Úgy pereg az idő az ujjaink között, mint a homok, és ami elment, soha nem jön vissza már. Aki bölcsen bánik az idővel, annak gazdag, termékeny és elégedett élete lesz. Robin Sharma
Uralnod kell az idődet, ha minden célodat el akarod érni, és mindent meg akarsz valósítani abból, amire képes vagy. A pszichológusok általában egyet szoktak érteni abban, hogy a boldogsághoz, az önbizalomhoz, a hatóerő érzéséhez és a személyes jólléthez szükség van arra, hogy úgy érezzük, mi irányítjuk a dolgokat. A „kontroll érzése” pedig csak akkor lehetséges, ha profin gazdálkodunk az időnkkel.
Az a jó hírem számodra, hogy az időgazdálkodás is jártasság, és mint minden más jártasság, ez is tanulható. Mindegy, mennyire szétszórt voltál a múltban, hogy mennyit halogattál vagy mennyi időt fecséreltél el alacsony értékű tevékenységekkel, meg tudod változtatni. Te lehetsz az egyik leghatékonyabb, legjobban szervezett és legtermékenyebb ember a szakterületeden, ha megtanulod, ami másoknak sikerült: a ködből a világosságra, a szétesettségtől a szervezettségig eljutni. Ismétlés és gyakorlás révén te lehetsz az egyik legeredményorientáltabb ember a szakterületeden.
A siker egyik fele a világos célkitűzés, a másik fele pedig a hatékony munkaszervezés: a nap minden percében a legfontosabb feladatokon kell dolgozni. Döntéseid és választásaid alkották meg a mostani életedet is. Ha valamiképpen meg akarod változtatni vagy javítani az életedet, akkor új döntéseket kell meghoznod és új dolgokat kell választanod, amelyek jobban összhangban vannak azzal, aki valójában vagy, és amit valójában akarsz.
Az időgazdálkodás kiindulópontja az lesz, hogy meghatározod a céljaidat, utána ezeket fontossági és értékességi sorrendbe állítod. Minden egyes pillanatban teljesen egyértelműnek kell lennie, hogy pontosan mi a legfontosabb abban az adott pillanatban.
Egyik pillanatban egy üzleti, pénzügyi vagy karriercél lesz a legfontosabb, máskor egy családi vagy partnerkapcsolati cél. Megint máskor egészségügyi vagy sportcél kerül előtérbe. Mindegyik esetben úgy kell működnöd, mint egy mesterlövésznek, aki az adott pillanat legfontosabb feladatára lő - ellentétben a géppuskással, akti véletlenszerűen lő ki sorozatokat, és egyszerre túl sok mindenre céloz.
A HELYES LÉPÉS
Peter Ouspensky ezoterikus írót és filozófust egyszer megkérdezte egyik tanítványa, hogy honnan tudja, mit kell tennie, mi a helyes? Ouspensky azt válaszolta: „Mondd meg a célodat, s megmondom, mi a helyes."
Tanulságos történet. Csak úgy tudod eldönteni, hogy mi a helyes és mi a helytelen, hogy mi a fontos és mi a kevésbé fontos, minek magasabb és minek alacsonyabb a prioritása, ha tudod, hogy mi a végcélod, vagy az adott helyzetben mit kell elérni. Attól a ponttól kezdve az összes tevékenységedet fel tudod osztani A és B tevékenységekre.
Az A tevékenység a cél felé visz, gyorsabb, közvetlenebb, jobb. A B tevékenység pedig olyan dolog, amely nem visz közelebb ahhoz a célhoz, amely fontos számodra.
AZ INTELLIGENCIA SZEREPE
Több ezer férfit és nőt kérdezett meg a Gallup, amikor arra voltak kíváncsiak, hogy mi határozza meg leginkább a sikert a munkában és a magánéletben. Újra és újra azt a választ kapták, hogy az „intelligencia". Amikor a kutatók ki akarták préselni az intelligencia meghatározását a beszélgetőpartnereikből, érdekes dolgot hallottak. Nem az IQ-t vagy az iskolai jegyeket emlegették nekik, hanem azt mondták, hogy „a cselekvés módja".
Ez azt jelenti, hogy aki intelligensen cselekszik, az intelligens. Ha nem intelligensen cselekszik, akkor nem az, s ez teljesen független attól, hogy milyen jegyei voltak az iskolában és milyen/mennyi diplomája van.
