Változtasd a szomorút vidámmá, a neurotikust normálissá, és érd el bárkinél, hogy érzelmileg stabil, boldogabb és kiegyensúlyozottabb legyen. Legyen szó a páciensedről, valamelyik szülődről, egy barátodról vagy a társadról, bárki állapotán képes vagy tartósan javítani.

8. fejezet

Szedd össze magad: változtass gyorsan bárki hangulatán

Vannak olyan ismerőseid, akiknek folyton lóg az orruk, és csak szívják a körülöttük lévők energiáját? Adj nekik gyors érzelmi adrenalinlöketet a következő pszichológiai stratégiák bármelyikét bevetve, és pofozd ki a hangulatukat! Magadon is próbáld ki bátran ezeket a technikákat, amikor szeretnél fénysebességgel pesszimistából optimista üzemmódba váltani.

A jó lelki közérzet érdekében elengedhetetlen, hogy a „törődöm magammal” mottó vezérelje a gondolkodásodat és a viselkedésedet. Ha csak a mának élünk, azt üzenjük a tudatalattinknak, hogy „nem érdekel, mi lesz velem holnap”. Ez érzelmileg káros hatással van ránk.

Volt már, hogy beléptél egy edzőterembe, és azt vetted észre, hogy szokatlanul jó a kedved? Pedig még egy súlyt sem emeltél fel, vagy egyetlen karcsapást sem tettél a medencében. Akkor honnan ez a jó érzés? Onnan, hogy ilyenkor azt az üzenetet küldöd a tudatalattidnak, hogy „ezt a befektetést itt most magamért teszem”. Ha nem veszünk tudomást magunkról, az ugyanolyan, mintha valaki más nézne levegőnek; egyszerűen borzalmasan érezzük magunkat tőle. Ha arra biztatsz valakit, hogy olyan tevékenységet végezzen, ami azt az üzenetet hordozza, hogy „eléggé szeretem magam ahhoz, hogy időt és energiát fektessek magamba”, segítesz visszaállítani az önbecsülését, és ettől jobb kedvre derül.

Biztasd őt arra, hogy hosszú távú előnyökkel járó cél(oka)t tűzzön ki maga elé - például jelentkezzen be a fogorvoshoz, takarítsa ki a padlást, kezdjen fizetni egy nyugdíj-előtakarékossági kötvényt. Az ilyen tettektől Maggie jobban fogja érezni magát, mert ezzel felelősséget vállal magáért, és befektet magába. (Az sem számít, ha ezek a dolgok önmagukban, mint például a fogorvos, alapvetően kellemetlenek.) Ideális esetben időszakosan újra és újra hosszú távú célok kitűzésére biztathatod Maggie-t. Végül maga is elkezd majd az azonnali kielégülést hozó dolgok helyett a jövőre koncentrálni.

2. számú technika: Színtiszta öröm

Az emberek puszta jószándékból gyakran próbálják rávenni lehangolt barátaikat arra, hogy élvezetes dolgokat csináljanak, de hamar rájönnek, hogy a rosszkedvű ember ilyenkor vonakodik.

Annak, aki lehangolt, arra van szüksége, hogy érezze, hogy él. Az öröm, az, amikor kilátásba helyezünk valami élvezetes dolgot, nem egyenlő a boldogsággal. Akinek rosszkedve van, nem biztos, hogy könnyedén jól tudja érezni magát. Zakatolnak vagy kuszák a gondolatai, és egyszerűen fáradt, érzelmileg kimerült. Úgy érzi, hogy a világ „rajta kívül zajlik”, és nem tud örömet lelni benne; képtelen bekapcsolódni.

Ha azonban kap valamit, amit várhat, lesz mit terveznie, és belefeledkezhet a gondolataiba a nagyszerű jövőbeli eseménnyel kapcsolatban. Ezzel nemcsak egy olyan pozitív dolgot adsz neki, amivel elfoglalhatja magát, hanem azt is megkönnyíted a számára, hogy változtasson az életén. Az ember izgatottságában kibújik a csigaházából, közvetlenebbül megéli az életet, és ebből adódóan még inkább része akar lenni a világnak.

Egy-egy nyaralás után még azok is levertnek érezhetik magukat egy kicsit, akiknek „minden megadatott”. Ez annak az eredménye, hogy akármilyen jó is volt nyaralni, az ideális elképzeléseiket nem sikerült megvalósítani. Amikor vége, azért szomorkodhatnak, mert annyira nagyon vártak valamit, amivel a valóság képtelen volt versenybe szállni.

Találj ki valamit, amitől izgatott lesz, és időzítsd be az adott dolgot néhány héttel későbbre. Lehet ez egy utazás, egy kozmetikai műtét vagy akár egy messze élő barátotok látogatása is. Ez az „érzelmi sárgarépa” segít majd neki a pozitív és vidám gondolatokra összpontosítani. Ha lehetséges, tarts néhány ilyen „répát” a tarsolyodban, és rotáld őket, amíg maga is képes lesz belső örömöt csiholni ezekből, majd végül egyszerűen az életből.

A késő esti információs reklámok mindennél jobban kiaknázzák az emberi természetnek ezt a jellegzetességét. Tudtad, hogy több mint 80 százaléka azoknak, akik önfejlesztő termékeket vásárolnak valamilyen televíziós értékesítési csatornán, soha ki sem nyitják a dobozt, amikor az megérkezik? Mi mozgatja ezeket az éjszakai baglyokat? Amikor felveszik a telefont és megrendelik a legújabb csodaterméket (amiből megtudhatják, hogyan gazdagodhatnak meg, lehetnek ingatlanbárók vagy fogyhatnak le egy hét alatt), betölti őket a várakozás öröme.

Ha az életvitelünk ellentétes az értékeinkkel, az kimerítő. Egy értelmes apa nem adja el a fiát tízmillió dollárért sem. Ugyanez az apa azonban talán nagyon kevés időt tölt együtt a kisfiával. Ez arra készteti, hogy számtalan módon igazolja a saját tetteit, ez a folytonos önigazolás viszont kimeríti, mert ez is megosztja, és belső érzelmi tusát okoz. Nem hiheti egyszerre, hogy X mindennél fontosabb, miközben az idejét, az energiáját és minden erőfeszítését Y-ra fordítja. Ahhoz, hogy érzelmileg „hitelképes” lehessen, muszáj legalább bizonyos mértékben az értékeivel és azzal összhangban élnie, amit az életben igazán szeretne.

példa: Terapeuta vagy, és az egyik páciensed, Arthur nem képes kikecmeregni a gödörből

A prioritások meghatározásával egyszerűbbé és harmonikusabbá tehetjük, és szinkronba hozhatjuk a gondolatainkat és az életünket. Biztasd Arthurt arra, hogy az élete egyik területén legyen hiteles és őszinte, majd kis léptekben, tereld ebbe az irányba. Ha mindig is festeni szeretett volna, biztasd, hogy vegyen festéket és vásznat; ha meggyőződése, hogy a kapcsolatok fontosak az életben, vedd rá, hogy bocsásson meg vagy kérjen bocsánatot valakitől, akivel régóta nem áll szóba. Az ember nem képes teljesen figyelmen kívül hagyni azt, amit fontosnak hisz. Ha olyan dolog felé közelít, amit érzelmi szinten értelmesnek talál, az segít Arthurnak kimozdulnia a lehangoltságból, és emellett érzelmileg erősebbé és bátrabbá válhat.

