Bevezetés
1. Agykontroll
Hogyan irányítja agyunk szervezetünket - és kutyul össze rendszeresen mindent?
1 S. B. Chapman et al.: Shorter term aerobic exercise improves brain, cognition, and cardiovascular fitness in aging, Frontiers in Aging Neuroscience, 2013, vol. 5.
2 V. Dietz: Spinal cord pattern generators for locomotion, Clinical Neurophysiology, 2003,114(8), 1379-1389. o.
3 S. M. Ebenholtz - M. M. Cohen - B. J. Linder: The possible role of nystagmus in motion sickness: A hypothesis, Aviation, Space, and Environmental Medicine, 1994, 65(11), 1032-1035. o.
4 Valójában ez nem teljesen egyirányú kapcsolat. Nemcsak agyunk van hatással az ételre, amit elfogyasztunk, de úgy tűnik, az étel is befolyásolja (vagy befolyásolta a múltban) agyunk működését. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a sütésfőzés felfedezésével az ember egyszerre sokkal több tápanyaghoz juthatott az ételből. Talán mindez úgy történt, hogy egyik korai elődünk megbotlott, és beleejtette mamutsteakjét a tábortűzbe.
Ez azonban nem tántoríthatta el attól, hogy megegye a húst, ezért gyorsan szerzett egy botot, és kipiszkálta a lángok közül. Ekkor vehette észre, hogy a hús hirtelen ehetőbbé és finomabbá vált. Idővel őseink rájöttek, hogy ha megsütik az élelmet, azzal könnyebben emészthetővé válik. A benne lévő hosszú és szorosan elhelyezkedő molekulák felbomlanak és kicsapódnak, ezáltal fogaink, gyomrunk és beleink jobban fel tudják dolgozni, és így több tápanyagot nyerhetünk ki belőle. A hirtelen megnövekedett tápanyagmennyiség gyors agyfejlődéshez vezethetett, az emberi agy tápanyagigénye ugyanis igen magas, amit csak a hőkezelt ételek elégíthettek ki. A továbbfejlődött agyunk segítségével okosabbá váltunk, újabb, jobb vadászati, állattenyésztési és növénytermesztési technikákat találhattuk fel. Az élelem növelte meg agyunkat, nagyobb agyunk pedig több élelemhez juttatott minket. Az önmagát erősítő hurok bezárult.
5 R. Wrangham: Catching Fire. How Cooking Made Us Human,
Basic Books, 2009.
6 Two Shakes-a-Day Diet Plan - Lose weight and keep it off, http://www.nutritionexpress.com/article+index/ diet+weight+loss/diet+plans+tips/showarticle.aspx?id=1904 (Letöltés ideje: 2015. szeptember).
7 M. Mosley: The second brain in our stomachs, http://www.bbc.co.uk/news/health-18779997 (Letöltés ideje: 2015. szeptember)
8 A. D. Milner - M. A. Goodale: The Visual Brain in Action, Oxford University Press, (Oxford Psychology Series no. 27), 1995.
9 R. M. Weiler: Olfaction and taste, Journal of Health Education,
1999, 30(1), 52-53. o.
111 T. C. Adam - E. S. Epei: Stress, eating and the reward system, Physiology 8i Behavior, 2007, 91(4), 449-458. o.
11 William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi (fordította: Arany János)
12 S. Iwanir et ab: The microarchitecture of C. elegáns behavior during lethargus: Homeostatic bout dynamics, a typical body posture, and regulation by a central neuron, Sleep, 2013, 36(3), 385. o.
13 A. Rechtschaffen et ah: Physiological correlates of prolonged sleep deprivation in rats, Science, 1983, 221(4606), 182-184. o.
14 G. Tonom - C. Cirelli: Perchance to prune, Scientific American, 2013, 30912), 34-39. o.
15 N. Gujar et al.: Sleep deprivation amplifies reactivity of brain reward networks, biasing the appraisal of positive emotional experiences, Journal of Neuroscience, 2011, 31(12), 4466-4474. o.
16 J. M. Siegel: Sleep viewed as a state of adaptive inactivity,
Nature Reviews Neuroscience, 2009, 10(10), 747-753. o.
17 C. M. Worthman - M. K. Melby: Toward a comparative developmental ecology of human sleep, in M. A. Carskadon (ed.), Adolescent Sleep Patterns, Cambridge University Press, 2002, 69-117. o.
2. így készülnek az emlékeink (használatukhoz szerelés szükséges)
Az emberi memória és furcsaságai
1 N. Cowan: The magical mystery four: How is working memory capacity limited, and why? Current Directions in Psychological Science, 2010,19(1), 51-57. o.
2 J. S. Nicolis - I. Tsuda: Chaotic dynamics of information processing: The "magic number seven plus-minus two" revisited, Bulletin of Mathematical Biology, 1985, 47(3), 343-365. o.
3 P. Burtis, P.: Capacity increase and chunking in the development of short-term memory, Journal of Experimental Child Psychology, 1982, 34(3), 387-413. o.
4 C. E, Curtis - M. D'Esposito: Persistent activity in the prefrontal cortex during working memory, Trends in Cognitive Sciences, 2003, 7(9), 415-423. o.
s E. R. Kandel - C. Pittenger: The past, the future and the biology of memory storage, Philosophical Transactions of the Royal Society of London B: Biological Sciences, 1999, 354(1392), 2027-2052. o.
6 D. R. Godden - A. D. Baddeley: Context-dependent memory in two natural environments: On land and underwater,
British Journal of Psychology, 1975, 66(3), 325-331. o.
7 R. Blair: Facial expressions, their communicatory functions and neuro-cognitive substrates, Philosophical Transactions of
the Royal Society B: Biological Sciences, 2003, 358(1431), 561-572. o.
8 R. N. Henson: Short-term memory for serial order: The start-end model, Cognitive Psychology, 1998, 36(2), 73-137. o.
9 W. Klimesch: The Structure of Long-term Memory: A Connectivity Model of Semantic Processing, Psychology Press, 2013.
10 K. Okada - K. L. Vilberg - M. D. Rugg: Comparison of the neural correlates of retrieval success in tests of cued recall and recognition memory, Human Brain Mapping, 2012, 33(3), 523-533. o.
11 H. Eichenbaum: The Cognitive Neuroscience of Memory: An Introduction, Oxford University Press, 2011.
12 E. E. Bouchery et al.: Economic costs of excessive alcohol consumption in the US, 2006, American Journal of Preventive Medicine, 2011,41(5), 516-524.0.
13A. Ameer - R. R. Watson: The Psychological Synergistic Effects of Alcohol and Caffeine, in R. R. Watson et al., Alcohol, Nutrition, and Health Consequences, Springer, 2013, 265-270. o.
11 L. E. McGuigan: Cognitive Effects of Alcohol Abuse: Awareness by Students and Practicing Speech-language Pathologists, Wichita State University, 2013.
15 T. R. McGee et ah: Alcohol consumption by university students: Engagement in hazardous and delinquent behaviours and experiences of harm, in The Stockholm Criminology Symposium 2012, Swedish National Council for Crime Prevention, 2012.
16 K. Poikolainen - K. Leppanen - E. Vuori: Alcohol sales and fatal alcohol poisonings: A time series analysis, Addiction, 2002, 97(8), 1037-1040. o.
17 B. M. Jones - M. K. Jones: Alcohol and memory impairment in male and female social drinkers, in I. M. Bimbaum and E. S. Parker (eds) Alcohol and Human Memory (PLE: Memory), 2014, 2, 127-140. o.
18 D. W. Goodwin: The alcoholic blackout and how to prevent it,
in I. M. Bimbaum and E. S. Parker (eds) Alcohol and Human Memory, 2014, 2,177-183. o.