Ám mi van akkor, ha az intelligencia tulajdonképpen egy cselekvésmód? A cselekvés intelligens módja azt jelenti, hogy bármit csinálunk, az közelebb visz ahhoz, amit igazából akarunk. Másrészt viszont a cselekvés unintelligens módja azt jelenti, hogy nem jutunk közelebb a célhoz, vagy ami még rosszabb, egyre távolabb kerülünk tőle.
Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy bármi, ami nem segít elérni egy korábban felállított célt, hülyeségnek minősül. Tele van a világ olyan emberekkel, akik nap mint nap hülyeségeket csinálnak, és még csak tudatában sincsenek annak, hogy ez milyen negatív hatást gyakorol az életükre.
Határozd meg a hosszú távú céljaidat
A kristálytiszta megfogalmazás az időgazdálkodás első lépése. Ülj le egy darab papírral, és elegendő időt rászánva gondold át, hogy pontosan mit is akarsz elérni életed különböző területein. Hozz döntéseket a végső, hosszú távú célokról a pénzügyek, a család, az egészséged és az erőnléti állapotod terén. Amint világosan látod magad előtt a céljaidat, utána térj vissza a jelenbe és minden egyes percet, minden órát tervezz meg napi szinten, hogy a lehető legtöbbet ki tudd hozni magadból.
Az időgazdálkodás alapeszköze a felsorolás, amelyben fontossági sorrendben sorakoznak a tételek. Ez az önmenedzselés folyamatosan működő eszköze. Az az igazság, hogy nem is az idővel gazdálkodik az ember, mert az lehetetlen, hanem saját magával. Ezért van az, hogy az időgazdálkodáshoz önfegyelemre, önkontrollra és önuralomra van szükség. Megköveteli, hogy a legjobb döntéseket és választásokat hozzuk meg, amelyek ahhoz szükségesek, hogy jobbá váljon az életünk és a munkánk, majd kitartóan dolgozni tudjunk a döntéseink mentén.
Hosszú, közép- és rövid távú célok és projektek mentén szervezd meg az életedet. Minden hónapot előre meg kell tervezni azoknak a dolgoknak a listái segítségével, amelyeket abban a hónapban el kell végezni. Sorold fel mindegyik több feladatból álló munkaegység összes lépését, amelyeket meg kell tenned, utána rendezd el őket fontosság szerint.
Mától kezdve minden hetet tervezz meg előre, lehetőleg már az előző vasárnap folyamán. Minden napot előre tervezz meg, ha lehet, akkor előző este.
Amikor listát készítesz mindenről, amit másnap tenned kell, tudatalattid egész éjjel dolgozni fog rajta. Amikor reggel felkelsz, gyakran fogod érezni, hogy olyan ötleteid és meglátásaid támadnak, amelyek segítenek végrehajtani a listádon lévő lépéseket. Amikor megírod a terveidet, aktiválni fogod a vonzás törvényét, és magadhoz fogsz vonzani olyan embereket, lehetőségeket és erőforrásokat, amelyekre szükséged van ahhoz, hogy a lehelő legjobban elérd a céljaidat és befejezd a feladataidat.
Válaszd szét a sürgőset és a fontosat
Az időgazdálkodás folyamatában el kell döntetted, hogy mi sürgős és mi fontos. Azok a sürgős feladatok, amelyek „már a körmödre égtek". Külső nyomást és követelményeket jelentenek. Ezek olyan dolgok, amelyeket azonnal meg kell csinálnod. A legtöbb ember azzal tölti a napjait, hogy a sürgős feladatokra reagál és azokkal foglalkozik: csöng a telefonja, félbeszakítják, vészhelyzet alakul ki, valamit követel tőle a főnöke vagy valamelyik ügyfele.
A fontos feladatok viszont hozzájárulnak valahogyan a hosszú távú jövőnkhöz. E feladatok közé tartozik a tervezés, a szervezés, a tanulás, az ügyfélfelmérés és a fontossági sorrendek felállítása a tényleges munkavégzés előtt.
Vannak tehát olyan feladatok, amelyek sürgősek, de nem fontosak, például egy telefoncsöngés vagy egy csevegni vágyó munkatárs. Mivel ezek a tevékenységek a munkanap során történnek, könnyű őket összetéveszteni a valódi munkavégzéssel. Azonban az a különbség, hogy ezek nem hoznak valódi eredményt Mindegy, mennyire sürgősek a nem fontos feladatok, mert ezek semmivel nem járulnak hozzá sem a munkához, sem a vállalat sikereihez.
