A sikerben érdekelt embernek meg kell tanulnia, hogy a kudarcot a csúcs elérése közben fellépő egészséges, elkerülhetetlen dolognak tartsa. Joyce Brothers
Szerinted hányszor próbálkoznak meg az emberek a céljaik elérésével, mielőtt föladnák? Kevesebb mint egy az átlag. A legtöbb ember már akkor föladja, mielőtt egyszer rendesen megpróbálná, mert akadályokkal, nehézségekkel, problémákkal és úttorlaszokkal találkoznak azon nyomban, amikor elindulnak egy olyan úton, amelyen korábban nem jártak még soha.
Az a helyzet, hogy a sikeres emberek sokkal többször vallanak kudarcot, mint a nem sikeresek. A sikeres emberek több mindennel kísérleteznek, elbuknak, összeszedik magukat, megint nekirugaszkodnak, és ez így megy egészen addig, amíg célba nem érnek. A sikertelen emberek megpróbálkoznak ezzel-azzal, de utána gyorsan föladják és visszatérnek oda, ahonnan indultak.
A SIKERT MINDIG MEGELŐZI EGY IDEIGLENES KUDARC
Arra lehet számítani, hogy sokszor futunk bele kudarcba és valamilyen nehézségbe, mielőtt elérnénk a céljainkat. Úgy kell a kudarcra és az ideiglenes vereségre tekinteni, hogy ezek is beletartoznak abba az árba, amelyet a sikerért végül mindenképpen ki kell fizetnünk. Henry Ford mondta egyszer: „A kudarc csak lehetőség arra, hogy legközelebb okosabban vágjunk bele."
Ha már döntöttél a célodról, tedd fel magadnak azt a kérdést, hogy miért nem vagy még ott? Mi tart vissza? Miért nem érted el a célodat már mostanra?
Azonosítsd az összes akadályt, amely közötted és a célod között föllelhető. Írj le minden egyes olyan dolgot amely eszedbe jut: mi akadályozhatja meg vagy lassíthatja le azt, hogy előre haladj az úton?
Soha ne feledd: „Azzá válsz, amire legtöbbet gondolni szoktál." A problémák és nehézségek terén van a sikeres embereknek egy sajátos gondolkodás-módja, amelyet „megoldás-központúságnak" szoktak nevezni.
A sikeres emberek legtöbbször megoldásokban gondolkodnak. A sikertelen emberek azzal töltik az idejük nagy részét, hogy a problémákon és a nehézségeken rágódnak. A megoldásközpontú emberek folyton azt keresik, hogyan lehet átugrani, megkerülni és maguk mögött hagyni az útjukban álló akadályokat A problémaközpontú emberek folyamatosan csak a gondjaikról beszélgetnek: hogy ki vagy mi okozta ezeket, hogy mennyire boldogtalanok vagy dühösek, és hogy mennyire szerencsétlenek, amiért így történt. A megoldásközpontú emberek viszont egyszerűen csak azt a kérdést teszik fel, hogy hogyan lehet megoldani a problémát - és gyorsan munkához is látnak.
Mindig is lesz valamilyen akadály közötted és aközött, amit el akarsz érni. Ezért van az, hogy a siker egyik meghatározása szerint nem más, mint a problémamegoldás képessége. A személyes vezetői képességek azt jelentik, hogy az ember képes problémákat megoldani. A hatékonyság nem más, mint a problémamegoldás képessége. Minden ember kialakítja magában a felmerülő problémák megoldásának képességét, aki valamilyen fontos dolgot ér el az életben.
A PROBLÉMAMEGOLDÁS készség
Még szerencse, hogy a problémamegoldás egy ugyanolyan készség, mint a kerékpározás vagy a gépelés, és meg lehet tanulni. És minél inkább a megoldásokra összpontosítunk, annál több és jobb megoldás fog felmerülni. Minél jobbak vagyunk a problémamegoldás terén, annál gyorsabban sikerül megoldani őket egymás után. És amint egyre jobbak és gyorsabbak vagyunk a problémamegoldás terén, annál nagyobb és drágább problémák megoldását fogjuk magunkhoz vonzani. A végén már olyan problémák megoldásával fogjuk tölteni az időnket, amelyeknek komoly pénzügyi következményeik vannak önmagunk és mások számára. Így működik a világ.