Kezdődhet a játék

Aki vacak hangulatban van, az tele van érzelmi és fizikai negativitással. Beszűkült tudatállapotban van, ahol nem lát túl a saját vágyain és igényein. Vond be valamilyen fizikai játékba, táncba, aerobikba vagy egyéb sporttevékenységbe, hogy megmozgassa a testét. Az ilyen tevékenységek közben endorfin szabadul fel, ami átalakítja a fiziológiát, és ettől könnyebben felderül.

Van egy elvált nő, aki boldogtalan. Vedd rá, hogy tegyen valamit érted; kérd a segítségét vagy a tanácsát. Azáltal, hogy valaki másra irányul a figyelme, fantasztikusan jobb kedvre derülhet. Ennek az a pszichológiai magyarázata, hogy három különböző módon okoz benne jó érzést. Először is, attól, hogy kifejezed iránta a bizalmadat, megbízhatónak érzi magát, és ettől jobban is érzi magát a bőrében.

Aztán esélyt kap arra, hogy segítsen, amitől magabiztosabb lesz. Ha másoknak adunk, attól önállónak és fontosnak érezzük magunkat, és ahhoz, hogy jól érezzük magunkat lelkileg, szükségünk van erre a szabadságérzésre. Végezetül pedig eltereled a figyelmét a saját problémáiról. Minél kevesebb időt tölt magával foglalkozva, annál kevesebb energiát fordít a negativitásra.

példa: Segíteni szeretnél egy nemrég elvált kolléganődnek, Carolynnak, hogy egy kicsit jobban érezze magát.

• Kérd a tanácsát és a közreműködését, és biztasd, hogy mondja el a javaslatait a problémás helyzetekre, amelyekkel szembesülsz. Mondhatsz neki valami ilyesmit: „Carolyn, te annyira jól értesz az emberekhez; segítenél kitalálni, hogy hogyan tudnám elnyerni a szerződő partner bizalmát?”, vagy „Nálad jobban senki nem ért a számítógépekhez. Hogyan konfigurálnád a hard drive-ot a maximális sebesség érdekében?”

Ha lehetséges, miután kikérted Carolyn tanácsát, egy kis idő múlva hívd fel vagy küldj neki egy köszönő kártyát. Carolyn rád szánhatja az idejét, adhat tanácsot és megoszthatja veled a gondolatait - mindegy. Amíg abba az irányba halad, hogy ad, és nem elvesz, a hangulata javulni fog.

• Kérd Carolyn segítségét egy projektedhez, és amennyire lehetséges, hagyd, hogy önállóan végezze, amit vállalt. A helyzettől függően legalább bízd meg valamivel, és az adott területen teljesen hagyd rá a tervezést és a kivitelezést is. Megkérheted például arra, hogy felügyeljen egy képzési programot, vegyen fel és tanítson be egy új recepcióst, vagy újítsa fel az előteret.

• Az érzelmi jó közérzeted érdekében elengedhetetlen, hogy a gondolkodásodban és a viselkedésedben egyaránt törődj magaddal. Hosszú távú haszonnal járó cél(oka)t tűzz ki magad elé!

• Ha az életvitelünk ellentétes az értékeinkkel, az kimerít. Segíts másoknak hitelesnek, őszintének lenni abban, hogy mit akarnak az élettől, és hogy kis lépésekben afelé haladhassanak.

• Találj ki valamit, amitől az, aki lehangolt, izgatott lesz, és időzítsd be néhány héttel későbbre. Ez az „érzelmi sárgarépa” segít a pozitív, vidám gondolatokra koncentrálnia, és ezáltal könnyebben változtat.

• Ha valaki lehangolt, adj neki esélyt, hogy segíthessen. Ha elterelődik a figyelme saját magáról, és megmutathatja, hogy hisz és bízik a képességeiben, segíthetsz ideiglenes magabiztosságot és érzelmi jó közérzetet csepegtetni a lelkébe.

9. fejezet

Ajándékozz önbecsülést: segíts bárkinek jobban szeretnie magát

Az önmagunkkal szembeni tisztelet vezet az önbecsüléshez. Egyszerűen megfogalmazva, ha tiszteljük, szeretjük is magunkat. De hogyan érhetjük ezt el? Úgy, ha a könnyű út helyett - vagy ahelyett, ami csak minket tüntet fel jó fényben - a helyes utat választjuk. Ha nem így teszünk, szó szerint kevésbé fogjuk kedvelni magunkat.

Mindnyájunkban három belső erő küzd egymással: a test, az ego (vagy alacsonyabb lélek) és a (magasabb) lélek. A test az alváson, a szórakozáson és a figyelmünk vég nélküli elterelésén keresztül akar szabadulni az élettől; az ego görcsösen vágyik a figyelemre és az irányításra; a lélek pedig azt akarja tenni, ami helyes.

A könnyű vagy kényelmes út választását a test szorgalmazza. Az ilyen típusú túlzásba vitt élvezetek közé tartozik a túl sok evés, a túl sok alvás és az, ha azért teszünk, vagy nem teszünk valamit, amilyennek érezzük. Az ego motivációinak széles a skálája attól kezdve, hogy valaki más kárára viccelődünk, egészen odáig, hogy olyan autót veszünk, amit nem engedhetünk meg magunknak. Lényegében arról van szó, hogy azért teszünk valamit, hogy valamilyen fényben tűnjünk fel mások szemében. Amikor az egónk irányít, a „megfelelő” képet sugárzó dolgokat tesszük, és beszippant a hatalom meg a presztízs, olyan dolgok, amelyeket sokan végső célként, nem pedig valami értelmesebb cél felé vezető eszközként értékelnek. Ilyenkor a döntéseinket nem az határozza meg, hogy mi a jó, hanem az, hogy mitől mutatunk jól. Amikor ezt tesszük, nem mi irányítjuk saját magunkat.

Ha azonban úgy döntünk, hogy azt tesszük, ami helyes, az jó érzéssel tölt el. Csak akkor tisztelhetjük magunkat és tehetünk szert ezáltal önbecsülésre, ha felelősen tudunk dönteni - és így is cselekszünk. Így függ össze szorosan az önbecsülés és az önkontroll. Aki nem gyakorol önkontrollt, és nem maga irányítja azt, amit igazán szeretne, nem tiszteli magát, mert vagy a társadalom, vagy a saját szeszélyeinek a kiszolgálója.

Gyorsan meg tudod mondani egy emberről, hogy van-e önbecsülése, ha megfigyeled, hogyan bánik magával és másokkal. Akinek nincs önbecsülése, kényeztető dolgokba merülhet, hogy a saját vágyait kielégítse, míg másokkal nem bánik különösebben jól. Vagy túlzottan kiszolgál másokat, mert a jóváhagyásukra és a tiszteletükre áhítozik, a saját igényeivel viszont nem foglalkozik. Csak az bánik mind magával, mind a többiekkel jól, aki valódi önbecsüléssel bír. És amikor azt mondjuk, hogy „jól", azt nem a rövid távú kielégülést ígérő dolgokban való elmerülésre értjük. Sokkal inkább azt jelenti, hogy hosszú távú befektetéseket eszközöl a jó közérzete érdekében, kedves és jó másokhoz, de nem azért, hogy kedveljék, hanem mert szereti őket, vagy mert úgy tartja helyesnek.