A feladatok negyedik kategóriája a sem nem fontos, sem nem sürgős dolgok tárháza, például az újságolvasás vagy az ebédelés külső helyszínen. Ezek a tevékenységek kimondottan károsak az előmenetel szempontjából, mert csak rabolják az időt, amelyet értelmes munkával is lehetne tölteni, hiszen azért fizetnek és azon múlik a jövőnk.
Vedd számba a következményeket
Egy bizonyos feladat vagy tevékenység értékének meghatározásakor az a legfontosabb kérdés, hogy „milyen következményekkel fog járni”? Az értékes és fontos feladatnak komoly következményei vannak a végcél elérése vagy el nem érése szempontjából. Minél nagyobbak egy feladat vagy cselekvés hatásai a végcélra, annál fontosabb.
Az a feladat, amelynek definíció szerint kicsi hatása van a végcél elérésére, nem igazán fontos. Az önmenedzsment területén tehát az a lényeg, hogy több időt fordítsunk olyan dolgokra, amelyek a lehető legjobban befolyásolják az életünket és a munkánkat.
Ha már elkészítetted a következő nap feladatlisláját, nézd át újra, és mielőtt nekilátnál elvégezni, alkalmazd rá a 80/20-as szabályt, amely azt mondja ki, hogy a tevékenységeid 20 százaléka adja meg az összes tevékenységed értékének 80 százalékát.
Ma tíz feladatból álló listát állítottál össze, akkor abból lesz kettő, amelyek fontosabbak, mint a többi nyolc együtt. A tíz feladatból kettőnek nagyobb hatása lesz a végkifejletre, mint a többi 80 százaléknak.
Előfordul, hogy 90/10 százalék felé tolódik el az arány, vagyis a lista egyetlen eleme értékesebb, mint a többi kilenc együtt. Sajnos éppen ezt a feladatot hajlamos az ember leginkább tologatni maga előtt.
Gyakorold a kreatív halogatást
Amikor azonosítottad a feladataid legelső 20 százalékát, utána már gyakorolhatod a többi tevékenység „kreatív halogatását". Mivel nem csinálhatsz mindent egyszerre, valamit el kel! halasztanod. A kérdés most már csak az, hogy mely feladatokat érdemes elhalasztani?
A válasz pedig nagyon egyszerű: azt a nagyjából 80 százaléknyi feladatot érdemes elhalasztani, amelyek csak kicsivel járulnak hozzá a vágyott céljaidhoz és eredményeidhez. Összpontosítsd az idődet és a figyelmedet arra az egy vagy két feladatra, amelyek révén a legnagyobb változás történik. Azokra a feladatokra figyelj oda legfőképpen, amelyek a legnagyobb hatással vannak a sikeres célba érésre.
A prioritások felállításának másik módszere az ABCDE módszer. A feladatok végrehajtása előtt nézd át újra a listát, és mindegyikhez írj oda egy betűt (A, B, C, D vagy E). E módszer kipróbálása és a feladatok végiggondolása növeli a hatékonyságodat és eredményességedet, hiszen a tényleges munkavégzés előtt optimalizálod a tevékenységedet.
1. Az A jelű feladat nagyon fontos. Komoly következményekkel jár a végcél elérése vagy el nem érése szempontjából. Akár megcsinálod, akár nem, annak óriási hatása lesz a végeredményre vagy a végső sikerre. Az A feladatokat mindig előbb kell végrehajtani, mint az összes többit.
Ha egynél több A jelű feladatunk van, akkor fontossági sorrendbe kell őket rendezni: A-1, A-2, A-3 stb. Miután minden feladatot fel címkéztünk valamelyik betűvel, elővesszük az A- 1 jelűt és minden energiánkat arra összpontosítjuk, hogy mielőtt bármi másba belefognánk, ezt a feladatot végrehajtsuk.
2. A B jelű feladat elvégzendő. Enyhe hatással van a végső sikerre. B címkét kíván egy barát felhívása telefonon, ebéd a munkatársakkal vagy az e-mail postafiók átnézése. Némi kellemetlenséggel jár, ha nem hajtod végre, de összességében csekély hatása van az életedre.
3. A C feladatot jó lenne végrehajtani, de igazából semmi hatása nincs. Ihatsz még egy csésze kávét, elbeszélgethetsz az egyik munkatársaddal, olvasgathatod az újságokat vagy elmehetsz vásárolni, de ez mind C jelű tevékenység. Semmi hatásuk nincs az életedre vagy a munkádra.