Az a helyzet, hogy benned is megvan a képesség, hogy bármely problémát megoldj, vagy bármely akadályt legyőzz, amely eléd kerül a célodhoz vezető úton - de csak ha elég erősen óhajtod a célodat. Most is megvan benned a tudás és a képesség, amire bármikor szükséged lehet, hogy legyőzd az eléd kerülő akadályokat.
A KORLÁTOK ELMÉLETE
A korábbi gondolkodásmódhoz képest óriási áttörést Jelentett néhány évtizeddel ezelőtt, amikor Eli Goldratt könyvet írt a célokról (A cél) „a korlátok elméletének" viszonylatában. Ez az elmélet azt mondja ki, hogy bármit szeretné] teljesíteni, mindig van valamilyen akadály vagy korlátozó tényező, amely meghatározza, hogy milyen gyorsan tudod elérni a célodat.
Ha például az autópályán haladsz, és sávlezárás van, akkor ez a szűk keresztmetszet fogja meghatározni, hogy mennyi idő alatt érsz el a célállomáshoz. A szűk keresztmetszeten áthaladás sebessége nagy mértékben meg fogja határozni, hogy mennyi idő alatt jutsz el a célba.
Bármely nagy cél elérése közben bizton számíthatsz valamilyen korlátozásra vagy útszűkületre, amelyen ugyanúgy át kell haladnod. Az a dolgod, hogy pontosan felismerd, utána pedig arra összpontosítsd az energiáidat, hogy csökkentsd annak a korlátnak a szerepét. Ha képes vagy eltávolítani a szűkületet vagy le tudod küzdeni a korlátozó tényezőt, akkor lehet, hogy gyorsabban haladhatsz előre, mint bármely más lépéssel.
Belső kontra külső korlátozó tényezők
A 80/20-as szabály vonatkozik a közötted és a céljaid között felmerülő akadályokra is. Ez a szabály azt mondja ki, hogy a korlátok 80 százalékban belőled fakadnak. Csak 20 százaléka található rajtad kívül, vagyis tudható be másoknak vagy a helyzeteknek. Úgy fogalmazhatnánk másképp, hogy általában személyesen te vagy a legnagyobb akadálya annak, hogy megfelelő sebességgel tudj haladni a célod felé vezető úton.
Legtöbben nehezen tudják ezt elfogadni. A kiemelkedő emberek azonban többet foglalkoznak azzal, hogy mi a helyes lépés, mint hogy kinek van igaza. A kiemelkedő emberek jobban törődnek azzal, hogy mi az igazság az adott helyzetben, és hogy mit tehetnek a probléma megoldása érdekében, mintsem azzal, hogy védjék az egojukat.
NÉZZ ÖNMAGADBA
Tedd fel magadnak a kérdést, hogy mi az benned, ami visszatart? Nézz mélyen önmagadba, és azonosítsd a személyiséged legfőbb korlátozó tényezőit: a vérmérsékletedet, a készségeidet, a képességeidet, a szokásaidat, az iskolai vagy tapasztalati hátteredet, amelyek visszatarthatnak attól, hogy elérd a célokat, amelyeket magad elé állítottál. Tegyél fel brutális kérdéseket. Légy teljesen őszinte magaddal.
A céljaid és önmagad között álló elsődleges akadályok általában lelki természetűek: pszichológiai vagy érzelmi jellegűek. Inkább benned, minisem a külvilágban keresendők. És ezekkel a lelki akadályokkal kell kezdened, ha mindent el akarsz érni, ami számodra csak lehetséges.
Két nagy akadály a siker előtt
A félelem és a kételkedés a kél legnagyobb akadály, amelyek a siker és a teljesítmény előtti úton fel szokott bukkanni. Mindenekelőtt a kudarctól, a szegénységtől, a veszteségektől, a zavarodottságtól vagy az elutasítástól való félelem tartja vissza az átlagembert attól, hogy egyáltalán próbálkozzon. Ezért van az, hogy az átlagos emberek egynél kevesebbszer szokták átlagosan megpróbálni a céljuk elérését. Amint a céljára gondol, eluralkodnak rajta ezek a félelmek, és teljesen kioltják benne a lelkesedés tüzét, mint egy vödör víz a kis lángot.