Ez magyarázza az úgynevezett kontrollmániás embert. Ha nem kapja meg azt a tiszteletet, amelyre éhezik, az ego előkapja végső fegyverét, a haragot. Ez a sebezhetőség érzése ellen bevetett védelmi mechanizmus. A harag a kontroll illúziója, amitől hatalmasabbnak érzi magát, pedig valójában éppen kicsúszik a kezéből az irányítás. Minél kevésbé kontrollálja az ember önmagát, annál inkább igyekszik mások életét irányítani. Valamit muszáj kontrollálnia, és mivel a saját életét nem tudja a kellő mederbe terelni, mások életének a befolyásolásán keresztül próbálja meg elérni ezt. Az ilyen ember gyakran jó szándékú. Segíteni szeretne. Csak éppen az egész egy kicsit sürgető és erőszakos formát ölt, mert az egója azt akarja, hogy hatékony legyen - ez pedig csak akkor történhet meg, ha megfogadod a tanácsát.

Akinek van önkontroll]a, az szabadon dönt, és a függetlenség érzése érzelmi láncreakciót indít el benne. Ebben a láncban olyan különböző „összetevők” vannak, amelyek kiegyensúlyozzák a pszichét; ha pedig nincsenek meg, az összezavarja az embert. A megoldás az, hogy azokat, akik híján vannak az önbecsülésnek, fel kell vértezni ezekkel az elemekkel, hogy helyreálljon az érzelmi egészségük és az önbecsülésük.

1. számú kulcs: A haladás emberi szükséglet

Tudtad, hogy a sikeres egészségklubokhoz általában több százan lépnek be havonta? A klubok mégsem építenek be újabb és újabb szekrényeket az öltözőkbe. Hogyan lehetséges az, hogy százak csatlakoznak a klubhoz, és mégsem kiabálnak a tulajdonosok, hogy a munkások ragadjanak kalapácsot, és gyorsan verjenek ki néhány falat, mert azonnal kétszáz új szekrényre van szükség? A kérdésre az a válasz, hogy az egészségklubok jól ismerik az emberi természetet. Amikor az emberek úgy döntenek, hogy belépnek, elragadja őket a hév. Imádnak eljárni a klubba, leülni azzal, aki az új tagságikat intézi, és beiratkozni. Több száz dollárt költenek, és órákat töltenek azzal, hogy új edzőtáskát, edzőcipőt, fejpántot és melegítőfelsőket vásároljanak. Mind izgatottak, pedig még meg sem izzadtak. Miért? Mert tettek egy lépést, haladnak előre.

Ha nem haladsz valamilyen értelmes cél felé, nem vár a megelégedés. A természetben nincs status quo. Ahhoz, hogy jól érezd magad, hogy úgy érezd, hogy élsz, emberi lényként szükséged van arra, hogy küzdj, hogy haladj előre. A haladás programja belénk van égetve, ez mozgat minket.

Amint az egészségklubok példáján láttuk, a cél az egy dolog, de ahhoz, hogy a folyamatos haladást biztosítsuk, olyan létfontosságú elemekre is szükségünk van, amelyek táplálják a pszichét és a lelket. Nézzünk erre egy példát, hogy érthetőbb legyen.

Hogy milyen célt vagy feladatot adj a lányodnak, azt a kapcsolat dinamikája határozza meg a leginkább. Mindegy, hogy mennyire nagy dologról van szó, a lényeg az, hogy neki fontos legyen. Az egyetlen kritérium az, hogy olyasmi legyen, amit örömmel végez.

Egy gyerek esetében lehet ez például valamilyen hobbi vagy sport, míg egy páciensednek meghagyhatod, hogy indítson el egy kis nonprofit vállalkozást.

2. számú kulcs: Az egónak mérhető előrevivő erőre van szüksége

A felnőtt cirkuszi elefántokat vékonyka kis kötélen tartják fogva, melyet az egyik lábukra hurkolnak. Azért nem próbálnak elszabadulni, mert fiatal korukban, amikor még gyengébbek voltak, ugyanígy voltak kikötve, és bár akkor többször is megkísérelték a szökést, egy ponton végül feladták. Felnőtt elefántként már könnyedén lebonthatnák az egész cirkuszi sátrat, és elmehetnének, de megtanulták a tehetetlenséget, ezért meg sem kísérlik.

A tanult tehetetlenség, mely kifejezést Martin Seligman alkotott meg, akkor áll fenn, amikor az ember úgy érzi, hogy mivel nem az ő kezében van az irányítás, akár fel is adhatja a küzdelmet. Seligman megállapította, hogy az ember akkor tehetetlen, ha úgy érzékeli, hogy a tettei nem befolyásolják a dolgok kimenetelét.

Mindenkinek szüksége van a meggyőződésre, hogy ha X dolgot megteszi, annak Y lesz az eredménye. Amikor az ember nem hisz abban, hogy az életben bármin képes lenne változtatni, elveszíti az erőt, ami előrevinné, és az akaratot, hogy bármit tegyen.

Az ilyen embert emlékeztetni kell rá, hogy a tetteinek eredménye van. Ha azt hiszi, hogy eredménytelen, amit tesz, akkor logikusan arra a következtetésre jut, hogy semmiféle kontrollal nem rendelkezik. Ez elég ahhoz, hogy bárkit lehangoljon és frusztráljon.

Egyenesen az őrületbe kergetheti az embert, ha úgy érzi, hogy nem számít, amit tesz; ha attól semmi sem változik, és teljesen hatástalan. És mivel rombolni könnyebb, mint létrehozni, az, aki nincs jól érzelmi téren, gyakran a gyors érzelmi javulást keresi: a puszta hatás kedvéért, vagy hogy felkeltse a figyelmet, rombolni fog ahelyett, hogy pozitív, konstruktív célokat dolgozna ki.

Ahhoz azonban, hogy érzelmileg jól érezze magát a bőrében, azt kell éreznie, hogy pozitív, mérhető változást hoz. Az óceán egyetlen cseppje nem inspirál, az eredmények azonban felkeltik a vágyat, hogy még tovább fejlődjünk és haladjunk. A puszta ráérzés, hogy történnek a dolgok, talán nem elegendő; a sötétebb órákban az egónak megkérdőjelezhetetlen, konkrét bizonyítékra lehet szüksége arra vonatkozóan, hogy valóban tett valamit.

Találd ki, hogyan mérhetné az adott személy az egyéni sikereit, hogy értékelhesse haladása hatékonyságát. Azt kell éreznie, hogy hatást tesz, hogy van miért küzdenie, és hogy befolyással lehet valamire, vagy változtathat a dolgokon. Akinek nincs elég önbecsülése, úgy érezheti, hogy horgony nélkül sodródik. Ettől az összetevőtől úgy érezheti, hogy stabilabb, és talaj van a lába alatt.

A természetben minden ciklusosan zajlik, ezért ha tényleg be is fejezi az ember, amit elkezdett, azzal nemcsak azt érezheti, hogy elért valamit, hanem a sikertől, hogy valamit ténylegesen végigvitt, elégedettebb is lesz. Ezért ideális esetben a haladást annak kell jeleznie, hogy befejezte a célkitűzése egyes szegmenseit, hogy a mini sikereit magának könyvelhesse el, és ezáltal folyamatosan növelhesse az önbecsülését.

példa: Az egyik alkalmazottadban, Irmában nincs meg az ahhoz szükséges magabiztosság, hogy jobban teljesítsen.

