igazán akarsz.
Ma alapvetően „tudásmunkásként” dolgozol. Minél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű a tudásanyag, amivel rendelkezel, annál több eszköz áll a rendelkezésedre, amikor gondolkodásodat formálod, döntést hozol, vagy jobb eredményekre törekszel. Szerencsére a gondolkozás tipikusan olyan készség, amely tanulható. És gyakorlással egyre csak jobb leszel benne.
Van egy sor olyan gondolkodási készség, amelyeket mesteri szinten kell elsajátítanod ahhoz, hogy ebben a turbulens és gyors változásokkal teli világban sikerre vidd.
1. Újraértékelés. Szünetet tartasz, hogy felülvizsgáld életed minden részletét - különösképpen, ha ennek oka az életedben bekövetkezett drámai változás. Stressz, ellenállás, düh, kudarc, csalódás vagy bármiféle nehézség esetén az ember érzi, újra kell értékelnie a dolgait. Ha betegesen ingerlékeny, mérges, boldogtalan vagy a munkád, illetőleg a magánéleted miatt, ideje szünetet tartani, és újjáértékelned a helyzetedet. A kiindulópont legyen az, amiben most vagy.
Jack Welch egyszer azt mondta, hogy a vezetők által betartandó legfontosabb törvényszerűség a „Valóság Törvénye”. Az ő meghatározásában ez azt jelentette, hogy „a világot olyannak kell látni, amilyen, nem pedig olyannak, amilyen szeretnénk, ha lenne”. Jack Welch híres volt arról, hogy problémamegoldó megbeszélésekre belépve mindig rögtön feltette ugyanazt a kérdést: „Mi a valóság?”
A határozott emberek mindig szemből közelítenek a valósághoz. Jobban érdekli őket maga az igazság, mint az, hogy kinek van igaza. A sajátjukhoz sem ragaszkodnak. Fáradhatatlanul kutatnak minden helyzetben az igazság után, probléma esetén pedig a „struccpolitika” helyett szembenéznek a valósággal. Minden helyzetet folyamatosan újraértékelnek az aktuális valóság viszonylatában.
2. Újragondolás. A birtokodban levő információ mennyisége nagymértékben meghatározza gondolkodásod minőségét. Az újragondolás során minden igyekezeteddel azon vagy, hogy az ITT egykori legendás elnökének, Harold Geneen szavaival élve „ismerd meg a tényeket”. (A valódi tényeket akard. Ne a feltételezett tényeket, a látható tényeket, a nyilvánvaló tényeket és a remélt tényeket. Addig áss, amíg rábukkansz a valódi tényekre. A valódi tények ugyanis nem hazudnak - mondta Geneen. (A fordító megjegyzése.)) Tedd fel az összes lehetséges kérdést az adott személlyel, problémával vagy helyzettel kapcsolatban. Tények alapján dönts az érzelmeid helyett.
Az egyik legjobb módszer arra, hogy nyugodt maradj és tisztán láss: tegyél fel kérdéseket. Pontosan mi történt? Hogyan? Mikor? Kik voltak az érintettek? Nagy valószínűséggel mire számíthatunk ennek a következményeként? Mit lehet tennünk most rögtön, hogy megoldjuk a helyzetet és minimalizáljuk a költségeket?
A tisztánlátást és a kellő alaposságú újragondolást az is segíti, ha egy papírlapra részletesen leírod mindazt, amit az adott helyzetről tudsz. Ilyenkor valami csodálatos történik a fej és a kéz közt. Minél több részletet vetsz papírra, annál nyugodtabb leszel. Gondolkodásod pedig annál tisztább és hatékonyabb lesz. Gyakran ilyenkor jut az ember eszébe a zseniális megoldás.