18 H. Weingartner - D. L. Murphy: State-dependent storage and retrieval of experience while intoxicated, in I. M. Bimbaum and E. S. Parker (eds) Alcohol and Human Memory (PLE: Memory), 2014, 2,159-175. o.
20 J. Longrigg: Greek Rational Medicine: Philosophy and Medicine from Akmaeon to the Alexandrians, Routledge, 2013.
21 A. G. Greenwald: The totalitarian ego: Fabrication and revision of personal history, American Psychologist, 1980, 35(7), 603. o.
22 U. Neisser: John Dean’s memory: A case study, Cognition, 1981, 9(1), 1-22. o.
23 M. Mather - M. K. Johnson: Choice-supportive source monitoring: Do our decisions seem better to us as we age?, Psychology and Aging, 2000,15(4), 596.0.
24 Learning and Motivation, 2004,45, 175-214. o.
25 C. A. Meissner - J. C. Brigham: Thirty years of investigating the own-race bias in memory for faces: A meta-analytic review, Psychology, Public Policy, and Law, 2001, 7(1), 3. o.
26 U. Hoffrage - R. Hertwig - G. Gigerenzer: Hindsight bias: A byproduct of knowledge updating?, Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 2000, 26(3), 566. o.
27 W. R. Walker - J. J. Skowronski: The fading affect bias:
But what the hell is it for?, Applied Cognitive Psychology, 2009,
23(8), 1122-1136.0.
28 Emellett az is kérdés, hogy pontosan hogyan csinálja ezt. Egyelőre még nem igazán értjük. Arról pedig, hogy a tudatnak milyen szerepe van a memóriakódolásban és -előhívásban, az érzékelés öncélú szűrésében, illetve még számtalan nagyon fontos folyamatban, egyenként lehetne könyvet írni.
29 J. D^biec - D. E. Bush - J. E. LeDoux: Noradrenergic enhance-ment of reconsolidation in the amygdala impairs extinction of conditioned fear in rats - a possible mechanism for the persistence of traumatic memories in PTSD, Depression and Anxiety, 2011, 28(3), 186-193. o.
30 N. J. Roese - J. M. Olson: What Might Have Been: Vie Social Psychology of Counter-factual Thinking, Psychology Press, 2014.
81 A. E. Wilson - M. Ross: From chump to champ: people’s apprais als of their earlier and present selves, Journal of Personality and Social Psychology, 2001,80(4), 572-84. o.
32 S. M. Kassin et ah: On the “general acceptance” of eyewitness testimony research: A new survey of the experts, American Psychologist, 2001,56(5), 405-416. o.
33 http://socialecology.uci.edu/faculty/eloftus/ (Letöltés ideje: 2015. szeptember).
34 E. F. Loftus: The price of bad memories, Committee for the Scientific Investigation of Claims of the Paranormal, 1998.
35 C. A. Morgan et ah: Misinformation can influence memory for recently experienced, highly stressful events, International Journal of Law and Psychiatry, 2013, 36(1), 11-17. o.
36 B. P. Lucke-Wold et ah: Linking traumatic brain injury to chronic traumatic encephalopathy: Identification of potential mechanisms leading to neurofibrillary tangle development. Journal of Neurotrauma, 2014, 31(13), 1129-1138.
37 S. Blum et al.: Memory after silent stroke: Hippocampus and infarcts both matter, Neurology, 2012, 78(1), 38-46. o.
38 R. Hoare: The role of diencephalic pathology in human memory disorder, Brain, 1990, 113, 1695-1706. o.
39 L. R. Squire: The legacy of patient HM for neuroscience, Neuron, 2009, 61(1), 6-9. o.
40 M. C. Duff et al.: Hippocampal amnesia disrupts creative thinking, Hippocampus, 2013, 23(12), 1143-1149. o.
41 Egyszer azt hallottam egy előadáson, hogy a H. M. által megtanult kevés ismeret egyike az volt, hogy hol tartják a kekszet. Minthogy azonban rögtön elfelejtette, hogy már evett kekszet, folyton visszament a polchoz, hogy újabbat vegyen. Új emlékeket sohasem szedett fel, de testsúlyt azt igen. Mindezt azonban nem tudtam megerősíteni, nem találtam nyomát a hivatalos jelentésekben. Ugyanakkor Jeffrey Brunstrom és munkatársai a Bristoli Egyetemen végeztek egy kísérletet, amelyben az éhes alanyoknak azt mondták, hogy 5 deciliter vagy 3 deciliter levest kapnak enni.
Csakhogy egy elmés szerkezet segítségével néhány alany tányérját, akik eredetileg 3 dl levest kaptak, titokban újratöltötték, így ők is fél litert ettek. Másrészt viszont, azoknak az alanyoknak a tányérjából, akik 5 dl levest kaptak - ugyancsak titokban -kiszivattyúztak 2 dl-t, így ok valójában 3 dl-t ettek. Azt az érdekes eredményt kapták, hogy a ténylegesen elfogyasztott mennyiség irreleváns volt, mivel a résztvevők attól függően maradtak éhesek vagy laktak jól, hogy mekkora mennyiségű elfogyasztott levesre emlékeztek (jól lehet, rosszul). Azok, akik azt hitték, hogy 3 dl levest ettek, pedig valójában 5 dl-t fogyasztottak el, sokkal hamarabb éhesek lettek újra, mint azok, akik azt hitték, hogy fél litert ettek, holott csak 3 dl-t kaptak.
Nyilvánvaló, hogy a memória felülírhatja a tényleges élettani
jelzéseket, ha az éhség meghatározásáról van szó.
így a súlyos emlékezetzavar érezhető hatast gyakorol az étrendre.
42 P. S. Hogenkamp et ah: Expected satiation after repeated consumption of low- or high-energy-dense soup, British Journal of Nutrition, 2012, 108(01), 182-190. o.
43 K. S. Graham - J. R. Hodges: Differentiating the roles of the hippocampus complex and the neocortex in long-term memory storage: Evidence from the study of semantic dementia and Alzheimer’s dis-ease, Neuropsychology, 1997, 11(1), 77-89.o.
44 E. Day et al.: Thiamine for Wernicke-Korsakoff Syndrome in people at risk from alcohol abuse, Cochrane Database of Systemic Reviews, 2004, vol. 1.
45 L. Mastin: Korsakoff’s Syndrome. The Human Memory - Disorders 2010, http://www.human-memory.net/disorders_korsakoffs.html (Letöltés ideje: 2015. szeptember).
46 P. Kennedy - A. Chaudhuri, Herpes simplex encephalitis, Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry, 2002, 73(3), 237-83. o.
3. Nincs mitől félnünk, csak magától a félelemtől - és persze a bohócoktól A rengeteg módja annak, ahogy az agy folyamatos rettegésben tart minket
1 H. Green et al.: Mental Health of Children and Young People in Great Britain, 2004, Palgrave Macmillan, 2005.
2 In the Face of Fear: How fear and anxiety affect our health and society, and what we can do about it, 2009,
http://www.mental-health.org.uk/publications/in-the-face-of-fear/ (Letöltés ideje: 2015. szeptember).
3 D. Aaronovitch - J. Langton: Voodoo Histories: The Role of the Conspiracy Theory in Shaping Modern History, Wiley Online Library, 2010.
4 S. Fyfe et al.: Apophenia, theory of mind and schizotypy: Perceiving the idiot brain meaning and intentionality in randomness, Cortex, 2008, 44(10), 1316-1325. o.
5 H. L. Leonard: Superstitions: Developmental and Cultural Perspective, in R. L. Rapoport (ed ), Obsessive-compulsive Disorder in Children and Adolescents, American Psychiatric Press, 1989, 289-309. o.