A második lelki akadály, amely közeli rokonságban áll a félelemmel, nem más, mint az önmagunkban való kételkedés. Kétségbe szoktuk vonni a saját képességeinket. Másokhoz hasonlítjuk önmagunkat, és előnytelenül kerülünk ki ebből az összehasonlításból: arra gondolunk, hogy mások valahogyan jobbak, okosabbak és kompetensebbek, mint mi. Úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk elég jók. Alkalmatlannak érezzük magunkat, és kisebbrendűséget érezve inkább összehúzzuk magunkat, mintsem hogy nekiinduljunk a nagyszerű célok felé, amelyeket magunk elé tűztünk.
A negatív érzelmek „kitanulhatók”
Szerencsére ha van valami jó a kételkedésben és a félelemben, akkor az, hogy mindkettő tanult érzelem. Láttál már dacos kisgyereket? A gyerekek általában úgy születnek, hogy nincs bennük kételkedés és félelem. Gyakorlással és ismétléssel mindent el lehet felejteni, amit menet közben megtanult az ember.
A kételkedés és a félelem elsődleges ellenpárjai a bátorság és az önbizalom. Minél magasabb a bátorság és az önbizalom szintje valakiben, annál alacsonyabb benne a félelem és a kételkedés aránya - így annál kisebb lesz a hatás is, amelyet ezek a negatív érzelmek kifejtenek az illető teljesítményére és viselkedésére.
A BÁTORSÁG ÉS ÖNBIZALOM KULCSA
A tudás és a készségek jelentik azt a két kulcstényezőt, amelyekkel kialakíthatod magadban a bátorságot és az önbizalmat. A legtöbb félelem és kételkedés valamilyen tudatlanságból és alkalmatlanságérzésből táplálkozik. Minél több mindent megtanulsz abból, amire ahhoz van szükséged, hogy elérd a céljaidat, egyrészt annál kevésbé fogsz félni, másrészt annál nagyobb bátorságot és önbizalmat fogsz szerezni.
Gondolj vissza arra, amikor vezetni tanultál. Valószínűleg nagyon feszült és ideges lehettél, és sokat hibáztál. Biztosan ügyetlen voltál, és nagy veszélyt jelentettél ön magadra és másokra egyaránt, de idővel - ahogyan megtanultál vezetni és elsajátítottad az elméleti ismereteket - egyre jobb lettél, és megnőtt az önbizalmad is.
Ma már nyugodtan ülsz be az autódba, és szeled át vele az egész országot, s egyáltalán nem félsz és nem aggódsz. Valószínűleg annyira ügyes vagy már, hogy szinte oda se keli figyelned. Ugyanezek az elvek vonatkoznak bármely olyan készségre, amelyet meg kell tanulnod, ha el akarsz érni olyan célokat, amelyeket magad elé tűztél.
Dr. Martin Seligman, a Pennsylvaniai Egyetem professzora több mint 25 éven át tanulmányozta azt a jelenséget, amelyet „tanult tehetetlenségnek" nevezett el. Több ezer ember kikérdezése és tanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy a népesség több mint 80 százaléka valamilyen fokú tanult tehetetlenségben szenved, olykor nem is kicsit.
A tanult tehetetlenség áldozatai azt érzik, hogy képtelenek elérni a céljaikat, vagy megjavítani az életüket. A tanult tehetetlenség legáltalánosabb megjelenési formája a „nem tudom” kifejezésbe szokott sűrűsödni. Amikor valami lehetőség nyílik meg előtte, amikor megnyílik egy ajtó vagy felcsillan egy új cél, akkor rögtön rávágja, hogy „nem tudom”. Utána szépen megindokolja, hogy miért nem tudja elérni az adott célt vagy kiaknázni a lehetőséget.
Nem tud feljebb lépni a ranglétrán, nem tud jobb állást szerezni. Nem tud tanulni, mert nincs ideje, nem tud spórolni, nem tud fogyni, nem tudja elindítani a saját vállalkozását. Nem tud mellékállást indítani, nem tudja megváltoztatni vagy megjavítani a kapcsolatát. Nem tud gazdálkodni a saját idejével sem.
Bármi legyen is az, mindig talál valamilyen önkorlátozó okot, amely miatt azonnal a fékre tapos, amikor gyorsítana. Minden próbálkozását és vágyát azonnal rövidre zárja, amikor új célt tűzne ki vagy más módon változtatná meg az életét. Henry Ford egy másik fontos megjegyzése szerint: „Ha úgy gondolod, meg tudsz csinálni valamit, vagy ha úgy gondolod, hogy nem, akkor is igazad lesz."’