3. Újraszervezés (reorganizáció). A személyes vagy üzleti jellegű szituációkat azért szervezzük meg, hogy az események folyása minél zökkenőmentesebb legyen. A változó idők, emberek, helyzetek miatt azonban, különösen egy ilyen turbulens világban, folyamatos és körültekintő vizsgálódásra van szükség. Szemügyre kell venned, ahogy élsz, ahogy dolgozol, és ahogy üzletet kötsz. Állj készen arra, hogy megszervezz és újraszervezz folyamatokat, eljárásokat és tevékenységeket annak érdekében, hogy a korábbinál még zökkenőmentesebben és hatékonyabban funkcionálj a munkádban és személyes életedben egyaránt.
Átmeneti időszakokban sokan gyökerestől szervezik újra az életüket. Városból vidékre, családi házból társasházba költöznek, vagy épp fordítva. Újraszervezik a vállalkozásukat vagy a személyes életüket, hogy jobban működjön a megváltozott valóság körülményei között.
4. Újrastrukturálás. Mivel az embernek soha nincs elég ideje vagy pénze mindenre, amit csak akar, kénytelen takarékoskodni, azaz törekedni a gazdaságosságra. Az újrastrukturálás azt jelenti, hogy időt, pénzt és forrásokat mozgatunk az alacsonyabb értéket hozó tevékenységi területekről a magasabb értékű tevékenységek felé.
Az üzletben ez azt jelenti, hogy erősségeidet és forrásaidat a legnagyobb lehetőséggel kecsegtető területekre csoportosítod át. Személyes életedben pedig azt, hogy a korábbinál több személyes időt töltesz olyan tevékenységekkel, amelyektől boldognak és elégedettnek érzed magad. Elhatározhatod például, hogy munkatevékenységed felső húsz százalékára összpontosítod az energiáidat. Arra a húsz százalékra, amely jövedelmed legjavát termeli neked. Ezáltal a családodra és az egyéb személyes tevékenységekre is több időd jut.
5. Újraépítés (reengineering). Ez a népszerű menedzsment eszköz az egyszerűsítést célozza. Folyamatosan kutatja, miként egyszerűsíthetek a folyamatok, és csökkenthető a bennük szükséges lépések száma.
A feladat összetettségét csökkenthetjük például delegálással. Az alacsony vagy semmilyen értéket sem termelő feladatokat és tevékenységeket olyanoknak delegálod, akik a tiednél alacsonyabb órabérért dolgoznak, vagy nálad olcsóbban vagy jobban képesek megoldani azt.
Saját életedet olymódon építed újra, hogy minden munkát, ami üzleted vagy személyes életed számára nem központi jelentőségű, külsősökre bízod. Olyan cégekre vagy egyénekre, akiknek ez a szakterületük. Az alacsony értékű feladatok delegálása anyagilag is jó döntés. Olcsóbb és jobb eredményt hoz, mint ha te magad végeznéd el ugyanazt.
Munkád egyszerűsítésének másik módja a „felelősségi kör kiterjesztése munkakörök egyesítésével”. Azaz összevonsz néhány munkakört, és mindegyikkel te foglalkozol. Vagy egy általad megbízott személy, ahelyett, hogy különböző emberek végeznék az egyes részfeladatokat.
Életedet úgy is újraalakíthatod, hogy drámai mértékben egyszerűsíted a tevékenységeidet. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyes tevékenységekkel és feladatokkal soha többé nem foglalkozol. Nap mint nap rengeteg olyan dologgal foglalkozol, amelyek valamikor még fontosak voltak, most azonban más feladatokhoz képest szinte alig, vagy egyáltalán nem hoznak számodra hasznot.
6. Újrateremtés. Ez a legizgalmasabb és legforradalmibb gondolkozási módszer, amelyet valaha elsajátíthatsz. Önmagad újrateremtése gyakorlatilag azt jelenti, hogy húzol egy vonalat a múltad alatt, és elképzeled, mit tennél, vagy mit tudnál tenni, ha a mai nappal újrakezdhetnéd az életed. Ha bármibe foghatnál, amibe csak akarsz.
Ha vállalkozásod egyik napról a másikra porig égne, és új helyen kellene mindent elölről kezdened. Mihez fognál most rögtön, és mihez nem fognál hozzá soha többé?