6 H. M. Lefcourt; Locus of Control: Current Trends in Theory and Research (2nd edn). Psychology Press, 2014.
7 J. C. Pruessner et al.: Self-esteem, locus of control, hippocampal volume, and cortisol regulation in young and old adulthood, Neuroimage, 2005, 28(4), 815-826. o. s J. T. O’Brien et al.: A longitudinal study of hippocampal volume, cortisol levels, and cognition in older depressed subjects, American Journal of Psychiatry, 2004, 161(11), 2081-2090. o.
5 M. Lindeman et al.: Is it just a brick wall or a sign from the universe? An fMRI study of supernatural believers and skeptics,
Social Cognitive and Affective Neuroscience. 2012, 943-949. o.
10 A. Hampshire et al.: The role of the right inferior frontal gyrus: inhibition and attentional control, Neuroimage, 2010, 50(3), 1313-1319. o.
11 J. Davidson: Contesting stigma and contested emotions:
Personal experience and public perception of specific phobias,
Social Science & Medicine, 2005, 61(10), 2155-2164. o.
12 V. F. Castellucci - E. R. Kandel: A quantal analysis of the synaptic depression underlying habituation of the gill-withdrawal reflex in Aplysia, Proceedings of the National Academy of Sciences, 1974, 71(12), 5004-5008. o.
13 S. Mineka - M. Cook, Social learning and the acquisition of snake fear in monkeys, Social Learning: Psychological and Biological Perspectives, 1988, 51-73. o.
14 A szociális tanulás sok mindent megmagyaráz e jelenségből. Tudásunk és viselkedésünk nagy részét mások tetteinek megfigyeléséből tanuljuk meg, különösen igaz ez a veszélyekre adott reakcióra. A csimpánzok pedig e tekintetben hasonlítanak hozzánk. A társas jelenségekről bővebben lesz szó a 7. fejezetben. Itt azonban másnak is lennie kell a háttérben. Amikor ugyanis ezt a kísérletet virágokkal ismételték meg, a tréninggel ugyanúgy meg lehetett tanítani a majmokat a virágoktól való félelemre, de e viselkedést
a megfigyelő csimpánzok a legritkább esetben lesték el tőlük.
A kígyóktól való félelem tehát könnyen átadódik, de a virágoktól való félelem nem. Kifejlődött hát bennünk a veleszületett gyanakvás az esetlegesen halálos veszélyekkel szemben, így a pókoktol és kígyóktól való félelem gyakori. Ezzel szemben, senki sem fél a virágoktól, hacsak nem szenvednek különösen megátalkodott szénanáthában. Vagy anthrofóbiában, vagyis virágfóbiában. Vannak más, kevésbé egyértelműen az evolúció során kialakult félelmi késztetéseink is, például a liftektől, az injekcióktól vagy a fogorvostól való félelem. A liftek „csapdába" ejthetnek minket, amely megszólaltatja agyunk vészjelző rendszerét. Az injekciók és a fogorvosok a fájdalom, és a testünk épségébe való behatolás veszélyét jelentik, ezért hívják elő félelmi reakcióinkat. A holttestekkel szembeni veleszületett gyanakvásunk és félelmünk (hiszen a holttestek betegségeket hordozhatnak, közeli veszélyt jelenthetnek, vagy egyszerűen szomorúvá tehetnek minket) állhat az úgynevezett nyugtalanító völgy jelensége mögött. E jelenség okozza azt, hogy a majdnem (de nem teljesen) emberinek tűnő komputeranimációt vagy robotokat gonosznak és zavarba ejtőnek találjuk. Eközben két zoknira rajzolt szemmel semmi bajunk sincs. A majdnem emberi konstrukció híján van azon apró részleteknek és jelzéseknek, amelyekről felismerhetők a valós emberek, így inkább élettelennek tűnnek, mint szórakoztatónak.
15 K. M. Mallan - O. V. Lipp - B. Cochrane: Slithering snakes, angry men and out-group members: What and whom are we evolved
to fear?, Cognition & Emotion, 2013, 27(7), 1168-1180. o.
16 M. Mori - K. F. MacDorman - N. Kageki: The uncanny valley [from the field], Robotics & Automation Magazine, IEEE, 2012, 19(2), 98-100. o.
17 M. E. Bouton - R. C. Bolles, Contextual control of the extinction of conditioned fear, Learning and Motivation, 1979,10(4), 445-466.0.
18 W. J. Magee et al.: Agoraphobia, simple phobia, and social phobia in the National Comorbidity Survey, Archives of General Psychiatry, 1996, 53(2), 159-168. o.
19 L. H. A. Scheller: This Is What A Panic Attack Physically Feels Like, http://www.huffingtonpost.com/20l4/10/2l/panic-attack-feeling_n_5977998.html (Letöltés ideje: 2015. szeptember).
20 J. Knowles et al.: Results of a genome wide genetic screen for panic disorder, American Journal of Medical Genetics, 1998, 81(2), 139-147. o.
21 E. Witvrouw et al.: Catastrophic thinking about pain as
a predictor of length of hospital stay after total knee arthroplasty: a prospective study, Knee Surgery, Sports Traumatology, Arthroscopy, 2009, 17(10), 1189-1194. o.
22 R. Lieb et al.: Parental psychopathology, parenting styles,
and the risk of social phobia in offspring: a prospective-longitudinal commu-nity study, Archives of General Psychiatry, 2000, 57(9), 859-866. o.
23 J. Richer: Avoidance behavior, attachment and motivational conflict, Early Child Development and Care, 1993, 96(1), 7-18. o.
24 http://www.nhs.uk/conditions/social-anxiety/Pages/Social-anxiety. aspx (Letöltés ideje: 2015. szeptember).
25 G. F. Koob: Drugs of abuse: anatomy, pharmacology and function of reward pathways, Trends in Pharmacological Sciences, 1992, 13, 177-184. o.
2b L. Reyes-Castro et al.: Pre-and/or postnatal protein restriction in rats impairs learning and motivation in male offspring, International Journal of Developmental Neuroscience, 2011, 29(2), 177-182. o.
27 W. Sluckin - D. Hargreaves - A. Colman: Novelty and human aes thetic preferences, Exploration in Animals and Humans, 1983, 245-269. o.
2B B. C. Wittmann et al.: Mesolimbic interaction of emotional valence and reward improves memory formation, Neuropsychologia, 2008, 46(4), 1000-1008. o.
29 A. Tinwel, - M. Grimshaw - A. Williams, Uncanny behaviour in survival horror games, Journal of Gaming & Virtual Worlds,
2010, 2(1), 3-25.0.
30 R. S. Neary - M. Zuckerman: Sensation seeking, trait
and state anxiety, and the electrodermal orienting response, Psychophysiology, 1976,13(3), 205-211. o.
31 L. M. Bouter et al.: Sensation seeking and injury risk in downhill skiing, Personality and Individual Differences, 1988, 9(3), 667-673. o.
32 M. Zuckerman: Genetics of sensation seeking, in J. Benjamin, R. Ebstein and R. H. Belmake (eds), Molecular Genetics and the Human Personality, Washington, DC, American Psychiatric Association, 193-210. o.
33 S. B. Martin et al.: Human experi-ence seeking correlates with hippocampus volume: Convergent evidence from manual tracing and voxel-based morphometry, Neuropsychologia, 2007,45(12), 2874-2881. o.
34 R. F. Baumeister et al.: Bad is stronger than good, Review of General Psychology, 2001, 5(4), 323. o.
33 S. S. Dickerson -T. L. Gruenewald - M. E. Kemeny: When the social self is threatened: Shame, physiology, and health, Journal of Personality, 2004, 72(6), 1191-1216. o.