Az az aranyszabály, hogy soha ne kezdj B jelű feladatba, amíg van akár csak egy A is. Soha ne kezdj C jelűbe, amíg van akár csak egy B is. Egész nap az A-kra figyelj.
4. A D feladat olyan, amit delegálni lehet, vagyis olyan emberrel elvégeztetni, aki alacsonyabb óradíjban dolgozik, mint a jelenlegi vagy vágyott óradíjad. Az a szabály, hogy mindent adj tovább, amit csak lehetséges, hogy többet foglalkozhass az A jelű feladataiddal - vagyis azokkal, amelyek leginkább meghatározzák életed és munkád sikerét és boldogságát.
5. Az E jelű feladat eltávolítandó. Lehetnek közöttük régi feladatok, amelyeknek ma már semmi jelentősége nincs a legfontosabb céljaid elérése szempontjából. Annak nagy része, amit egy-egy napon vagy héten csinálsz, egyszerűen kiiktatható.
A KIZÁRT ALTERNATÍVA SZABÁLYA
Mindig szabadon döntesz. Ez az óráról órára és percről percre történő döntéshozatal határozza meg az egész életedet: mit teszel és mit nem teszel. A kizárt alternatíva szabálya azt mondja ki, hogy „ha valamit csinálsz, akkor a többit nem csinálod".
Amikor elkezdesz valamilyen feladatot, akkor tudatosan vagy nem tudatosan úgy döntesz, hogy nem fogsz semmi mást végezni az adott pillanatban. Az egész életedet az határozza meg, hogy bölcsen tudsz-e dönteni, hogy mit kell első körben, mit kell második körben és mit nem kell egyáltalán megtenned.
VÁLASZD A LEGÉRTÉKESEBB FELADATOT
A sikeres, sokai kereső emberek általában nem okosabbak vagy ügyesebbek, mint a sikertelen, rosszul fizetett emberek. Az a valódi különbség közöttük, hogy a sikeres emberek mindig az értékesebb feladatokon dolgoznak. A sikertelenek csak elütik az időt a kevésbé fontos feladatokkal. És mindig tiéd a döntés.
Mindig szabadon döntöd el, hogy miből végzel többet és miből kevesebbet. Végső soron a döntéseid határoznak meg mindent, ami veled történik.
Gyakorold, hogy minden feladattal csak egyszer foglalkozol
Ez az egyik leghatékonyabb időgazdálkodási és önmagadat kordában tartó technika. Azt jelenti, hogy ha kiválasztottad az A-1 jelű feladatot, akkor csak erre fókuszálva addig dolgozol rajta, amíg 100 százalékban el nem készültél vele. Önfegyelmed segítségével úgy összpontosíts, hogy az elkalandozásnak vagy eltérülésnek még csak jele se legyen.
Ha azt veszed észre, hogy valami elvonja a figyelmedet, vagy arra csábulsz, hogy elhalassz valamit, akkor buzdítsd magad: „Vissza a munkához! Vissza a munkához!” Majd erődet visszanyerve dolgozz a feladat befejezésén.
Thomas Edison mondta: „Minden más tulajdonságomnál többet köszönhetek annak, hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozom egészen addig, amíg be nem fejeztem." Neked is ezt az elvet kellene gyakorolnod.
Eleve úgy tervezd meg a napodat, hogy 30, 60 és 90 perces időszakokat állapítasz meg, amikor semmi nem zavarhatja meg a munkát. Ezekben az időszeletekben megszakítás nélkül dolgozhatsz a legfontosabb feladataidon. Minden nagy, fontos feladat végrehajtásához elengedhetetlenek ezek az időszakok.
Úgy is csinálhatsz magadnak hosszú munkaidőt, hogy korán kelsz és megállás nélkül dolgozol valamilyen nagy feladaton, projekten vagy ajánlaton. Előfordul, hogy este vagy hétvégén adódik lehetőség ilyen nagyobb, egybefüggő időtartamok kialakítására, de attól még tény marad, hogy az összes fontos munkához - amelyeknek komoly hatása lehet a végeredményre - általában nagy, egybefüggő és koncentrált időszeletekre van szükség, amikor teljes mértékben összpontosítod az energiádat.
Earl Nightingale mondta egyszer: „Az emberiség összes nagy teljesítményéi megelőzte egy kiterjedt időszak, amely sokszor éveken át tartott, amíg koncentrálták az erőfeszítéseiket."
Amikor elkezdesz egy napot és végigmész a teendőid listáján, öt kérdést kell feltenned és megválaszolnod újra meg újra.