Tegyük fel, hogy a munkád, a vállalkozásod, az üzletágad vagy a szakterületed egyik pillanatról a másikra eltűnne, összeomlana, vagy illegálissá válna, és elölről kellene felépítened a karrieredet. Milyen munkát választanál? Hol dolgoznál legszívesebben? Milyen új jártasságokat és képességeket fejlesztenél magadban? Ha teljesen újrateremtenéd az életedet, az miben különbözne a maitól?
Életed minden területén alkalmazd a zéróalapú gondolkodás módszerét. Tedd fel magadnak a kérdést, „Van olyan dolog, amivel ma foglalkozom, de ha tudnám mindazt, amit most tudok, már nem kezdenék el foglalkozni vele?” Az újrateremtésben ez az egyik leghatékonyabban alkalmazható eszköz. Én csak TMAMT-nak hívom, jelentése: tudva mindazt, amit most tudok. (Angolul KWINK (Knowing What I Now Know), magyarul TMAMT (Tudva Mindazt, Amit Most Tudok))
Tudva mindazt, amit most tudsz, személyes vagy üzleti kapcsolataid között van olyan, amelyet ma már nem kötnél meg, ha újrakezdhetnéd? Tudva mindazt, amit most tudsz, van a vállalkozásodnak olyan része, terméke vagy szolgáltatása, eljárása, folyamata vagy költsége, amelyet ha újrakezdhetnéd, ma már nem vállalnál fel?
Végül, van-e életedben olyan idő, pénz vagy érzelmi befektetés, amit ha tudnád mindazt, amit most tudsz, nem fektetnél be újra, ha újrakezdhetnéd? Képzeld el, hogy van egy varázspálcád, amivel a születésedtől kezdve életed bármely részét újrateremthetnéd. Miken változtatnál? Mit tennél ma másként, mint akkor?
7. Visszaszerezni az irányítást. Ha mélyreható változás vagy átmeneti időszak következik be az életedben, gyakran érezheted magad úgy, mint egy viharba került kis vitorlás hajó. Felemelkedsz, majd a mélybe zuhansz, fizikailag és érzelmileg egyaránt. A nagy zűrzavar közepette az ember hajlamos néha visszanyúlni a pszichológiában „küzdj vagy menekülj” reakcióhoz, más néven vészreakcióhoz, és egyszer támadásra, máskor visszavonulásra érez késztetést. Olyan érzés ez, mint egy érzelmi hullámvasút. Ebben az időszakban fontos leginkább, hogy képes légy visszaszerezni az érzelmeid és tetteid feletti irányítást. Hogy képes légy ismét te irányítani az életed. (Vitorlás szaknyelven szólva visszanyerni a kormányképességedet.)
A „kontrollhely-elméletet” pszichológusok dolgozták ki. (Az angol irodalomban használt „locus” szó latin eredetű, jelentése: hely, elhelyezkedés)
Az alapmodell „kontrollhely-elmélet” (locus of control — LC) néven vált ismertté a magyar szakirodalomban, és az egyén azon meggyőződését fejezi ki, hogy mennyiben tekinti élete eseményeinek befolyásolását saját hatalmában levőnek. Amennyiben úgy érzi, ő maga befolyással bír, az belső kontroll; ha az eseményeket saját hatókörén kívülinek véli, melyekre nincs befolyása saját viselkedésének, a vele történteket más személyek vagy külső események alakítják, akkor az egyén jellemzően külső kontrollal rendelkezik. Az elmélet szerint az ember kontrollhelye vagy saját magán kívül, vagy belül, vagy valahol a kettő között helyezkedik el. Személye válogatja. A belső kontrollhely arra utal, hogy az illető úgy érzi, ura a helyzetnek és ő irányítja az életét. Ennek köszönhetően probléma esetén képes nyugodtabb maradni, világosabban és pozitívabban gondolkodni, mint mások.