35 E. D. Weitzman et al.: Twenty-four hour pattern of the episodic secretion of cortisol in normal subjects, Journal of Clinical Endocri-nology & Metabolism, 1971, 33(1), 14-22. o.
37 R. S. Nickerson; Confirmation bias: A ubiquitous phenomenon in many guises, Review of General Psychology, 1998, 2(2), 175. o.
4. Okosnak hiszed magad, ugye?
(Az intelligencia zavarba ejtően bonyolult tudománya)
1 R. E. Nisbett et ah: Intelligence: new findings and theoretical developments, American Psychologist, 2012, 67(2), 130-159. o.
2 H.-M. SüS et al.: Working-memory capacity explains reasoning abil ity - and a little bit more, Intelligence, 2002, 30(3), 261-288. o.
3 L. L. Thurstone: Primary Mental Abilities, University of Chicago Press, 1938.
4 H. Gardner: Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences, Basic Books, 2011.
5 A. Pant, The Astonishingly Funny Story of Mr McArthur Wheeler, 2014, http://awesci.com/the astonishingly-funny story of mr-mcarthur-wheeler/ (betöltés ideje: 2015. szeptember).
6 T. DeAngelis: Why we overestimate our competence, American Psychological Association, 2003, 34(2).
7 H. J. Rosen et al.: Neuroanatomical correlates of cognitive selfappraisal in neurodegcnerative disease, Neuroimage, 2010, 49(4), 3358-3364. o.
B G. E. Larson et al.: Evaluation of a "mental effort” hypothesis for correlations between cortical metabolism and intelligence, Intelligence, 1995, 21(3), 267-278. o.
9 G. Schlaug et ah: Increased corpus callosum size in musicians, Neuropsychologia, 1995, 33(8), 1047-1055. o.
10 E. A. Maguire et al.: Navigation-related structural change in the hippocampi of taxi drivers, Proceedings of the National Academy of Sciences, 2000, 97(8), 4398-4403. o.
11 D. Bennabi et al.: Transcranial direct current stimulation
for memory enhancement: From clinical research to animal models, Frontiers in Systems Neuroscience, 2014, issue 8.
12 Y. Taki et al.: Correlation among body height, intelligence, and brain gray matter volume in healthy children, Neuroimage, 2012, 59(2), 1023-1027. o.
13 T. Bouchard: IQ similarity in twins reared apart: Findings and responses to critics, Intelligence, Heredity, and Environment,
1997, 126-160. o.
14 Itt meg kell jegyeznünk, hogy valóban van néhány gén, amelyről azt gyanítják, hogy kulcsszerepet játszhat az intelligencia szabályozásában. Ott van például az apolipoprotein-E génje, amely működésének eredményeként speciális, a szervezetben számos funkciót ellátó, zsírban gazdag molekulák jönnek létre, és ilyen formán szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában, illetve a gondolkodási folyamatokban is. Csakhogy a gének intelligenciára gyakorolt hatása olyan lélegzetelállítóan bonyolult - még a jelenleg rendelkezésünkre álló, korlátozott adatok alapjan is -, hogy ebbe itt most nem megyünk bele.
15 H. Jerison: Evolution of the Brain and Intelligence, Elsevier, 2012.
Ifi L. M. Kaino: Traditional knowledge in curricula designs: Embracing indigenous mathematics in classroom instruction, Studies of Tribes and Tribals, 2013,11(1), 83-88.
17 R. Rosenthal and L. Jacobson, Pygmalion in the classroom, Urban Review, 1968, 3(1), pp. 16-20
5. Előre látta, hogy ez a fejezet következik?
Az agy megfigyelőrendszerének esetlegessége
1 William Shakespeare: Rómeó és Júlia (fordította: Kosztolányi Dezső)
2 Egyes kutatók megkérdőjelezik ezt az eredményt. Ók azzal érvelnek, hogy e megdöbbentően magas szám inkább az elemzés során alkalmazott kétséges matematikai eljárás terméke, semmint mindenható orrlyukaink valóságos képessége.
3 L. Buck - R. Axel Odorant receptors and the organization of the olfactory system, Cell, 1991, 65, 175-187. o.
* Fontos, hogy tisztázzuk az illúziók és a hallucinációk közötti különbséget. Illúzió esetén az érzékszervek detektálják a ténylegesen jelen lévó ingert, de azt helytelenül értelmezik, így végül valami mást érzékelünk, mint ami a valóság. Ezzel szemben, ha olyan szagot érezünk, aminek semmilyen forrása nem létezik, az a hallucináció. Ez tehát a valóságban nem létező stimulusok érzékelése, amely arra utal, hogy agyunk érzékszervi információt feldolgozó területeinek mélyén valami hibásan működik.
Az illúziók az agy működésének velejárói, a hallucinációk már jóval komolyabbak ennél.
5 R. T. Hodgson: An analysis of the concordance among 13 US wine competitions, Journal of Wine Economics, 2009, 4(01), 1-9. o.
e M. Auvray - C. Spence, The multisensory perception of flavor, Consciousness and Cognition, 2008,17(3), 1016-1031. o.
7 http://www.planet-science.com/categories/experiments/biol-ogy/2011/05/how-sensitive-are-you.aspx (Letöltés ideje:
2015. szeptember).
8 http://www.nationalbraille.org/NBAResources/FAQs/
(Letöltés ideje: 2015. szeptember).
9 H. Frenzel et ah: A genetic basis for mechanosensory traits in humans, PLOS Biology, 2012, 10(5).
10 Szó sincs arról, hogy a szem ne lenne lenyűgöző, hiszen az. Felépítése olyan összetett, hogy a kreacionisták és az evolúcióelmélet egyéb támadói gyakran idézik, mint annak képes bizonyítéka, hogy a természetes szelekció nem lehet valóságos. A szem szerintük olyan bonyolult, hogy nem állhatott elő a „semmiből’', így kétségtelenül egy mindenható teremtő alkotásának kell lennie. De ha igazán a szem működésének mélyére nézünk, akkor arra juthatunk, hogy e teremtő biztos péntek délután teremtette a szemet, esetleg a hajnali műszakban egy átmulatott éjszaka után. A szemben ugyanis sok dolog van, aminek nincs igazán értelme.
11 A modern számítógépek és kameratechnika korában már sokkal könnyebb (és számottevően kevesebb megpróbáltatással jár)
az emberek szemmozgásait követni. Egyes marketingcégek még bevásárlókocsikra erősített szemszkennereket is használnak annak kifürkészésére, hogy a vásárlók mely árukat nézik meg a boltban. Korábban fejre szerelhető lézerkövetőket használtak e célra.
A tudomány oly fejlettséget ért el napjainkra, hogy a lézerek már kimentek a divatból. Ez azért nem semmi.
12 Itt hadd jegyezzük meg, hogy egyesek azt állítják, hogy
a szemmütétük alatt kivették a szemgolyójukat a szemüregből, és az egy ideig kint fityegett az arcukon, és csak a látóideg tartotta meg - akár csak a rajzfilmekben. Ez azonban lehetetlen. Noha a látóidegnek valóban van némi szakítószilárdsága, az biztosan nem elég ahhoz, hogy megtartsa a szemgolyót, mint afféle groteszk, zsinóron lógatott vadgesztenyét. A valóságban a szemműtétekhez hátrahúzzák a szemhéjakat, fogóval tartják a szemgolyót a helyén, miután a beteget érzéstelenítették. Érthető módon ez az egész furcsának és bizarrnak tűnhet a számara. De a szemgödör szilárdsága és a látóideg sérülékenysége együttesen azt okozza, hogy ha tényleg „kipattan” a szemgolyó a helyéről, az gyakorlatilag biztosan elszakítja az ideget. Ez pedig nem lenne nyerő húzás egy szemsebésztól.
