Miközben írtuk a Lökonómiá-t, komoly kételyeink támadtak azt illetően, hogy bárki el fogja olvasni - és arról biztosan álmodni sem mertünk volna, hogy szükségessé válhat ez az átdolgozott és bővített kiadás. De nagyon boldogok és hálásak vagyunk, amiért ez tévedésnek bizonyult.
Hogy minek törtük magunkat az átdolgozással?
Több oka is volt. Az első, hogy a világ élő, lélegző, változó valami, míg egy könyv nem az Miután a szerző leadja a kéziratot, az közel egy évig vesztegel, porosodik, mire a kiadó jóvoltából debütálhat. Ez nem különösebb probléma akkor, ha könyvünk, mondjuk, a harmadik pun háborúról szól. De mivel a Lökonómia a modern világ különböző valós kérdéseit vizslatja, és mivel a modern világ meglehetősen gyors változásokra képes, átnéztük a könyvet, és néhány apró változtatást eszközöltünk.
Pár hiba is akadt a könyvben. Ezekre általában az olvasók hívták fel a figyelmünket, és igen nagyra értékeltük az észrevételeiket. Az ilyen esetek zömében is egészen apró változtatásokról volt szó.
A könyv legkíméletlenebbül átdolgozott része a második fejezet eleje, mely egy férfi keresztes hadjáratát beszélte el a Ku-Klux-Klan ellen. A Lökonómia első megjelenése után pár hónappal felhívták rá a figyelmünket, hogy a férfi leírásai a keresztes hadjáratról és a Klannal kapcsolatos egyéb ügyekről jócskán fel vannak tupírozva. Bővebb kifejtés a „Csuklyában?” című írásban található a 306. oldalon. Bármily kellemetlen beismerni ezt a hibát, és csökkenteni egy sokak által szeretett férfi érdemeit, fontosnak éreztük tisztázni a történelmi tényeket.
Kicsit elmolyoltunk a könyv szerkezetével is. Az eredeti változatban minden fejezet előtt állt egy szemelvény abból a New York Times Magazine-ban megjelent méltatásból, amit az egyikünk (Dubner) írt a másikunkról (Levittről), és ami különben ennek a könyvnek a megírásához vezetett. Mivel akadtak olvasóink, akik ezeket a szemelvényeket tolakodónak (és/vagy egomániásnak, és/vagy hízelgőnek) találták, kivettük őket, és inkább a teljes Times-cikket közöljük ennek a kiadásnak a végén, a 260. oldalon, a „Ráadás” című részben. Ott tetszés szerint átugorható vagy önálló szövegként elolvasható.
A további ráadás az, amitől ez a kiadás nem pusztán „átdolgozott”, hanem „bővített” is. Nem sokkal a Lökonómia első megjelenése után, 2005 áprilisában, elkezdtünk egy havi rovatot írni a New York Times számára. Jelen kiadásba ezekből a tárcákból többet is beválogattunk, olyan témákról, mint a választási szokások, a kutyakaki és a nemi orientáció gazdaságtana. Beválogattunk továbbá különböző írásokat a blogunkból (www.freakonomics.com/blog/) - ami, az átdolgozott kiadáshoz hasonlóan. nem előre eltervezetten jött létre. Először pusztán archiválási és népszerűsítési célokkal hoztuk létre a weblapot. Vonakodva és ritkán blogoltunk, vártuk, mi lesz az egészből. De ahogy hónap hónapot követett, és felbukkant egy közönség, amely olvasta a Lökonómiá-t, es szívesen el csemegézett a témáin, mi is belelkesedtünk. Mint megtapasztaltuk, a blog az író kitűnő ellenszere arra az émelyítő érzésre, hogy a befejezett kézirat holtan hever valahol. Különösképpen egy ilyen könyv esetén, amely ötletekkel van tele, nincs mámorítóbb annál, mint hogy az ember képes kiterjeszteni ezen ötleteket, folyamatosan finomíthatja, próbára teheti őket, és birokra kelhet velük, miközben a világ egyre csak forog.