A külső kontrollhely ezzel szemben azt jelzi, hogy az adott személy felett más emberek, körülmények és rajta kívül álló események rendelkeznek leginkább kontrollal. Az ilyen ember úgy érzi, „nem ő irányít”, és ez számára stressz, negatív gondolatok és gyakran pszichoszomatikus betegségek forrása lesz.
Szinte képtelenség egy helyzetet nyugodtan és racionálisan kezelni, illetőleg előrevivő lépéseket tenni, amíg valaki a tagadás, a harag vagy a bűnbakkeresés fázisában van. Ezek a negatív érzelmek szinte megbénítják az embert, mintha bebetonozták volna az adott helyzetbe. Ez a fázis nem teszi lehetővé a haladást.
4. A tagadás, a harag és a bűnbakkeresés szakasza után jön a bűntudat érzése. Az egyén kezdi úgy érezni, hogy a problémáért részben vagy egészben ő felelős, mert vagy megtett, vagy nem tett meg valamit. A bűntudat érzése hamarosan önmegtagadásba, kisebbrendűségi érzésbe és depresszióba csap át. Van, aki legszívesebben feladná a harcot, mások inkább magukat sajnálják. Ennek veszélye, hogy ilyenkor könnyű elmerülni az önsajnálat vagy a szégyenkezés mocsarában.
5. A tagadás, a harag és a bűnbakkeresés valódi ellenszere a felelősségvállalás. Az egyén csak akkor lesz képes kezelni a problémát és visszanyerni az irányítást, ha felelősséget vállal a történtekért, és a történtekre adott reakciójáért.
A felelősségvállalás és aközt, hogy úgy érzed, a dolgok az irányításod alatt vannak, közvetlen a kapcsolat. Ugyanúgy, ahogy az irányítás érzése és a pozitív érzelmek közt. Minél inkább felelősséget vállalsz magadért és a helyzetedért, annál inkább úgy érzed majd, te irányítod az életed. Így leszel egyre boldogabb és pozitívabb ember.
Évekkel ezelőtt tanulmányaim során egészen megdöbbentett ennek a néhány egyszerű szónak az ereje: "Én vagyok a felelős!" Ha kimondod ezt a négy bűvös szót, többé már nem vagy képes haragudni vagy másokat hibáztatni saját problémáidért. Minél többször ismétled, „Én vagyok a felelős”, annál rövidebb idő alatt leszel képes kiiktatni az ítélőképességedet rontó és téged boldogtalanná tevő negatív érzelmeket.
Most lehet, hogy legszívesebben vitatkoznál velem. Elmondanád, hogy mi mindent kellett mástól vagy másoktól elszenvedned, ami teljesen jogossá teszi irányukban érzett haragodat. De soha ne feledd Jerald Jampolsky, a neves pszichológus szavait: „Mit akarsz, hogy igazad legyen, vagy hogy boldog légy?”
Személyes és szakmai életed szinte minden előnytelen helyzetéért vagy problémájáért legalább részben te is felelős vagy. Előfordul, hogy egyedül te vagy felelős mindenért, ami minden más helyzetnél dühítőbb tud lenni. Megtettél vagy nem tettél meg valamit, és ez vezetett egy váratlan és nemkívánatos helyzet kialakulásához. Nem tettél meg dolgokat, vagy nem vettél észre problémára utaló jeleket. Érdekes módon minél inkább rájössz, hogy te voltál felelős a történtekért, annál inkább hajlamos leszel eleinte másokat hibáztatni.
Pedig ez sehová sem vezet. A felelősségvállalás színtisztán önző cselekedet. Egyetlen okból vállalsz felelősséget: hogy visszanyerd a nyugalmadat, a tisztánlátásodat, és az irányítást az életed felett. Ahelyett, hogy elmerülnél a düh, a boldogtalanság és a reményvesztettség érzésében, felelősséget vállalsz, amitől rögtön nyugodtabbnak és lazábbnak érzed magad.
