„Többé már nem vagyunk bábok, akiket hatalmas külső erők mozgatnak; mi magunk váltunk hatalmas erővé.” Leo Buscaglia
Ma beüt a ménkű, és veszélybe kerül a vállalkozásod, el kell kezdened háborús parancsnokként gondolkozni. A helyzet gyakran olyan komoly, hogy kemény döntéseket kell hoznia az embernek, méghozzá azonnal. Ilyenkor nem lehet többé a Kedves Főnök szerepében tetszelegni.
A katonai vezetők gondolkodását és módszereit már Krisztus előtt 600 óta tanulmányozzák. Elemzésekből kiderült, hogy bizonyos katonai stratégiák rendszeresen győzelemre vagy vereségre vezettek. Ezeket a módszereket és stratégiákat ma minden katonai iskolában tanítják. Ha saját életedre és vállalkozásodra alkalmazod ezeket a törvényeszerűségeket, gyakran még a válsághelyzetből is ki tudsz mászni. És eredményed gyakran kiemelkedő siker lesz.
A katonai stratégia első számú szabálya a Célkitűzés Törvénye. Ez előírja, hogy céloddal (céljaiddal) mindig légy tökéletesen tisztában. Tudd, hogy pontosan mit kell elérned ahhoz, hogy túljuss a TÖRÉSPONTon. Az üzleti életben az ilyen cél általában értékesítéssel, jövedelemmel, és cash flow-val (készpénzáramlással) kapcsolatos. Szükséged van cselekvési tervekre, ütemtervekre, és arra, hogy a megfelelő emberek a megfelelő dolgokat tegyék annak érdekében, hogy teljesítsék az általad legfontosabbnak tartott célkitűzéseket. Fontos, hogy mindenki világosan lássa, mit várnak tőle. És az is, hogy minden résztvevő mélyen higgyen a sikerben, a győzelemben, bármilyen komoly válsághelyzetről is van szó.
2. sz. stratégia: Cselekedj bátran!
A Támadás Törvénye kimondja, hogy cselekedj — azaz bátran nézz szembe a nehézségekkel, és oldd meg a problémákat. „Egyetlen nagy csatát sem nyertek még védekezéssel” — mondta Napóleon.
Válsághelyzetben az ember természetes reakciója a visszahúzódás, a védekezés. Ilyenkor a legtöbben leépítenek, és igyekeznek biztosra játszani. Állj ellent a kísértésnek, és légy bátor. Vedd át a helyzet irányítását, és támadj neki a nehézségeknek. Légy kemény és határozott.
Van egy mantrám, amit mindig el szoktam mondani magamnak, ha valamelyik cégem készpénzzavarba kerül. „Ha kétségeid vannak, adj el, s vége a bajnak.” Pénzügyi válsághelyzetből ugyanis nem lehet pusztán költségcsökkentéssel kijutni. A cégnek többletjövedelemre is szüksége van, erre pedig csak úgy tehetsz szert, ha eladsz valamit. Kiindulópontod mindig legyen az, hogy értékesítésből szerezz jövedelmet. Légy agresszív és fókuszált értékesítő. Minden cég, amelyiknek sikerült túlélni egy jelentősebb válságot (ahogy az IBM tette még 1991-ben), ugyanazt a módszert alkalmazta: az értékesítésre összpontosította minden energiáját. Neked is ez a feladatod.
3. sz. stratégia: Összpontosítsd a forrásaidat!
A Tömeg Törvénye kimondja, hogy legjobb embereidet, legjobb energiáidat és véges erőforrásaid teljes egészét azokra a területekre kell összpontosítanod, ahol a lehető legnagyobb nyereséget érheted el. A szervezet átstrukturálásával és tevékenységének átszervezésével a legtehetségesebb embereket állítsd munkára azokon a területeken, amelyek a leghamarabb kisegítenek majd a válságból.
A Manőverezés Törvénye szerint majdnem minden harctéri győzelem annak volt köszönhető, hogy a nyertes tábornok oldalról vagy hátulról támadva kicselezte az ellenséges erőket. Az üzleti életben ez úgy néz ki, hogy kipróbálsz valami újat, és ha nem jön be, kipróbálsz megint valami mást. Légy rugalmas és kreatív. Ha eddig valamit valahogy tettél, most próbáld meg az ellenkezőjét is. Mindig hagyj magadnak választási lehetőségeket. Számodra csak az a fontos, hogy legyőzd a válságot.
A Hírszerzés Törvényéről már szót ejtettünk a negyedik fejezetben. Az üzleti hírszerzés azt jelenti, hogy minden tényt meg kell szerezned, ami az adott helyzettel kapcsolatos. Mindent tudj meg, amit csak lehet. Kérdezz, hívj fel embereket telefonon, keress rá az Interneten. Minél több és jobb információval rendelkezel, annál jobb és hatékonyabb döntéseket fogsz tudni hozni.
Az Összehangolt Cselekvés Törvénye azt mondja ki, hogy csapatod minden tagja egyazon célért, közös értékeket vallva, világosan kitűzött feladatokon kell, hogy együtt dolgozzon. Mindenkinek tudnia kell, hogy mi történik, és mit csinálnak éppen a többiek. A katonai győzelem egyik előfeltétele, hogy az ember sose bízzék semmit a véletlenre, és ne remélje, hogy valami majd előkerül, kiderül vagy megoldódik. A remény nem stratégia. Jobb, ha őszinte vagy magaddal, és nem számítasz könnyű győzelemre.
Napóleont állítólag egyszer megkérdezték, hogy hisz-e a szerencsében. Erre azt válaszolta. „Hiszek. Hiszek a balszerencsében. Hiszem, hogy velem mindig megtörténhet, ezért ennek megfelelően tervezek.”
Te is tégy úgy, ahogy Napóleon! Ha jószerencse ér, tekints magadra kivételezettként. Szerencsére nem számíthat az ember, legfeljebb reménykedhet benne.
A Parancs Egységességének Törvénye szerint kivétel nélkül mindenkinek tudnia kell, hogy te parancsolsz. Te vagy a főnök. Te irányítod az eseményeket. Mindenki neked tartozik beszámolással, és a te kérdéseidre köteles válaszolni. Később aztán visszatérhetsz az irányítás demokratikusabb formájához, de válsághelyzetben elengedhetetlen, hogy egyetlen ember irányítson, ez pedig te legyél.
Végül megjegyezném, hogy neked, mint főnöknek, teljes mértékben elkötelezettnek kell lenned a siker iránt. Bíznod kell abban, hogy legyőzitek a nehézségeket, bármiről is legyen szó. A győzelem kulcsa, hogy támadj, és mindvégig légy hajthatatlan. Azt szokták erre mondani, hogy a bátorság ugyan gyakran bajba sodor, de ha még bátrabb vagy, ki fogsz jutni a bajból. Cselekedj azonnal, és addig cselekedj folyamatosan, amíg tiéd nem lesz az áhított győzelem.
1. Határozd meg pontosan az általad (vagy céged által) elérendő célt, ami általában pénzügyi jellegű, oldd meg a problémát, és küzdd le a válsághelyzetet. Gondoskodj róla, hogy a cégnél mindenki tisztában legyen vele, hogy pontosan mi az elérendő cél.
2. Szokj rá, hogy mindig az első számú feladaton, a prioritáson dolgozol, az apró-cseprő ügyeket pedig hagyd későbbre.
„A siker, úgy tűnik, nagyban függ attól, hogy képes vagy-e azok után is tovább küzdeni, amikor már mindenki más feladta.” William Feather