Adj neki valamilyen célt, például az éves céges vacsorátok megszervezését, majd dolgozzátok ki együtt az ehhez szükséges konkrét feladatokat - vagy akár hagyd rá az egészet. A tennivalók között soroljatok fel mindent attól kezdve, hogy meg kell találni a helyet, egészen a meghívók kiküldéséig. Hetente legalább egyszer nézzétek meg, hogy halad. Amint Irma elkezdi kipipálni az egyes elemeket a listán, büszkeség tölti el az elért haladástól.

3. számú kulcs: A függetlenség és az autonómia érzése

Szabadnak lenni azt jelenti, hogy az ember eldöntheti, mit akar tenni. Amint már említettem, az embernek csak akkor van választása, ha van önkontrollja. Az pedig, akinek alacsony az önbecsülése, híján van ennek. Minden olyan alkalommal, amikor valódi szabad akaratot gyakorolunk valamilyen értelmes irányban, az örömet okoz, mert érzelmi szabadság és stabilitás felé vezet. Aki nem könnyen gyakorolja a szabad akaratát, azt ezzel a szabadságérzettel kell ellátnunk, hogy bekapcsoljuk a pszichéje ezen aspektusát.

Ezért nagyon fontos, hogy jelen legyen az autonómia eleme abban, amit célul tűzött maga elé, amit el szeretne érni, vagy a munkában, amit végez. Képesnek kell lennie döntést hozni és viselni a következményeket; ez ugyanaz a dinamika, aminek a mindennapi életében is meg kellene lennie, de hiányzik belőle.

Az a legjobb, ha ő maga dolgozik meg ezért, bár valószínűtlen, hogy abban a luxusban van részed, hogy olyan emberrel van dolgod, aki hajlandó azonnali megtérülés nélkül befektetni saját magába. Ezért kezdetben, bár ezt az azonnali hasznot is learathatja, magának, a saját erőfeszítéseivel kell elérni a sikert vagy elszenvednie a bukást. Amikor befektetünk valamibe - saját magunkat is ideértve -, jobban értékeljük „magunkat”. Az ok-okozat helyreállítása közben az embernek éreznie kell, hogy ő felel az elért eredményekért. Meg kell értenie, hogy míg a lehetőség maga egyfajta ajándékként jelentkezhet, a sikert csakis a saját erejéből érheti el.

példa: Kamasz fiad, Henry, félénk a társas érintkezés terén, és nincs elég önbecsülése.

Adj neki olyan feladatot, amely mérhető fokokkal bír, majd lépj hátra. Ne aggodalmaskodj, és bírd ki, hogy (a beütemezett „megbeszéléseken” kívül) nem kérdezgeted, hogy halad. Nem sok jó sül ki abból, ha főszerepet adsz Henrynek, majd minden lépését mikromenedzseled. Muszáj, hogy szabad kezet kapjon mindabban, ami kivitelezhető és praktikus. Ezért ha például azt a feladatot bíztad rá, hogy hozza egyensúlyba a családi kaszát, hogy elmehessetek együtt nyaralni, ne nézz át minden egyes számlát és ne vizsgálgasd a döntéseket, amelyeket meghoz. Amikor szeretne beszélgetni róla, hallgasd meg - figyelj oda rá, és biztasd. Máskülönben maradj csendben, mert ezzel mutathatod meg neki, hogy bízol a képességeiben.

4. számú kulcs: Értelem és az állandóság érzete

Amikor valami értelmes dologgal foglalkozunk, az értelmet ad az életünknek. Ez pedig kellemes dolog. A teremtésben mindennek van önmagán túlmutató célja. Az emberi test minden sejtje és az óceán minden csepp vize szimbiotikus kapcsolatban áll a nagyobb szervezettel; egy még nagyobb feladatot szolgáló nagyobb cél szerves része. Túlmutat, felülemelkedik magán.

A következő ábra az Abraham Maslow pszichológus által kidolgozott szükséglethierarchiát mutatja be. A piramis alján a túléléshez elengedhetetlen, legalapvetőbb szükségleteket láthatjuk; amint ezeket kielégítettük, elkezdhetünk a magasabb szintű érzelmi elégedettségért küzdeni.

A teljes elégedettséghez tartoznunk kell valamihez, ami a nagyobb egészhez köt minket. Mindnyájan az emberi természet sátra alatt működünk - ez elkerülhetetlen, megváltoztathatatlan és univerzális.

Ahhoz, hogy elérjük az elégedettség legmagasabb szintjét, azaz az önmegvalósítást, pozitív hatással kell lennünk valaki másra, valami másra magunkon kívül. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, jól kell éreznünk magunkat azzal kapcsolatban, amit teszünk.

példa: Azon dolgozol a barátnőddel, Nyasiával, hogy jobban érezze magát a bőrében.

Az önmegvalósításhoz építsetek bele egy alturisztikus elemet Nyasia céljába. Függetlenül attól, hogy mi az, a lényeg, hogy rajta kívül is jót tegyen valakivel. Mindenképpen tedd világossá a számára, hogy amit tesz, azzal másokon segít.

5. számú kulcs: A kreativitás eleme

A természetben nincs két teljesen megegyező dolog. Csakugyan, még az egypetéjű ikreknek is eltér az ujjlenyomatuk. Mi, emberi lények olyan erős elégedettségérzetet nyerünk a kreatív gondolatokból és tettekből, aminek nincs párja. Ennek a kulcsa az odafigyelésben és az egyéniségünkben rejlik.

Megfigyelted már, hogy micsoda örömöt okoz egy kisgyereknek a rajzolás? Vagy a puszta színezés? Az egyéniségre vagyunk hivatottak; az önkifejezésre.

Amikor létrehozunk valamit, érezzük, hogy élünk! Az egyszerű cselekvés, amikor semmilyen formában nem fejezzük ki a kreativitásunkat, bezárhat minket. A kreativitás kapcsolhat az inspiráció forrásához, és adhatja át az egyéniségünket a világnak.

példa: Phil segíteni akar a bátyjának, Tomnak, hogy jobban érezze magát a bőrében.

Amikor autonómiával ruházza fel Tomot, hagynia kell, hogy a lehető legkreatívabb legyen. Ha tehát Phil egy művészeti bemutató megszervezésével bízza meg a bátyját, hagynia kell, hogy a másik szabadon ereszthesse az egyéniségét a téma, a helyszín, a tevékenységek és a többi megválasztásában. Egy ilyen feladat hihetetlen mértékben növelheti Tom önbecsülését, és javíthat az érzelmi állapotán. Ha a kreatív önkifejezés büszkesége nem önti el, nem számít, hogy mennyire jól végzi el a feladatot.

Most, most, most

Bár a jelenlegi önsegítő arénában rengeteg szó esik arról, hogy „éljük meg a pillanatot", ez nem mond ellent a haladás fogalmának. A pillanatban lenni nem stagnálást jelent; arról szól, hogy élvezed azt, aki vagy, ahol vagy, és amid van. Az, aki elégedett a sorsával, az terjeszkedés és fejlődés elé néz. A lehangolt, depressziós ember az, aki be akarja vonszolni magát egy odúba meghalni. Csak az tudja értékelni, amije van, és élhet abban a bizonyos mostban, aki előrehalad, és jól érzi magát a bőrében.