Nyilván vannak helyzetek, amelyekért semmilyen mértékben nem terhel téged felelősség. Amikor semmi közöd ahhoz, ami történt. Például ha járókelőként áldozatává válsz egy autóból lövöldöző ámokfutó kirohanásának, amikor nyilván nem lehettél hatással a körülményekre. Válaszreakcióidért azonban ilyenkor is felelős vagy. Ne feledd, nem attól leszel boldog vagy boldogtalan, hogy mi történik veled, hanem attól, hogy erre miként reagálsz. Shakespeare szavait idézve: „Nincs a világon se jó, se rossz, a gondolat teszi azzá.”
6. Az önmagunk feletti irányítás visszanyerésének egyik leghatékonyabb eszköze a „reframing” (átkeretezés). (Az NLP-ben (magyarul Neuro Lingvisztikus Programozás) elterjedt kifejezést a szakma is gyakran használja eredeti nyelven.) Egy adott helyzettel kapcsolatos érzéseidet nagymértékben meghatározza, hogy miként értelmezed magadban a történteket. Pozitívan, vagy negatívan.
A „reframing” (átkeretezés) pozitív értelmezést jelent. Más szavakkal írod le az adott szituációt. Probléma helyett helyzetté „keretezed át”. Hiszen a probléma zaklatottságot és stresszt okoz, míg a helyzet csupán valami, amit kezelned kell.
Még szerencsésebb azonban, ha a helyzetet kihívásra „keretezzük át”. A kihíváshoz ugyanis fel kell nőni, és a legjobbat hozza ki belőled. Olyan pozitív tapasztalat, ami várakozással tölti el az embert.
De mondok még jobbat. Mi lenne, ha a váratlan nehézséget lehetőségre „kereteznéd át”? A probléma ugyanis visszavet a haladásban, megoldása időt, pénzt és érzelmi befektetést igényel tőled. A lehetőség viszont olyasvalami, amit gyorsan megragad az ember, és igyekszik kihasználni.
Emlékszel még arra a kutatásra, amelyben háromszázból kétszázkilencvenkilenc megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy munkahelye elvesztésének „köszönhette” sikereit. Ahelyett, hogy tagadásba, bűnbakkeresésbe, vagy főnökük, illetve cégük irányában érzett haragjukba menekültek volna, amiért kirúgták őket, újdonsült szabadságukat kihívásként és lehetőségként fogták fel. Lehetőséget arra, hogy újrateremtsék önmagukat, és gyakorlatilag új életet kezdjenek.
7. Újjászületés. A felelősségvállalást és a kedvezőtlen esemény pozitív irányú „átkeretezését” követően, és miután elméd és érzelmeid tekintetében is visszanyerted az irányítást, készen állsz arra, hogy befejezd felfelé vezető utazásodat. Napoleon Hill szavaival élve: „Az aggódás valódi ellenszere csak a céltudatos, előre meghatározott cél irányában történő cselekvés.”
Elfogadod, hogy elkerülhetetlen és visszafordíthatatlan, ami történt. Egy percig sem vagy hajlandó azon aggódni, ami elmúlt, vagy ami megváltoztathatatlan. A jövőre összpontosítasz, amely szinte korlátlan számú lehetőséget tartogat számodra, hogy életed csodálatossá változtasd.
2. Hogyan tudnád oly módon újraszervezni az életedet és a munkádat, hogy ezek nagyobb összhangba kerüljenek azzal, amit akarsz, és ami boldoggá tesz?
3. Hogyan tudnád úgy újrastrukturálni az életedet és a munkádat, hogy több időt tölthess a számodra nagyobb hozamot biztosító tevékenységekkel?
4. Miként tudnád életedet egyszerűsíteni a csekély értékű vagy értéktelen feladatok és tevékenységek delegálásával, számuk csökkentésével, összevonásával vagy beszüntetésével?
5. Ha lenne egy varázspálcád, és újrateremthetnéd az életedet, milyen dolgokon változtatnál?
6. Életed mely területein kell teljes felelősséget vállalnod ahhoz, hogy végre előre juss?
7. Mi az, amit ennek a fejezetnek a hatására most rögtön megteszel?
2. fejezet