Az első kérdés az, hogy miért kapod a fizetésedet? Pontosan minek az elvégzésére vettek fel? Ha megkérdezné a főnököd, hogy miért fizetnek neked, akkor mit válaszolnál?
Azért vettek fel, mert olyan konkrét eredményeket várnak tőled, amelyek gazdasági értéket termelnek a vállalat számára. És a tevékenységeid 20 százaléka határozza meg az értéked 80 százalékát. Kristálytisztán látnod kell, hogy pontosan miért kapod a fizetésedet, utána egész nap arra kell összpontosítanod az idődet és a figyelmedet, hogy pontosan azokat a feladatokat végezd el, amelyek a legnagyobb hozzáadott értéket jelentik a vállalkozásod vagy a vállalat életében.
AZ ÉRTÉKESEBB TEVÉKENYSÉGEKKEL FOGLALKOZZ
Az a második kérdés, amelyet egész nap szem előtt kell tartanod, hogy melyek a legértékesebb tevékenységeid? Ezek a tevékenységek használják ki leginkább és legjobban az adottságaidat, a jártasságaidat, a tapasztalataidat és a képességeidet - Összhangban a vállalat, a pályaíved és a szervezet céljaival. Melyek ezek a tevékenységek?
Ha nem teljesen egyértelmű a válasz, akkor kérdezd meg a főnöködet, hogy szerinte mely tevékenységeid érhetnek a legtöbbet. Bármi legyen is a válasz, szentül fogadd meg, hogy egész nap ezekkel a konkrét feladatokkal fogsz foglalkozni.
Dolgozz a legfontosabb eredményeket hozó TERÜLETEKEN
A harmadik kérdés, amelyet egész nap mormolnod kell magadban, hogy mely területek hozzák számodra a legtöbb eredményt? Mint korábban már említettük, azok a legfontosabb eredményeket biztosító területek, amelyeket mindenképpen, megnyugtatóan és kiváló minőségben be kell fejezni ahhoz, hogy elérhessük a célunk által megkövetelt legfontosabb eredményeket. Ezek határozzák meg leginkább a munkában elérendő sikert vagy kudarcot.
Világosan azonosítani kell az összes ilyen feladatot, majd nemcsak arra kell figyelni, hogy ezeket a legjobb minőségben elvégezzük, hanem arra is, hogy minden egyes ilyen területen napról napra jobbak legyünk. Soha ne feledd, hogy a legfontosabb jártasságaid közül a leggyengébb fogja meghatározni, hogy mennyire fogod tudni kihasználni a többi jártasságodat. Ne hagyd, hogy azért maradj le, mert valamelyik területen gyengébb vagy - különösen, ha bármit meg tudsz tanulni ahhoz, hogy kiválóan teljesíts bármely területen.
HOZZ LÉTRE VALÓDI KÜLÖNBSÉGET!
Az a negyedik kérdés, amelyet egész nap figyelned kell, hogy mi az, amit csak te tudsz, és senki más; amelyet ha jól végzel, akkor az valódi különbséget fog jelenteni a vállalat számára?
Ez az egyik legjobb kérdés, amelynek segítségével mindig összeszedetten és nyomon tudsz maradni. Mi az, amit csak te és csakis te tudsz megcsinálni, ami a legnagyobb különbséget jelenti a munkádban? Ha nem vagy biztos a válaszban, megint fordulj a főnöködhöz. Nem mindig gondolja át a kérdést magától, mielőtt felteszed neki a kérdést, és az is előfordul, hogy még eszébe se jutott a dolog.
Ha viszont már egyetértetek abban az egy-két dologban, amelyek végrehajtásával minden másnál nagyobb különbséget tudsz létrehozni, akkor minden energiádat fordítsd arra, hogy ezeket a feladatokat gyorsan és jól végrehajtsd. Ez többet fog lendíteni a karriereden, mint bármely más döntésed.
AZ ÖSSZES KÖZÜL A LEGFONTOSABB KÉRDÉS
Az ötödik, és egyben talán a legfontosabb kérdés úgy hangzik az időgazdálkodással kapcsolatban, hogy hogyan tudod legértékesebben kihasználni az idődet - most? A célkitűzés, a személyes tervezés és időgazdálkodás összes módszere azt célozza, hogy segítsen neked pontosabb választ kapni erre a kérdésre. A nap minden percében. Hogyan tudom legértékesebben kihasználni az időmet - most?