13 D. H. Hubei - T. N. Wiesel: Brain Mechanisms of Vision, Scientific American, 1979, 241(3), 150-162. o.
14 E. C. Cherry: Some experiments on the recognition of speech, with one and with two ears, Journal of the Acoustical Society of America, 1953, 25(5), 975-979. o.
15 D. Kahneman: Attention and Effort, Citeseer, 1973.
16 B. C. Hamilton - L. S. Arnold - B. C. Tefft: Distracted driving
and perceptions of hands-free technologies: Findings from the 2013 Traffic Safety Culture Index, 2013.
17 Jelenleg még nem ismerjük pontosan, hogy miként fókuszáljuk hallásunkat a kívánt hangforrásra. Az biztos, hogy nem fordítjuk füleinket az érdekes hang irányába. A mechanizmus egyik lehetséges magyarázatát Edward Chang és Nima Mesgarani,
a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak vizsgálatai tárták föl. Ök három epilepsziás beteg hallókérgét vizsgálták, akiknek elektródákat ültettek a megfelelő agyterületeibe (az elektródák elsődleges funkciója az volt, hogy segítségükkel rögzíthetővé és lokalizálhatóvá váljanak a rohamot kiváltó idegi aktivitásmintázatok, nem passzióból vagy más ok miatt ültették őket a betegek agyába). Amikor azt kérték az alanyoktól, hogy a párhuzamosan hallott több hangforrás közül csak egyre figyeljenek, kizárólag az okozott bármiféle aktivitást a hallókéregben, amire koncentrálniuk kellett.
Az agy tehát valahogy elfojtott minden más, zavaró információt,
ezáltal lehetővé tette, hogy csak arra figyeljenek,
ami akkor őket érdekelte. Ez arra utal, hogy agyunk valóban
képes egyes beszélők hangját teljesen „lecsavarni”,
hogy meg se halljuk, amint megállás nélkül a dögunalmas
sünfigyelő hobbijukról duruzsolnak.
18 N. Mesgarani et al.: Phonetic feature encoding in human superior temporal gyrus, Science, 2014, 343(6174), 1006-1010. o.
19 D. J. Simons - D. T. Levin: Failure to detect changes to people during a real-world interaction, Psychonomic Bulletin & Review, 1998, 5(4), 644-649. o.
20 R. S. F. McCann - D. C. Foyle - J. C. Johnston: Attentional Limitations with Heads-Up Displays, Proceedings of the Seventh International Symposium on Aviation Psychology, 1993, 70-75. o.
6. Azt mondtad, neked kiváló a személyiséged, de hogy lehetsz ebben ilyen biztos?
A személyiség bonyolult és zavaros jellegzetességei
1 E. J. Phares - W. F. Chaplin: Introduction to Personality (4th edn), Prentice Hall, 1997.
2 L. A. Froman: Personality and political socialization, Journal of Politics, 1961, 23(02), 341-352. o.
3 H. Eysenck - A. Levey: Conditioning, introversion-extraversion and the strength of the nervous system, in V. D. Nebylitsyn
and J. A. Gray (eds), Biological Bases of Individual Behavior, Academic Press, 1972, 206-220. o.
4 Y. Taki et al.: A longitudinal study of the relationship between personality traits and the annual rate of volume changes in regional
gray matter in healthy adults, Human Brain Mapping, 2013, 34(12), 3347-3353. o.
s K. L. Jang - W. J. Livesley - P. A. Vernon: Heritability of the big five personality dimensions and their facets: A twin study,
Journal of Personality, 1996, 64(3), 577-592. o.
6 M. Friedman - R. H. Rosenman: Type A Behavior and Your Heart, Knopf, 1974.
7 G. V. Caprara - D. Cervone, Personality: Determinants, Dynamics, and Potentials, Cambridge University Press, 2000.
” J. B. Murray: Review of research on the Myers-Briggs type indicator, Perceptual and Motor Skills, 1990, 70(3c), 1187-1 202. o.
l| A. N. Sell: The recalibrational theory and violent anger, Aggression and Violent Behavior, 2011, 16(5), 381-389. o.
10 C. S. Carver - E. Harmon-Jones: Anger is an approach-related affect: evidence and implications, Psychological Bulletin, 2009, 135(2), 183-204. o.
11 M. Kazén et al.: Inverse relation between cortisol and anger and their relation to performance and explicit memory,
Biological Psychology, 2012, 91(1), 28-35. o.
17 Egyébként érdemes megemlítenünk, hogy a dühöt vizsgáló kísérletekben általában „olyan stimulusoknak teszik ki az alanyokat, amelyek haragossá teszik őket", de ez az esetek nagy részében mindössze annyit jelent, hogy sértegetik őket. Érthető, hogy a kutatók miért nem szeretnék ezt a részletet bővebben kifejteni. Minden pszichológiai kísérlet a bennük részt vevő önkénteseken áll vagy bukik. A reménybeli alanyok pedig vélhetően kevésbé szívesen vennének részt a kísérletben, ha megtudnák, hogy ott agyszkennerhez akarják szíjazni őket, miközben az anyukájuk túlsúlyosságáról alkotott, változatos metaforák hangzanak el.
13 H. J. Rutherford - A. K. Lindell, Thriving and surviving: Approach and avoidance motivation and lateralization, Emotion Review, 2011, 3(3), 333-343.0.
14 Ugyanezek a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a harag rontja az alanyok teljesítményét, ha bonyolult kognitív feladatokat kellett megoldaniuk. Mindez arra utal, hogy dühösen nem tudunk „tisztán gondolkodni” (lásd: a harag rossz tanácsadó). Ez a jelenség nem éppen szerencsés, de kétségtelenül ugyancsak a motivációs rendszer működésével áll kapcsolatban. Ha nyugodtan végig tudnánk gondolni az elénk táruló fenyegetés összes aspektusát, könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy összességében túl kockázatos lenne ujjat húzni vele. A harag azonban elnyomja a racionális gondolkodásunkat, így megzavarja a racionális gondolkodási folyamatot, amely esetleg arra az eredményre vezetne, hogy inkább kerüljük el a veszélyt. Ezáltal meggyőzzük magunkat arról, hogy szálljunk szembe a fenyegetéssel, és máris lendülnek az öklök, roppannak az állkapcsok.
15 D. Antos et al.: The influence of emotion expression on perceptions of trustworthiness in negotiation, Proceedings of the Twenty-fifth AAAI Conference on Artificial Intelligence, 2011.
16 Az agresszió harag nélkül is létrejöhet. Az ütközéses sportágak, például a rögbi vagy az amerikai futball, elképzelhetetlenek agresszió nélkül, de ehhez nem kell a játékosoknak dühöseknek lenniük. Ezt az agressziót a győzelem, a másik csapat legyőzésének vágya motiválja.
17 S. Freud: Beyond the Pleasure Principle, Penguin, 2003.
1R Hogy pontosan mi a futók által megtapasztalt pszichedelikus
élmények oka, mindmáig bizonytalan. Egyesek szerint a hátterében az áll, hogy a futás elhasználja a sejtek oxigénellátását, és így beindítja az anaerob légzést (amelynek során a sejtek nem használnak oxigént, viszont melléktermékeként tejsav keletkezik, ami fájdalmat, görcsöket és izomlázat okozhat). Erre reagálva az agy endorfinokat, fájdalomcsillapító, élvezetet kiváltó neurotranszmittert bocsát ki. Mások szerint ezen eufórikus érzés inkább a megemelkedett testhőmérséklettel áll kapcsolatban, esetleg az állandó ritmikus mozgás olyan jóleső érzést kelt, amelyet agyunk erősíteni igyekszik. A maratonfutók gyakran beszámolnak erről a szinte megváltozott tudatállapotot eredményező érzésről.