A TANULT TEHETETLENSÉG ELFELEJTÉSE
Általában a gyerekkorban elszenvedett romboló megjegyzések, serdülőkori negatív tapasztalatok és felnőttkori kudarcélmények okozzák a tanult tehetetlenséget. Úgy lehet a legjobban kikecmeregni ebből a természetes önalábecsülő hajlamból, hogy kis célokat tűz ki maga elé az ember, terveket sző, és mindennap azon dolgozik, hogy elérje őket. Így aztán ugyanúgy alakul ki fokozatosan a bátorság és az önbizalom, ahogyan az izmok fejlődnek. A magabiztosság és a képességeink ismerete alapján újabb és nagyobb célokat lehet kitűzni. Idővel meggyengülnek majd a kétségek és a félelmek, növekszik a bátorság és az önbizalom, és előbb-utóbb ezek fogják uralni a gondolkodásunkat. A végén már egyszerűen megállíthatatlanok leszünk, amikor már sok-sok sikert magunk mögött tudhatunk.
A KOMFORTZÓNA CSAPDÁJA
A második leküzdendő lelki akadály a „komfortzóna". Sokan beletörődnek a jelenlegi helyzetükbe. Olyannyira belekényelmesednek az adott munkába vagy kapcsolatba, a fizetésükbe vagy egy feladatkörbe, hogy a végén már egyáltalán nem akarnak változtatni, még akkor sem, ha jobb lenne nekik.
A komfortzóna a legtöbb ambíció, vágy, elhatározás és teljesítmény gátja. A komfortzónába ragadó embereknek - különösen, ha ez tanult tehetetlenséggel is párosul - csaknem lehetetlen segíteni valamiképpen. Egyszerűen nem hagyják.
TŰZZ KI NAGY ÉS KIHÍVÁST JELENTŐ CÉLOKAT
Úgy lehet kitörni a komfortzónából és megszabadulni a tanult tehetetlenségtől, hogy nagy, kihívást jelentő célokat tűzöl ki magad elé. A célokat utána bontsd le konkrét feladatokra, tűzz ki határidőket, és mindennap azon dolgozz, hogy valamennyit elvégezz belőlük. Ahogyan a tavasszal elolvadó jég, úgy a tanult tehetetlenséggel együtt járó vánszorgás és letargia is el fog tűnni, a komfortzóna határai feloszlanak, te pedig egyre gyorsabban haladsz annak elérése felé, ami lehetséges számodra.
Prioritási rend szerint szervezd a céljaidat
Ha már elkészítetted a listát az összes olyan akadályról, amely a nagy céljaid elérése felé vezető utadon eléd áll, akkor rendezd fontossági sorrendbe az akadályokat. Melyik a legnagyobb akadály? Ma egy varázspálca segítségével el tudnád távolítani őket az utadból, akkor melyik lenne az az egy akadály, amelynek elhárulása a legnagyobb haladást tenné lehetővé?
Ian Mitroff cégvezetési tanácsadó érdekes megfigyeléseket tett közzé a problémamegoldással és az akadályok elhárításával kapcsolatban. Azt mondja: „Bármi legyen is a probléma, mielőtt megoldanád, vegyél számba néhány lehetőséget. Nagyon figyelj azokra a problémákra, amelyeknek csak egy meghatározása és egy megoldása kínálkozik."
Ha felteszed azt a kérdést a céloddal kapcsolatban, hogy miért nem vagy még ott, akkor milyen válasz adódik rá? Mi tart vissza? Mi áll az utadba? Ennél a pontnál kell megállni, hogy eldöntsd, melyik akadállyal érdemes foglalkozni legelőször. Csak utána tedd meg a lépéseket annak érdekében, hogy eltávolítsd.
A probléma összes meghatározása után pegig tedd fel magadnak a kérdést: „Mi más lehetne még a gond?”
VÉGEZZ ÉRTÉKESÍTŐI ELEMZÉST
Amikor cégekkel vagy egyénekkel dolgozom, mindig azzal a céllal kezdünk, hogy szeretnénk megduplázni a hasznunkat vagy a bevételünket, ilyenkor szoktam feltenni azt a kérdést, hogy hogyan lehet az, hogy nem dupla ennyi a haszon vagy a bevétel? Ha nem tágítunk ettől a kérdés-feltevéstől, akkor gyakran kapunk olyan választ, amely egészen eltér a kézenfekvő felelettől.