A helyes dolgot nem lehet helytelenül tenni. Ha nem vagy becsületes, az lecsapolja az energiádat. Olyan ez, mintha egyszerre lenne a lábad a gázon és a féken. Ettől kiég az ember - a saját lelkiismerete húzza le. Ha pedig tudatosítaná magában, hogy amiatt nem érzi jól magát, amit tesz, esetleg ítélkezni kezdene, ami szintén elszívja az erejét. Amikor a gondolataink konfliktusba kerülnek a tetteinkkel, spirituális, érzelmi és fizikai diszharmóniába kerülünk.

Akinek fontos az önbecsülés, annak szilárd erkölcsi iránytű szerint kell cselekednie. Máskülönben az azonnali nyereségért feláldozza a hosszú távú elégedettséget. És pontosan ez az, amit már túlságosan régóta gyakorol. Hogy megállíthassa az áradatot, arra kell rávenned, hogy becsületesen dolgozzon a céljaiért, hogy hosszú távon nyerhessen azáltal, hogy azt teszi, ami helyes. Ne hagyd, hogy felelőtlenül cselekedjen; ilyenkor lépj közbe! Olyan megoldások felkutatására biztasd, amelyekkel mindenki nyer, hogy senkivel ne bánjanak el tisztességtelenül.

példa: Theresa segíteni szeretne az asszisztensének, Susannak abban, hogy növelje az önbecsülését.

A heti megbeszéléseken Theresa figyeljen oda rá, hogy a haladást ne a becsület árán érjék el. Ha például Susan a lehető legjobb áron szeretne megállapodni egy neves előadóval, nem kendőzheti el, hogy hányan lesznek a hallgatóság soraiban. Theresa figyeljen oda rá, hogy Susan őszinte legyen vele. Ha Susan nem felel meg az előre közölt elvárásoknak, teremtsen meleg és megértő atmoszférát, és dolgozzon vele azon, hogy vissza tudjon térni a helyes útra, hogy megint bizalommal és nyitottan közeledhessen felé, ha problémába ütközik a projektje során.

• Ahhoz, hogy valaki szerethesse magát, azt kell éreznie, hogy képes helyesen cselekedni, és hatékony lehet abban, amit önállóan választ magának. Ezáltal jobban tiszteli magát, és nő az önbizalma. Ebből adódóan természetesen alakul ki az önbecsülése.

• Ha értelmes, kézzel fogható eredményt hozó célt tudsz mutatni neki, megingathatatlan tisztelet ébred majd benne saját maga iránt. Ez energiával látja el, és táplálja az életigenlését, egyre többet fektet magába, és még az önpusztító viselkedésmintákkal is felhagy. Ha úgy érzi, hogy lényeges, amit tesz, az előreviheti a világban. Akkor megszűnik az idegessége, és nem érzi úgy, hogy a körülmények szeszélyei játszanak vele. A menekülési vágya csökken, és erős motivációt érez arra, hogy részt vegyen a világ folyásában.

• Ez a pszichológiai stratégia megadja neki mindazt, amit a saját világában nélkülözött: függetlenséget, eredményességet és kreatív, pozitív önkifejeződést. Amint a pszichéje megkapja ezeket a nélkülözhetetlen tápanyagokat, egyre stabilabbá válik; tágul a látóköre, és érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válik a hozzáállása és a viselkedése. Egyszóval olyan valakivé válik, aki egyszerűen szereti saját magát. És te adtad a kezébe az önbecsülés ajándékát.

10. fejezet

Oszlasd el bárki önpusztító viselkedésmintáit

Ha azt szeretnéd, hogy valaki - a dohányzástól az iváson át az egészségtelen életmódig - szakítson a rossz szokásaival és visszaterelje az életét a helyes kerékvágásba, ezekkel a lépésről lépésre követendő technikákkal segíthetsz neki. Az itt működő pszichológiai alapok tárgyalása az előző fejezetre épül.

Amikor beadjuk a derekunkat az ösztöneinknek, és azt tesszük, amihez kedvünk van ahelyett, amiről tudjuk, hogy tennünk kellene, vacakul érezzük magunkat. Abbéli igyekezetünkben pedig, hogy jobb legyen, még több olyan dologban veszünk részt, amitől jobbam érezzük magunkat - most, a holnap kontójára. Ez lefelé vivő spirálba kerget, mert amikor nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, az azonnali kielégülés sekélyes, ideiglenes menedékét keressük. Ennek köszönhetően még inkább az ösztöneinkre és szeszélyeinkre hallgatunk ahelyett, hogy föléjük emelkednénk.

Amikor pedig a vég nélküli szórakozás és figyelemelterelés már nem zsibbasztja el a fájdalmat, a drogokhoz és az alkoholhoz nyúlunk. Az önpusztító életmód azt ígéri, hogy elzsibbasztja az elme szenvedését attól, hogy az életet olyannak látja, amilyen; emellett tudat alatti büntetés is azért, mert megengedtük magunknak, hogy oda jussunk, ahol most tudatunkra eszmélünk.

Beavatkozás

A beavatkozás során szembenézünk a drog- vagy alkoholfogyasztóval, miközben azok az emberek, akiket a magatartása érintett, bántott vagy károsított - a család, a barátok és az alkalmazottak -, elmondják neki a saját szavaikkal, hogy a viselkedése mennyiben tett negatív hatást az életükre. A cél az, hogy az adott személyt rávegyük, hogy kezeltesse magát. Míg néhány beavatkozás sikerrel zárul, máskor az történik, hogy még jobban eltávolodik attól, ami a támogatási rendszeréből még megmaradt. Amennyiben működik, az nagyszerű; ha azonban nem, akkor tovább romolhat a helyzet.

Volt egyszer egy herceg, aki megőrült, és pulykának hitte magát. Úgy érezte, hogy meztelenül kell ülnie az asztal alatt, és csontokat és kenyérdarabokat kell csipegetnie, mint egy pulykának. A királyi doktorok már feladták a reményt, hogy kigyógyítják az őrületből, ami rettenetes szenvedést és szomorúságot okozott a királynak.

Ezzel fogta magát, levetkőzött, és beült az asztál alá meztelenül ő is a herceg mellé, hogy morzsát és csontot csipegessen.

Így üldögéltek ott együtt egy darabig, és a végére összebarátkoztak. Egy napon a bölcs jelzett a király szolgáinak, hogy dobják be az ingét az asztal alá. Azt kérdezte a hercegtől:

- Mondd, miből gondolod, hogy a pulykák nem hordanak inget? Lehet rajtad ing, és akkor is lehetsz pulyka - és ezzel mindketten felvették az ingüket.

Egy idő elteltével a bölcs megint csak jelzett a szolgáknak, akik bedobtak neki egy nadrágot.

- Mondd, miből gondolod, hogy ha nadrág van rajtad, nem lehetsz pulyka? - kérdezte most a hercegtől.

A bölcs így folytatta egészen addig, amíg mindketten teljesen felöltöztek.