Ha fegyelmezett vagy és mindig felteszed magadnak ezt a kérdést, akkor biztos lehetsz, hogy bármi legyen is a válasz, kétszer-háromszor annyit fogsz teljesíteni, mint a körülötted lévő emberek. Sokkal, de sokkal termelékenyebb leszel tőle. Több és értékesebb munkát fogsz elvégezni, és mindenki másnál nagyobb eredményeket fogsz elérni. Az önfegyelmed segítségével mindig a legértékesebb módon használd ki az idődet, bármi legyen is megfelelő az adott pillanatban, és akkor garantált a siker.
Csak az eredményre összpontosíts
Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy a magas termelékenység és teljesítmény azt jelenti, hogy egyre jobban arra a néhány dologra koncentrálod a figyelmedet, amelyek a legtöbbet számítanak az eredmény szempontjából. Ezzel párhuzamosan tanuld meg másnak delegálni a munkát, kiszervezni, amit csak lehet, és kiiktatni az összes olyan feladatot és tevékenységet, amelyek nagyon keveset adnak hozzá az eredményekhez és jutalmakhoz.
Goethe így fejezte ki magát: „A legfontosabb dolgokat soha nem szolgáltathatjuk ki azoknak a dolgoknak, amelyek a legkevesebbet számítanak." Lehet, hogy a „nem!" az időgazdálkodás tudományának legfontosabb szava. Mondj nemet minden olyan igényre, amely nem a legértékesebb módon akarja használni az idődet.
Alakítsd ki az időgazdálkodás szokásait
Az a jó hírem számodra, hogy az időgazdálkodás olyan jártasság és tudomány, amelyet gyakorlás révén el tudsz sajátítani. A siker egyik szabálya: „Alakíts ki jó szokásokat, és vesd alájuk magadat."
Napi gyakorlás révén az időgazdálkodás mesterévé válhatsz. Mindennap készíts teendőlistát, mielőtt ténylegesen nekifognál. A listádat rendezd el fontossági alapon, válaszd el a fontosat a sürgőstől, és használd a 80/20-as szabályt vagy az ABCDE módszert. Válaszd ki a legfontosabb feladatot, és azonnal kezdj el dolgozni rajta. Az önfegyelmed segítségével csak arra az egyetlen feladatra összpontosíts egészen addig, amíg 100 százalékban el nem készülsz vele.
Amikor készen vagy egy fontos feladattal, mindig eufórikus állapotba fogsz kerülni: fellelkesülsz és megnő az önbizalmad. Úgy érzed, elönt az energia és erősebb lettél. Boldogabb leszel, és jobban uralod az életed. Úgy érzed, a kezedben vannak a munkád szálai. Még motiváltabbá válasz arra, hogy áttérj a következő nagy falatra, és azt is elvégezd.
Amikor úgy érzed, hogy lelassulsz, és mocorog benned a késztetés, hogy halogass valamit, akkor ismételgesd azt, hogy: „Csináld most! Csináld most!" Alakíts ki magadban egy sürgősségérzést. Részesítsd előnyben a cselekvést. Kezdd el, csináld, dolgozz gyorsan. Fegyelmezd magad, hogy a legfontosabb feladatot válaszd, utána pedig azonnal fogj neki, és tarts ki benne, amíg el nem végezted. Ezek az időgazdálkodási módszerek csúcsteljesítményt fognak produkálni életed összes területén.
1. Készíts listát mindenről, amivé szeretnél válni, amit szeretnél megszerezni vagy tenni az elkövetkezendő hónapokban és években. Elemezd ki a listát és válaszd ki azokat az elemeit, amelyeknek a lehető legnagyobb hatása van az életedre.
2. Minden este készíts listát mindarról, amit meg kel! tenned az elkövetkezendő napon. Hadd dolgozzon rajta az elméd tudat alatti része egész éjjel.
3. Rakd fontossági sorrendbe a tételeit, és használd a 80/20-as szabályt meg az ABCDE módszert. Mielőtt hozzálátnál, válaszd el a sürgőst a nem sürgőstől, a fontosat a nem fontostól.
4. Válaszd ki a legfontosabb feladatot, azt, amelyik a lehető legnagyobb hatással jár a végcél eléréséhez vagy el nem éréséhez, karikázd be, és legyen az az A-1 jelű feladat.
5. Azonnal fogj hozzá a legfontosabb feladathoz, aztán az önfegyelmed segítségével csak erre az egy feladatra koncentrálj, amíg nem végeztél.