Ez - jutalomként megélt élményként - alig marad el attól a gyönyörtől, amelyet akkor éreznek, amikor ezt mondhatják valakinek: „Tudja, a maratonra edzek.”, már az alapján, amilyen gyakran használják ezt kifogásként.
19 Freud befolyása még ma is igen nagy, sok pszichológus ragaszkodik az elméleteihez. Ez talán furcsának tűnhet. Kétség sem férhet hozzá, hogy a pszichoanalízis koncepciójának megalkotásával hatalmas tettet vitt véghez, és ezért minden tiszteletet megérdemel, de ez még nem jeleni azt, hogy az eredeti elméleteit automatikusan igaznak kellene elfogadnunk. Máig tartó befolyásának alapja a pszichológia, illetve a pszichiátria diffúz jellegében keresendő, amely miatt nem egyszerű végérvényesen megcáfolni az elméleteket. Igen, Freud alapította az egész területet, ahogy a Wright fiverek építettek először repülőt - amiért mindig is emlékezni fogunk rájuk. Ennek ellenére nem az ő általuk tervezett repülőket használjuk a Dél-Amerikába vezető hosszú távú járatokon. Egyszerűen csak változnak az idők.
20 S. McLeod: Maslow’s hierarchy of needs, Simply Psychology, 2007 (updated 2014), http :// www. simplypsychology . org/ maslow. html (Letöltés ideje: 2015. szeptember.)
21 R. M. Ryan - E. L. Deci, Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being, American Psychologist, 2000, 55(1), 68. o.
22 M. R. Lepper - D. Greene - R. E. Nisbett: Undermining children’s intrinsic interest with extrinsic reward: A test of the "overjustifi-cation” hypothesis, Journal of Personality and Social Psychology, 1973, 28(1), 129. o.
23 E. T. Higgins: Self-discrepancy: A theory relating self and affect, Psychological Review, 1987, 94(3), 319. o.
24 J. Reeve - S. G. Cole - B. C. Olson: The Zeigarnik effect and intrinsic motivation: Are they the same?, Motivation and Emotion, 1986,
10(3), 233-245. o.
25 Talán haszontalannak és időhúzásnak tűnhet, az ismétlés valójában rettentően fontos része a kutatásnak, hiszen ha megismételjük
a kísérletet, és ugyanazt az eredményt kapjuk, az alapján meggyőződhetünk arról, hogy az eredmény megbízható, és nem csupán a szerencse vagy a nem kívánt mellékhatások okozták.
Ez különösen nagy probléma a pszichológiában, minthogy az emberi agy megbízhatatlan, és megjósolhatatlanul viselkedik. Még dírekt keresztbe is tesz nekünk, ha vizsgálni próbáljuk, ami különösen dühítő szokása.
26 S. Shuster: Sex, aggression, and humour: Responses to unicycling, British Medical Journal, 2007, 335(7633), 1320-1322. o.
27 N. D. Bell: Responses to failed humor, Journal of Pragmatics, 2009, 41(9), 1825-36.0.
28 A. Shurcliff, Judged humor, arousal, and the relief theory, Journal of Personality and Social Psychology, 1968, 8(4pl), 360. o.
28 D. Hayworth: The social origin and function of laughter, Psychological Review, 1928, 35(5), p. 367
30 R. R. Provine and K. Emmorey, Laughter among deaf signers, Journal of Deaf Studies and Deaf Education, 2006, 11(4), 403-409. o.
31 R. R. Provine: Contagious laughter: Laughter is a sufficient stimulus for laughs and smiles, Bulletin of the Psychonomic Society, 1992,
30(1), 1-4. o.
32 C. McGettigan etal.: Individual differences in laughter perception reveal roles for mentalizing and sensorimotor systems in the evaluation of emotional authenticity, Cerebral Cortex, 2015, 25(1) 246-257. o.
7. Csoportos ölelés!
Hogyan befolyásolják agyunkat a többiek?
1 A. Conley: Torture in US jails and prisons: An analysis
of solitary confinement under international law, Vienna Journal on International Constitutional Law, 2013, 7, 415. o.
2 B. N. Pasley et al.: Reconstructing speech from human auditory cor tex, PLoS-Biology, 2012,10(1), 175. o.
3 J. A. Lucy: Language Diversity and Thought: A Reformulation
of the Linguistic Relativity Hypothesis, Cambridge, University Press, 1992.
4 I. R. Davies: A study of colour grouping in three languages: A test of the linguistic relativity hypothesis, British Journal of Psychology, 1998, 89(3), 433-452. o.
5 A Sapir-Whorf hipotézis sok bosszúságot okoz a nyelvészeknek, mert nagyon félrevezető az elnevezése. A vélelmezett kifejlesztői, Edward Sapir és Benjamin Lee Whorf soha nem írtak együtt semmilyen tanulmányt, de még csak egy tényleges hipotézissel sem álltak elő. Valójában a Sapir-Whorf-hipotézis nem is létezett addig, míg el nem nevezték így, ezáltal remek példát szolgáltatva önmagára. Senki sem állította, hogy a nyelvészeken könnyű kiigazodni.
6 Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét. Park Kiadó, 2018.
7 P. J. Whalen et al.: Neuroscience and facial expressions of emotion: The role of amygdala-prefrontal interactions, Emotion Review, 2013, 5(1), 78-83.0.
H N. Guéguen: Foot-in-the door technique and computer-mediated communication, Computers in Human Behavior, 2002, 18(1),11-15.0.
9 A. C. Y. Chan - T. K.-f. Au: Getting children to do more academic work: foot-in-the-door versus door-in-the-face Teaching and Teacher Education, 2011, 27(6), 982-985. o.
10 C. F.bster - B. Neumayr: Applying the door-in-the-face compliance technique to retailing, International Review of Retail, Distribution and Consumer Research, 2008, 18(1), 121-128. o.
11 J. M. Burger - T. Cornelius: Raising the price of agreement:
Public commitment and the lowball compliance procedure,
Journal of Applied Social Psychology, 2003, 33(5), 923-934. o.
12 R. B. Cialdini et al.: Low-ball procedure for producing compliance: commitment then cost, Journal of Personality and Social Psychology, 1978, 36(5), 463. o.
13 Sok elmélet és spekuláció forog a köztudatban arról, hogy mely agyi régiók és folyamatok vesznek részt az agy ezen társas hajlamainak kialakításában, de még manapság sem egyszerű ezek szerepét bizonyítani. Azok az eljárások, amelyek részletesebb adatokat biztosítanak az agyműködésről, például az MRI vagy az EEG,
azt követelik, hogy alany egy jókora géphez legyen rögzítve.
Ilyen körülmények között szinte lehetetlen realisztikus szociális interakciókat teremteni. Ha már vizsgálták önöket MRI-szkennerben, akkor egyetérthetnek abban, hogy ha a vizsgálat közben betévedt volna egy barátjuk a helyiségbe, hogy szívességeket kérjen öntől, agyuk valószínűleg csak még jobban összezavarodott volna.
14 T. F. Farrow et al.: Neural correlates of self-deception and impression-management, Neuropsychologia, 2015, 67, 159-174. o,
15 S. Bowles - H. Gintis, A Cooperative Species: Human Reciprocity and Its Evolution, Princeton University Press, 2011.
16 C. J. Charvet - B. L. Finlay: Embracing covariation in brain evolution: large brains, extended development, and flexible primate social systems, Progress in Brain Research, 2012, 195, 71. o.