Hamarosan újra jelzett, hogy ő és a herceg rendes élelmet kapjanak az asztalról. Majd feltette a kérdést:

- Miből gondolod, hogy ha pulyka vagy, nem ehetsz finom ételeket? Azt eszel, amit csak akarsz, ettől még pulyka maradsz - és mindketten jól belakmároztak.

- Miből gondolod, hogy a pulykáknak az asztal alatt kell ülniük? Még egy pulyka is asztalhoz ülhet, és egy pulyka is mehet, amerre kedve tartja, senki nem akadályozza ebben.

A herceg átgondolta a felvetést, és elfogadta a bölcs férfiú véleményét. Amint felállt és emberi lényként kezdett járkálni, úgy is kezdett viselkedni.

Ez a kétszáz éves tanmese a változás folyamatában részt vevő pszichológiai dinamikák egy részét ábrázolja. Még visszatérünk majd erre a mesére a dinamikák tárgyalásakor.

Ezt az elképesztően egyszerű hatlépéses stratégiát követve bárkinek segíthetsz megszabadulni az önpusztító szokásaitól vagy viselkedésmintáitól.

1. számú pszichológiai elem: Egyszerre egy dolgot, és csakis egyet

Amint elindítod a gyógyulás folyamatát és megszünteted az önpusztító vagy önromboló viselkedésmintákat, a többi nem számít. Ne próbálj például egy szerhasználót rávenni arra, hogy mindenen egyszerre változtasson. Keress egy olyan területet, ahol javulást szeretnél látni nála. Majd kezdd pozitív irányba mozdítani, és mindvégig segíts neki, hogy az énképe e köré a sikeres, haladó kép köré épüljön. A konkrét helyzet és a kapcsolat dinamikája fogja a legjobban meghatározni, hogy mit válassz. Ha lassan szeretnél indulni, válassz valami finomabb, kevésbé félelmetes területet - esetleg olyasmit, amitől az adott személy jobban érzi magát a bőrében. Vagy belevághatsz egyenesen a közepébe, és megcélozhatod pontosan azt az önpusztító viselkedést, amelyen változtatni szeretnél.

A mesében a bölcs lépésről lépésre haladt, miközben végig fókuszált és „egydimenziós” maradt. Mialatt rávette a herceget, hogy ruhát hordjon, a herceg még mindig a szemetet ette a földről. Annak ellenére, hogy ez a bölcsnek valószínűleg gyötrelmet okozott, a ruhákra összpontosított, és a többit figyelmen kívül hagyta.

Hogy a megváltoztatni kívánt személy mi mást tesz, az nem fontos; csak a pozitív viselkedésre adsz pozitív megerősítést, és ha akár ezen a területen, akár máshol kudarcot vall, nem mondasz semmit. Nem számít, hogy mi egyéb történik még. Egyetlen területre fókuszálj, és arra, hogy az ezen a területen elért haladás köré épüljön az új énképe.

Elkezdhetsz rögtön az alkoholfogyasztásával foglalkozni, vagy valami mással is, ami ehhez kapcsolódik, és könnyebben korrigálható. Lehet ez bármi, például hogy ne járjon kocsmába, vagy hogy tartson otthon rendet, vagy ne késsen a munkahelyéről. Akármit választasz is, a többit felejtsd el. Csak azzal foglalkozz, hogy azon az egy területen haladást érjen el.

Rugalmasan találd ki, hogy hogyan közelíted meg először. Ha úgy gondolod, hogy Takeem viszonylag fogékony lesz, tudasd vele, hogy segíteni szeretnél visszaterelni az életét a helyes kerékvágásba, és mondj valami ilyesmit: „Fiam, dolgozzunk együtt azon, hogy rendet tegyünk az életedben.” Ha azonban keményebb dió, bölcsebb előbb megalapozni a munkát, hogy megértesd vele a helyzet komolyságát. Ehhez találd ki, hogy mikor tudtok négyszemközt beszélgetni, és komolyabb hangot üss meg vele. Mindkét esetben nagyjából ugyanazt mondod, de ezúttal mindenképpen sugározd a fellépéseddel is, hogy a dolgoknak változniuk kell.

2. számú pszichológiai elem: Indítsd a gyógyulást egy azonnali sikerrel

Miért inget akart először a hercegre adni a bölcs? Hiszen nadrág nélkül biztosan sokkal kellemetlenebb volt neki, mint ing nélkül. A bölcs megértett egy igen lényeges alapelvet: amikor változtatni szeretnél valakin, a legkönnyebb lépéssel kezdd, amelyik a legnagyobb eséllyel fog sikert hozni, és amitől az adott személy jobban fogja érezni magát - majd innen haladj tovább. Amint elindultál a helyes irányba, már lendületet vettetek, ami a te malmodra hajtja a vizet, és a célszemély kis erőfeszítéssel is elkezdi jobban érezni magát.

Sir Isaac Newton

Sir Isaac Newton felfedezte, hogy a mozgásban lévő tárgyak hajlamosak mozgásban maradni, az állók pedig tovább állni. Azt is hozzátehette volna, hogy a mozgásban lévő emberek hajlamosak mozgásban maradni, az állók pedig tovább állni. Ha rá tudsz venni valakit, hogy akár fizikailag, akár mentálisan elinduljon a helyes irányba valami könnyű vagy akár szórakoztató dologgal, azzal pozitív lendületbe hozod. Elkezdeni a legnehezebb. Ahogy mondani szokás, az ezermérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik. Amint azonban már mozgásban vagy, a fizika törvényei érted dolgoznak.

példa: Marcy segíteni szeretne a húgának, Vickinek, hogy több méltóság legyen benne.

Marcy szeretné leszoktatni Vickit arról, hogy egész éjszaka iszik és egész nap alszik, de úgy dönt, hogy először egy kisebb problémára összpontosít: Vicki lakásának az állapotára. Ha Vicki belemegy, hogy rendben tartja a lakását, akkor nem kell egész napokat töltenie a takarítással, porszívózással és portörléssel. Vickinek először csak arra kell figyelnie, hogy ne halmozódjon fel a mosatlan edény a mosogatóban, majd hogy ne dobálja a padlóra a ruháit, és így tovább. Míg ezek semmitmondóan kis lépéseknek tűnhetnek, Vickinek, aki nem törődik sem magával, sem azzal, hogy mit tesz, szó szerint az életét változtatják meg.

3. számú pszichológiai elem: Bontsd a gyógyulást kivitelezhető részekre

Ne rohand le azt, akin változtatni szeretnél! A pulykás mesében azt láttuk, hogy a gyógyulás legalább öt lépésből állt: inget húzni, nadrágot húzni, teljesen felöltözni, rendes ételt enni, majd végül asztalhoz ülni. Nagyon gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy túl gyorsan túlságosan nagy hatást akarunk elérni. Amikor jól mennek a dolgok, nagy a kísértés, hogy felgyorsítsuk a folyamatot. Vigyázz ezzel, mert az ember kiéghet. Szinte mindig jobb a túl lassú haladás irányába hibázni.

példa: Stacy segíteni szeretne a barátján, Bruce-on, aki rendszeresen túleszi magát.