Itt egy példa a kérdés-válasz folyamatára:
- Nincs elég forgalmunk. - Mi más lehet még a gond?
- Nem értékesítünk eleget vásárlónként. - Mi más lehet még a gond?
- A hirdetéseink nem vonzanak elég vásárlót. - Mi más lehet még a gond?
Amint látható, bármelyik akadály is tűnik az igazi gondnak, teljesen új megoldásmódra lesz szükség ahhoz, hogy haladjunk. Ha nem teljesít eleget az értékesítés, akkor fel kell pörgetni. Ha nem elég nagy az egy vásárlóra számított értékesítés nagysága, akkor az a megoldás, hogy többet kell eladni egy-egy vásárlónak. Ha nem vonz elegendő vásárlót a hirdetésünk, akkor valahogyan javítani kell a minőségén.
Mindig mélyebbre kell ásni
Mondhatnád most azt, hogy
- Nem vesznek tőlünk eleget a vásárlóink. - Mi más lehet még a gond?
- Nem vásárolnak tőlünk elég gyakran. - Mi más lehet még a gond?
- Az értékesítőink nem adnak el elegendő mennyiségű terméket. - Ez a válasz ahhoz vezethet, hogy a végén teljesen újjászervezzük az értékesítői csapatot: új embereket veszünk fel, kiképezzük őket, és ügyesebben szervezzük a munkájukat. - Mi más lehet még a gond?
- A vevőink túl sok olyan terméket vesznek a konkurenciánktól, amelyeket tőlünk is beszerezhetnének. - Mi más lehet még a gond?
- A versenytársaink túl sok árut adnak el a vevőinknek. - E kérdés után muszáj tovább kérdezni: - Milyen előnnyel vagy értékkel jár az esetleges vevőinknek, ha inkább a versenytársainktól vásárolnak? Hogyan tudnánk ellensúlyozni valahogy ezeket az előnyöket? - Mi más lehet még a gond?
- Nincs elég hasznunk az eladásokon. - Mi más lehet még a gond?
- Túl sokba kerül egy-egy eladás. - Mi más lehet még a gond?
És így tovább. A probléma minden egyes új meghatározása újabb megoldásmódokat vet fel, amelyekkel el lehet érni a nagyobb értékesítési volument és a rajta keletkező nagyobb hasznot.
Megfelelő megoldást AZ ADOTT PROBLÉMÁRA
A The McKinsey Way (A McKinsey-módszer) című üzleti tanácsadó könyv a McKinsey Vállalat vezetési tanácsadás gyakorlatát írja le. A szerzők szerint az egyik legnagyobb idő- és pénzpazarlást az jelenti, amikor rossz megoldást erőltetnek a rossz problémára. Valószínűleg így van ez a te problémáiddal és akadályaiddal is.
Ha azonosítod azokat a korlátokat vagy okokat, amelyek miatt nem sikerült elérned a nagyobb bevételre irányuló céljaidat, minden problémameghatározás másfajta megoldáshoz vezet. Muszáj sokoldalúan gondolkodnod róla.
Ugyanígy van ez a magánéletedben is. Az akadályok vagy útszűkületek azonosításának pontossága meghatározza azoknak a különböző lépéseknek a helyességét is, amelyekkel eltávolíthatod vagy csökkentheted ezeket az akadályokat.
Kezdhetnéd azzal, hogy a következőképpen határozod meg a problémát:
- Nem keresek elég pénzt. - Mi más lehet még a gond?
- Nem termelek elegendő értéket ahhoz, hogy többet keressek. - Mi más lehet még a gond?
- Nem vagyok elég jó ahhoz, hogy olyan eredményeket érjek el, amelyek miatt többet fizetnének a munkámért. - Mi más lehet még a gond?
- Nem jól gazdálkodok az időmmel. - Mi más lehet még a gond?
- Esténként tévézek, a hétvégén társaságba járok, csak ritkán olvasok vagy tanulok bármit, ami jobb munkához segíthetne. - Aha! Megvan az igazi turpisság! Most már világosan látszik, hogy min kell változtatnod, ha meg akarod oldani az eredeti problémát (hogy nem keresel eleget).