17 F. Marlowe: Paternal investment and the human mating system, Behavioural Processes, 2000, 51(1), 45-61. o.
ia L. Betzig: Medieval monogamy, Journal of Family History, 1995, 20(2), 181-216. o.
19 J. E. Coxworth et al.: Grandmothering life histories and human pair bonding, Proceedings of the National Academy of Sciences, 2015. 112(38), 11806-11811.0.
70 D. Lieberman - D. M. Fessler - A. Smith: The relationship
between familial resemblance and sexual attraction: An update on Westermarck, Freud, and the incest taboo, Personality and Social Psychology Bulletin, 2011, 37(9), pp. 1229-1232. o.
21 A feromonok olyan vegyületek, amelyeket gyakran kapcsolatba hoznak a vonzalommal. Ezek a kemikáliák általában a verejtékből párolognak el, mások érzékelik őket, és megváltozik a viselkedésük. Legtöbbször szexuális vágyat éreznek, és vonzódni kezdenek
a feromon forrása iránt. Noha gyakran hallani, hogy a sajtóban vagy reklámokban az emberi feromonokról beszélnek (még feromonos spréket is lehet venni, amellyel az állítások szerint növelhetjük szexuális vonzerőnket), valójában jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ember esetében is léteznének olyan specifikus feromonok, amelyek tényleg befolyásolják a vonzerőt és a vágyat. Igaz, hogy az agy gyakran viselkedik idióta módon, de azért ilyen könnyen nem lehet manipulálni.
22 A. Aron et al.: Reward, motivation, and emotion systems associated with early-stage intense romantic love, Journal of Neurophysiology, 2005, 94(1), 327-3720. o.
23 A. Campbell: Oxytocin and human social behavior, Personality and Social Psychology Review, 2010.
24 W. S. Hays: Human pheromones: have they been demonstrated?, Behavioral Ecology and Sociobiology, 2003, 54(2), 89-97. o.
25 L. Campbell et al.: Perceptions of conflict and support in romantic relationships: Hie role of attachment anxiety, Journal of Personality and Social Psychology, 2005, 88(3), 510. o.
26 E. Kross et al.: Social rejection shares somatosensory representations with physical pain, Proceedings of the National Academy of Sciences, 2011, 108(15), 6270-6275. o.
27 H. E. Fisher et al.: Reward, addiction, and emotion regulation systems associated with rejection in love, Journal of Neurophysiology, 2010, 104(1), 51-60. o.
28 J. M. Smyth: Written emotional expression: Effect sizes, outcome types, and moderating variables, Journal of Consulting and Clinical Psychology, 1998, 66(1), 174. o.
29 H. Thomson: How to fix a broken heart, New Scientist, 2014, 221(2956), 26-27.0.
3C R. 1. Dunbar: The social brain hypothesis and its implications for social evolution, Annals of Human Biology, 2009, 36(5), 562-572. o.
31 T. Dávid-Barrett - R. Dunbar: Processing power limits social group size: computational evidence for the cognitive costs of sociality, Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences, 2013, 280(1765), 10.1098/rspb. 2013.1151.
32 S. E. Asch: Studies of independence and conformity: I. A minority of one against a unanimous majority, Psychological Monographs: General and Applied, 1956, 70(9), 1-70. o.
33 L. Turella et al.: Mirror neurons in humans: consisting
or confounding evidence?, Brain and Language, 2009, 108(1),
10-21. o.
34 B. Latané - J. M. Darley: Bystander “apathy”, American Scientist, 1969, 244-268. o.
35 A visszatekintő vizsgálatok arra utalnak, hogy a gyilkosságról szóló eredeti jelentések pontatlanok voltak. Azok inkább tekinthetők városi legendának, mintsem megbízható beszámolóknak, és csak
a szenzációhajhász újságok találták ki őket. A bystander-effektus ennek ellenére valós jelenség. Kitty Genovese meggyilkolásának és a tanuk vélt tétlenségének más szürreális következményei is voltak. Alan Moore korszakalkotó képregényében, a Watchmenben is utalnak rá, mint arra az eseményre, amely Rorschach karakterét az önbíráskodásra sarkallja. Az emberek gyakran szeretnék, ha a szuperhősképregények valóságosak lennének. De jól vigyázzunk, hogy mit kívánunk.
3" I. L. Janis: Groupthink: Psychological Studies of Policy Decisions andFiascoes, Houghton Mifflin, 1982,
37 A Monty Python rajongói biztos ismerik a The Four Yorkshiremen című jelenetet, melyet a Holló Színház A régi, szép idők címen adott elő magyarul. E szkeccs (vélhetően véletlenül) kiváló példája a csoportpolarizációnak, meg ha igen szürreális is a normál viszonyokhoz képest.
38 S. D. Reicher - R. Spears - T. Postmes: A social identity model
of deindividuation phenomena, European Review of Social Psychology, 1995,6(1), 161-198.0.
39 S. Milgram: Behavioral study of obedience, Journal of Abnormal and Social Psychology, 1963, 67(4), 371. o.
4(1 Sok kritika is érte e kísérleteket, melyek az alkalmazott
módszereket, illetve az eredményekből levont következtetéseket, mások a tudományos etikát érintették. Milyen jogon hitethetik el a tudósok ártatlan emberekkel azt, hogy ők másokat kínoznak?
E felismerés rendkívül traumatikus élmény lehet a számukra.
A kutatókról egyébként is azt gondolják, hogy ridegek és nincs bennük együttérzés, bár időnként nem nehéz belátni, hogy mi lehet e rossz hír alapja.
41 S. Morrison - J. Decety - P. Molenberghs: The neuroscience of group membership, Neuropsychologia, 2012, 50(8),
2114-2120. o.
42 Nem összekeverendő ez a korábban említett szociálisagy-hipotézissel - ugyanis a kutatók sosem hagynak ki egyetlen alkalmat sem arra, hogy zavart idézzenek elő.
43 R. B. Mars et ah: On the relationship between the “default mode network" and the “social brain”, Frontiers in Human Neuroscience, 2012, vol. 6, article 189.
44 G. Northoff - F. Bermpohl, Cortical midline structures and the self, Trends in Cognitive Sciences, 2004, 8(3), 102-107. o.
45 P. G. Zimbardo - A. B. Cross: Stanford Prison Experiment, Stanford University, 1971.
46 G. Silani et ah: Right supramarginal gyrus is crucial to overcome emotional egocentricity bias in social judgments, Journal
of Neuroscience, 2013, 33(39), 15 466-15 476. o.
47 L. A. Strómwall - H. Alfredsson - S. Landstróm: Rape victim
and perpetrator blame and the just world hypothesis: The influence of victim gender and age, Journal of Sexual Aggression, 2013,19(2), 207-217. o.
8. Amikor megbomlik az agy...
A mentális betegségek és kialakulásuk okai
1 V. S. Ramachandran - E. M. Hubbard: Synaesthesia - a window into perception, thought and language, Journal of Consciousness Studies, 2001, 8(12), 3-34. o.
2 Lásd a 3. fejezetet.
3 R. Hirschfeld: History and evolution of the monoamine hypothesis of depression. Journal of Clinical Psychiatry, 2000.
4 J. Adrien: Neurobiological bases for the relation between sleep and depression, Sleep Medicine Reviews, 2002, 6(5), 341-351. o.
5 D. P. Auer et al.: Reduced glutamate in the anterior cingulate cortex in depression: An in vivo proton magnetic resonance spectroscopy study, Biological Psychiatry, 2000, 47(4), 305-313. o.