Akármi legyen is a Bruce számára kitűzött cél, Stacynek falat méretű darabokra kell osztania a feladatot. Kipucolhatja a silány élelmiszereket a lakásból. Egy hét elteltével elkezdhet fehérjeturmixot reggelizni, majd beépítheti a testmozgást az órarendjébe, és így tovább. Stacynek az egyes lépésekben kell segítséget nyújtania, és nem szabad elfelejtenie, hogy a visszaesés is része a folyamatnak. És lassan kell haladnia, hogy Bruce az erőfeszítései sikerét, ne a kudarcai feletti csalódást élje meg. Ellen kell állnia a kísértésnek, hogy gyorsabban haladjon, és túl sok terhet rójon Bruce-ra egyszerre.

4. számú pszichológiai elem: Következetesség és öröm

Nagyon fontos, hogy ne térj le az útról, hogy légy türelmes, és tudj örülni! Ne éreztesd például a szerhasználóval, hogy egyfajta projekt vagy feladat a számodra, amivel utálsz időt tölteni, de úgy érzed, hogy muszáj. A kapcsolatotok és az ő boldogsága a fontos neked, és ezt is közvetítsd felé. Amikor nehezebben boldogul, tudasd vele, hogy mindennek ellenére te élvezed, hogy vele lehetsz, hogy jelen van az életedben. Ez fogja táplálni. Állj ellen a kísértésnek, hogy ítélkezz felette vagy kritizáld!

Mosolyogj, amikor vele vagy. Érzékeltesd vele az örömödet, mondj neki valami ilyesmit: „Milyen jó alkalom ez arra, hogy együtt legyünk... szeretek veled lenni és segíteni neked... Te olyan különleges ember vagy!” Javasolj valami közös időtöltést a szokásos dolgokon túl, hogy Martha érezze, szeretsz vele lenni, és nem csak azért vagy mellette, hogy ellenőrizd a dolgok folyását, vagy mert bűntudatod van, ha nem teszed.

5. számú pszichológiai elem: Feltétel nélküli szeretet

Miután a bölcs megkülönböztethetetlenné tette magát a pulykától, nem meggyógyítani próbálta azt. Csak időt töltött vele. A gyógyulás elengedhetetlen kelléke a feltétel nélküli szeretet, vagy ahol inkább erről van szó, a puszta elfogadás. Ez azt jelenti, hogy „feltétel nélkül szeretlek és/vagy elfogadlak úgy, ahogy vagy. Ha megváltozol, az is rendben van.” Az olyan kapcsolat, amely azon az igényen alapul, hogy az egyik ember megváltozzon, soha nem teljesedhet ki.

Sokan állandóan kritizálják azt, akit meg akarnak gyógyítani. Ez azonban hatástalan. Ilyenkor az önszeretet mérgezővé válik, a feltétel nélküli szeretet pedig felhígul. Rengeteg összpontosítást, odaadást és türelmet igényel, hogy folyamatosan szeresd és elfogadd azt, akinek a viselkedését nehéz elviselni. A bölcs mégis pontosan ezt tette.

Meg kell értened, hogy senki nem változik meg, csak ha szereti önmagát. A szerhasználóban nem teng túl az önbecsülés. Tőled nyeri azt, és éreznie kell, hogy te tiszteletben tartod őt, mert csak így érezheti jobban magát a bőrében - és szeretheti meg magát. Nem bántod vagy sérted meg azokat, akiket szeretsz, ezért amint az adott személy szeretni kezdi önmagát, az önpusztító viselkedésminták is veszítenek a fényükből.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a fontosságát a gyógyulási folyamat során. Ahogyan Albert Schweitzer megfogalmazta: következetes kedvességgel sok mindent el lehet érni. Amint a Nap melegétől elolvad a jég, úgy párolog el a kedvesség nyomán a félreértés, a bizalmatlanság és az ellenségesség.

A testvéreid és a szüleid nagyon jól ismernek téged. Mindent tudnak rólad. És ha ők nem fogadnak el, tisztelnek és szeretnek, akkor - még ha a világ legnyugodtabb embere vagy is - megkérdőjelezheted a saját értékedet. Pontosan ez az oka annak, hogy a családban olyan dühösek lehetünk egymásra. Kirobbanunk, mert bizonyos mértékben szükségünk van a többiek jóváhagyására.

Hogyan mutathatja ki Jean a feltétel nélküli szeretetét és elfogadását? Először is pozitív szavakkal, visszajelzéssel és megbecsüléssel bátoríthatja Bent. Érte megy, ha kell, és nem kritizálja, ha rossz állapotban van. Tudathatja vele, hogy mellette áll, akármit tesz is, és hogy ez soha nem fog megváltozni. Nem mondhatja el neki elégszer például azt, hogy: „Jól haladsz, és én mindig melletted leszek, akármilyen sokáig tart is ez, vagy akármilyen nehéz is lesz. Büszke vagyok rád úgy, ahogy vagy, és ezen semmi nem változtathat.”

6. számú pszichológiai elem: Egyszerű elfogadás

Nagyon gyakori, hogy mindent jól mondasz és jól teszel, de az nem elég jó. Hogy miért? Ha például a fivéred úgy érzi, hogy nem fogadod el őt, bármit, amit teszel, ezen a lencsén keresztül lát majd.

Azt kell kommunikálnod felé, hogy nem nézed le őt a meggyőződései, a beállítottsága, az értékrendje, a karrierje miatt, és a többi. Nincs azonban semmi baj azzal, ha néhány alapvető elképzelés terén nem értetek egyet, de közben tiszteled és együtt érzel vele a nehézségek miatt, amelyeken átmegy.

Ezt nagyon fontos megérteni. Ha fennáll valamilyen konkrét probléma kettőtök között, beszéljétek meg nyíltan. Hallgasd őt odaadó figyelemmel és együttérzéssel. Utána ismerd el, hogy már érted, honnan közelít, és mondd el neki, hogy a helyzetéért, és nem annak ellenére tiszteled őt.

példa: Ginger segít a nővérének, Colleennak megtörnie azt a mintát, hogy olyan férfiakkal jár, akik bántják.

Gingernek emlékeztetnie kell a testvérét arra, hogy tiszteletben tartja őt úgy, ahogy van, és ahogyan viselkedik. Olyan dolgokat mondhat neki, amelyek közvetítik ezt a tiszteletet, például: „Tudod, hogy milyen nagyra értékelem a véleményedet, és bízom az ítéletedben.” Őszinte lelkesedéssel tudathatja továbbá Colleennal, hogy milyen nagy csodálattal tölti el a nővére egy bizonyos tette.

A helyzet fogja pontosan diktálni, hogy mit mondjon. Ha például egy szerhasználónak a drogokkal van gondja, mondhatsz valami ilyesmit: „Tudnod kell, hogy csodállak, amiért ilyen eltökélten és jól haladsz ezzel a nehéz függőségi problémával.” Ne hagyd, hogy azt higgye, lenézed, mert akkor bármi, amit mondasz, leereszkedőnek tűnhet. Ha megérteted vele, hogy tiszteled őt, egyenrangúvá sorolhat titeket, és ezáltal nemcsak jobban fogja érezni magát, hanem veled szemben is erősödnek a jó érzései.

• Válassz ki egy - és csakis egy - célt vagy területet, ahol szerinted az adott személy fejlődhet. Majd kezdd elmozdítani pozitív irányba, és mindvégig segíts neki, hogy az énképe e köré a sikeres, haladó kép köré épüljön.