CÉLKÉNT HATÁROZD MEG AZ AKADÁLYT
Amint sikerült meghatároznod a legnagyobb akadályt, amely visszatart, alakítsd át vonzó céllá. Mondhatod például azt, hogy: „Az a célom, hogy folyamatosan javítsam a tudásomat és a képességeimet, hogy bekerüljek a szakterületem legjobban kereső 10 százalékába."
Utána készíts listát mindazokról a dolgokról, amelyekkel magasabb szintre tudnád emelni a tudásodat és a képességeidet, javítani tudnál az időgazdálkodásodon, növelni tudnád a hatékonyságodat és az energiafelhasználásodat, és többet tudnál értékesíteni a vállalatod számára.
Minden lépés mellé tűzz ki határidőket is. Utána válassz ki egy kulcsfontosságú feladatot, és azonnal láss munkához. Onnantól kezdve két lábbal a földön állj. Te vagy a saját időd gazdája. Az önfegyelmed segítségével haladj előre és végezd el az összes olyan dolgot, amely ahhoz szükséges, hogy azzá az emberré válj, aki eléri azokat a célokat, amelyeket maga el állított.
Ha elvégzed azt a feladatot, hogy azonosítod az előtted tornyosuló akadályt, majd világos, írásos céllá változtatod (kitűzöd), akkor a kezedbe veszed a saját életedet.
Ha kitartasz az elhatározásod mellett, akkor gyakorlatilag garantált a végső siker, és szinte bármilyen célt kitűzhetsz magad elé.
Ha vannak kérdéseid vagy aggodalmaid azzal kapcsolatban, hogy jól határoztad-e meg a célodat, akkor beszéld meg valakivel, akiben megbízol.
Tedd félre az egódat. Kérj őszinte visszajelzést és kritikát. Légy nyitott arra a lehetőségre, hogy alapvető hibákat követhettél el, és bizonyos gyengeségeid nem teszik lehetővé, hogy kibontakozzanak a benned rejlő lehetőségek. Légy brutálisan őszinte önmagaddal.
Ha már világosan látod magad előtt a problémádat vagy az akadályt, akkor különböző forrásokból elkezdenek feléd áramlani az ötletek, a lehetőségek és a válaszok. Elkezdesz mindenféle erőforrást magadhoz vonzani, amelyek segíteni fognak legyőzni az adott akadályt vagy nehézséget, amely lehet benned vagy a helyzetben. Így aztán gyorsabban fogsz a célod felé mozogni.
Csaknem minden problémát MEG LEHET OLDANI
Ne feledd a régi mondást: „Minden gondra van gyógyír, s ha nincs, az is jó. Ha van megoldás, keresd, míg megleled, de ha nem leled, jobb, ha elfeleded."
Bármilyen probléma vagy akadály álljon is közötted és a célod között, biztosan van rá valamilyen megoldás. Az a dolgod, hogy teljesen világosan tudd, hogy mi határozza meg azt a sebességet, amellyel a célod felé haladsz, utána pedig ennek a nehézségnek az elhárítására fordítsd az idődet és a figyelmedet. Ha eltávolítod a legnagyobb akadályt, akkor gyakran már néhány hónap alatt nagyot tudsz haladni - akkorát, mint az átlagember csak néhány év alatt.
1. Azonosítsd a legnagyobb célodat, aztán tedd fel ezt a kérdést: „Miért nem vagyok még ott? Mi tart vissza?" Mindent vegyél fel a listára, ami csak eszedbe Jut.
2. Nézz mélyen önmagadba, és nézz szembe annak lehetőségével, hogy a saját félelmeid és kétségeid hátráltatnak leginkább a céljaid felé vezető úton.
3. Azonosítsd azt a korlátozó tényezőt önmagadban vagy a környező helyzetben, amely meghatározza célod elérésének sebességét.
4. Dolgozz ki különböző meghatározásokat a problémára vagy gondra. Egy-egy meghatározás után mindig tedd fel azt a kérdést, hogy: „Mi más lehet még a gond?”
5. A legjobb megoldásodat célként határozd meg újra, rendelj hozzá határidőt, készíts akciótervet, utána pedig láss munkához, és valósítsd meg ezt a tervet. Mindennap dolgozz rajta, amíg meg nem oldod a problémát, vagy el nem távolítod az akadályt.