6 A. Lok et al.: Longitudinal hypothalamic-pituitary-adrenal axis trait and state effects in recurrent depression, Psychoneuroendocrinology, 2012, 37(7), 892-902. o.
7 H. Eyre - B. T. Baune: Neuroplastic changes in depression:
a role for the immune system, Psychoneuroendocrinology, 2012, 37(9), 1397-1416. o.
8 W. Katón et al.: Association of depression with increased risk of dementia in patients with type 2 diabetes: The Diabetes and Aging Study, Archives of General Psychiatry, 2012, 69(4),. 410-417. o.
9 A. M. Epp et al.: A systematic meta-analysis of the Stroop task in depression, Clinical Psychology Review, 2012, 32(4), 316-328. o.
10 P. F. Sullivan - M. C. Neale - K. S. Kendler: Genetic epidemiology of major depression: review and meta-analysis, American Journal of Psychiatry, 2007,157(10), 1552-1562. o.
11 T. H. Holmes - R. H. Rahe: The social readjustment rating scale, Journal of Psychosomatic Research, 1967, 11(2), 213-218. o.
12 D. H. Barrett et al.: Cognitive functioning and posttraumatic stress disorder, American Journal of Psychiatry, 1996,153(11), 1492-1494. o.
13 A legtöbb ember stresszt él át a munkahelyén, ami furcsa. Hiszen
a munkáltató szemszögéből az alkalmazottak stresszelése elméletileg rosszat tesz a termelékenységnek. Csakhogy a hatás valójában éppen ellentétes ezzel: a stressz növeli a teljesítményt és a kreativitást. Sokan mondják, hogy jobban dolgoznak, ha ott lebeg a fejük fölött a határidő, vagy hogy akkor teljesítenek legjobban, ha nyomás nehezedik rájuk. És ez nem csak üres hencegés. 1908-ban Yerkes és Dodson pszichológusok felfedezték, hogy a stresszes helyzetek valójában növelik a teljesítményt. Motivációként hat rájuk, hogy igyekeznek elkerülni a kudarc negatív körülményeit, illetve félnek a büntetéstől, és ezeket észben tartva koncentrálni is jobban tudnak. Mindettől jobban tudják elvégezni a feladatot.
De csak egy pontig. Azon túl, ha a stressz már kezelhetetlenné válik, a teljesítmény leromlik, minél több a stressz, az eredmények annál inkább csökkennek. E jelenség Yerkes-Dodson-torvényként vált ismertté a pszichológiában, kivéve azt a részt, hogy a túlzott stressz csak ront a helyzeten. A stressz olyan, mint a só: egy kevés javítja az étel ízét, a túl sok viszont maga alá gyűr minden mást, tönkreteszi az étel állagát, ízét és az egészséget is.
14 P. L. Broadhurst: Emotionality and the Yerkes-Dodson law,
Journal of Experimental Psychology, 1957, 54(5), 345-352. o.
15 R. S. Ulrich et ah: Stress recovery during exposure to natural
and urban environments Journal of Environmental Psychology, 1991, ll(3),201-230. o.
14 K. Dedovic et al.: The brain and the stress axis: The neural correlates of cortisol regulation in response to stress, Neuroimage, 2009, 47(3), 864-871. o.
17 S. M. Monroe - K. L. Harkness: Life stress, the “kindling”
hypothesis, and the recurrence of depression: Considerations from a life stress perspective, Psychological Review, 2005,112(2), 417. o.
,K F. E. Thoumi: The numbers game: Let's all guess the size
of the illegal drug industry, Journal of Drug Issues, 2005, 35(1), 185-200. o.
19 S. B. Caine et al.: Cocaine self-administration in dopamine D3receptor knockout mice, Experimental and Clinical Psychopharmacology, 2012, 20(5), 352. o.
20 J. W. Dailey et al.: Deficits in impulse control associated with tonically-elevated serotonergic function in rat prefrontal cortex, Neuropsychopharmacology, 2002, 26, 716-728. o.
21 T. E. Robinson - K. C. Berridge: The neural basis of drug crav-ng:
An incentive-sensitization theory of addiction, Brain Research Reviews, 1993,18(3), 247-291. o.
22 Csak hogy tisztázzuk: nem csak a kábítószer hatására alakulhat ki bennünk függés. A vásárlás, a videojátékok és bármi, ami a normális mértéknél jobban aktiválja a jutalmazópályát, addikcióhoz vezethet. A szerencsejáték-függés különösen ártalmas. Rengeteg pénzhez jutni minimális erőfeszítés mellett érthető módon rendkívüli örömöt tud okozni, de nagyon nehéz megszabadulni ettől az addikciótól. Általában a leszokás hosszú időt vesz igénybe, mialatt az agy nem jut jutalomhoz, így elméletben egy idő után már nem is igényli azt, csakhogy a szerencsejáték esetében semmi szokatlan nincs abban, hogy az ember hosszú időn keresztül
csak veszíti a pénzt. Emiatt nehéz meggyőzni a megrögzött szerencsejátékosokat arról, hogy a hazárdírozás rossz, mivel ők ezt pontosan tudják.
23 R. Brown: Arousal and sensation-seeking components
in the general explanation of gambling and gambling addictions, Substance Use & Misuse, 1986, 21(9-10), 1001-1016. o.
2J B. J. Everitt et al.: Associative processes in addiction and
reward the role of amygdala-ventral striatal subsystems, Annals of the New York Academy of Sciences, 1999, 877(1), 412-438. o.
2b G. M. Robinson et al.: Patients in methadone maintenance treatment who inject methadone syrup: A preliminary study,
Drug and Alcohol Review, 2000, 19(4), 447-450. o.
26 L. Clark and T. W. Robbins: Decision-making deficits in drug addiction, Trends in Cognitive Sciences, 2002, 6(9), 361-363. o.
27 M. J. Kreek et al.: Genetic influences on impulsivity, risk taking, stress responsivity and vulnerability to drug abuse and addiction, Nature Neuroscience, 2005, 8(11), 1450-1457. o.
28 S. S. Shergíll et al.: Functional anat omy of auditory verbal imagery in schizophrenic patients with auditory hallucinations, American Journal of Psychiatry, 2000,157(10), 1691-1693. o.
29 P. Allen et al.: Hie hallucinating brain: a review of structural and functional neuroimaging studies of hallucinations Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 2008, 32(1), 175-191. o.
30 S.-J. Blakemore et al.: The perception of self-produced sensory stimuli in patients with auditory hallucinations and passivity experiences: evidence for a breakdown in self-monitoring, Psycholog,cal Medicine, 2000, 30(05), 1131-1139. o.
31 Ez gyakorlatilag lehetetlen. Ezt a hipotézist egyetemistaként, ott a helyszínen kreáltam. Abban az időben még sokkal arrogánsabb voltam, és inkább álltam elő nevetségesen légből kapott találgatásokkal, mintsem hogy beismerjem, nem tudok valamit.
32 Lásd a 32. hivatkozást.
33 R. L. Buckner - D. C. Carroll: Self-projection and the brain,
Trends in Cognitive Sciences, 2007, 11(2), 49-57. o.
34 A. W. Young - K. M. Leafhead - T. K. Szulecka: The Capgras
and Cotard delusions, Psychopathology, 1994, 27(3-5), 226-231. o.
35 M. Coltheart - R. Langdon - R. McKay: Delusional belief,
Annual Review of Psychology, 2011, 62, 271-298. o.
36 P. Corlett et al.: Toward a neurobiology of delusions, Progress in Neurobiology, 2010, 92(3), 345-369. o.
37 J. T. Coyle: The glutamatergic dysfunction hypothesis for schizophrenia, Harvard Review of Psychiatry, 1996, 3(5), 241-253. o.