• Ahogy mondani szokás, semmi nem hozhat olyan sikert, mint a siker. Indítsd a gyógyulást egy azonnali sikerrel.

• Bontsd le a gyógyulási folyamatot falatnyi darabokra, hogy végig lehessen vinni. Ne rohand le a célszemélyt túl sok és túl gyors feladattal, mert csak bezárkózik.

• Nagyon fontos, hogy ne térj le az útról, hogy légy türelmes, és tudj örülni! Ne éreztesd a másikkal, hogy valami projekt vagy feladat a számodra, ami utálsz, de úgy érzed, hogy muszáj elvégezned.

• A gyógyulás elengedhetetlen összetevője a feltétel nélküli szeretet. A másik ember szeretete és elismerése táplálja a lelket, és újratölti az érzelmi üzemanyagtartályunkat.

• Ha elfogadod a másikat úgy, ahogy van, azzal nemcsak közelebb kerülhettek egymáshoz, hanem a változáshoz elengedhetetlen biztonságérzetet is megadod neki.

11. fejezet

Vészhelyzetben

1. számú technika vészhelyzetben: Vissza az alapokhoz

Új utazási trend az egyszerűség. Az emberek ma a négycsillagos szállodák helyett az egyszerű ételeket és az egyszerű szálláshelyeket keresik, és rengeteget kirándulnak, gyalogolnak és sportolnak. Néhány ilyen program heti több ezer dollárba kerül, és mégis betelnek a helyek. Miért? Mert a világ egyre hektikusabbá válik, ezért az embereknek ki kell kapcsolniuk, és a valóságot kell megélniük; az egyszerű életstílus egyszerű örömeit keresik.

A könyv szerzője nem szószólója egy ilyen életmód teljes átvételének, mindenesetre érdekes lehet, hogy az Egyesült Államokban az amishok között ötven százalékkal alacsonyabb az öngyilkosságok aránya, mint az általános lakosság körében. Az amishoknál a droghasználat és a túlzott alkoholfogyasztás előfordulási aránya is az általános lakosságnál mért adat egyharmada. Míg ennek az okait csak találgathatjuk, az, hogy bizonyos negatív befolyásoló tényezők hiányoznak, illetve hogy nagy hangsúlyt fektetnek az egyszerű életmódra és a fizikai munkára, minden bizonnyal közrejátszik az amishok érzelmi stabilitásában.

Sok sikeres program - melyekben problémás tinédzserektől kezdve a szerhasználókig mindenkit kezelnek - vezetői pontosan tudják, hogy ahhoz, hogy változtatni tudjanak a viselkedésükön, elengedhetetlen, hogy az ilyen embereket kivonják a megszokott környezetükből. Emellett a fizikai munkában való részvétel segít kikerülniük a saját gondolataikból, és ezáltal újra, de immár egy teljesen új módon kapcsolódhatnak be a világ folyásába.

példa: Bethnek a nagyapja segít lejönnie a drogokról és kilépni a gengből.

Ha a nagyapa nem ér el valódi haladást, vagy úgy érzi, hogy kemény fába vágta a fejszéjét azzal, ha Bethet fizikailag egy új környezetbe helyezi, megkönnyíti a számára, hogy érzelmileg megújulhasson. Emellett azzal, hogy ott visszavezetik őt az alapokhoz, és fizikai mozgást kell végeznie - legyen az fűnyírás, főzés vagy ültetés a kertben -, a saját szemeivel láthatja és megértheti, hogy a tettei következményekkel járnak.

Az a lehetőség is adott, hogy jelentkezzen a Békehadtesthez, tartalékos katonának vagy bármilyen egyéb, katonai fegyelmet kívánó programba. Pusztán néhány hétnyi szervezett tevékenységgel töltött idő megkönnyíti Beth számára a haladást.

2. számú technika vészhelyzetben: Vágy és szükséglet

Az anyamadarat nem kell arra biztatnod, hogy fészket építsen, és az elfoglalt madaraknak szóló időkezelési szemináriumra sem kell beíratnod. Egyszerűen teszi a dolgát. Nem kérdés, hogy hogyan illessze be a fészeképítést a napirendjébe. Olyasmi, mint a halogatás vagy a fegyelem hiánya egyszerűen be sem kerül nála az egyenletbe. Szükséglet, és nem motiváció kérdése a dolog.

A 2. számú technika abban segít, hogy hogyan emeld a szükséglet szintjére azt, amit szeretnél, hogy a másik megtegyen. Ez azt jelenti, hogy ha nem teszi meg, amit szeretnél, nem térhet egyszerűen vissza oda, ahonnan elindult. Minden megváltozik. Már semmi nem megy úgy, mint rendesen.

Ha úgy intézed, hogy veszítsen valamit azáltal, ha az adott viselkedést folytatja, akkor nagyban megnöveled annak az esélyét, hogy engedelmeskedik. Hányszor hallunk például olyat, hogy az ember végül csak összeszedi magát, amikor ultimátum elé állítják? Sokszor az ad lendületet a tettekhez, ha megfenyegetik azzal, hogy elveszítheti az állását vagy mondjuk a feleségét. Van, akinek addig kell feszegetnie a húrt, amíg megvágja vele az ujját.

Tudasd a másikkal egyszerűen, érthetően megfogalmazva a viselkedése következményeit - hogy elveszítheti, amije van -, ha folytatja az adott önpusztító, egészségtelen magatartást.

Amit biztosra vesz az ember, azt nem becsüli sokra, ezért talán neki is arra van szüksége, hogy emlékeztesd rá, mit veszíthet. Annak a nőnek, akinek a barátja nem akar elköteleződni, az a konkrét tanácsom, hogy nyújtson be neki ultimátumot: vagy esküvő, vagy ott az ajtó. Ez általában felrázza az embert, és döntésre kényszeríti. Persze vannak, akik ilyenkor az ajtót választják - ez esetben a nő legalább nem fecsérli többet az idejét. Fel kell készülnöd arra, hogy véghez is vidd, amit kimondtál!

A 2. számú vészhelyzet-technika a „nyers szeretetről” szól. A megfelelő körülmények között bevetve nagyon hatásos. Amint az előző fejezetben láttuk, mindig ott kell lennie a feltétel nélküli szeretetnek is a többi „összetevő” mellett, ha azonban azt az utat már végigjártad, és minden lehetőségét kiaknáztad, ez a technika sokszor hatékonyan kiegészítheti azt.

példa: Fran azt szeretné, hogy a fia, Dan hagyja ott azt a rossz társaságot, akikkel lóg.

Azzal fenyegeti meg Dant - és ha szükséges, be is tartja hogy beszüntet minden anyagi és egyéb támogatást, amiben eddig részesítette őt. Minden eszközt bevet, amit szükségesnek lát, hogy józan észre térítse. Majd meghúz egy vonalat a homokban, és ha a fia azt átlépi, cselekedni fog.

Továbbra is fontos Frannek, hogy ne térjen le az útról, hogy türelmes legyen, és tudjon örülni. Amint már említettem, a gyógyulás elengedhetetlen összetevője a feltétel nélküli szeretet. A szeretet és a megbecsülés, amelyet kifejez, érzelmileg táplálja a fiát, és egészségesebb irányba tereli a fejlődését. Ezt soha nem szabad elvennie tőle.

II. RÉSZ