|
Bethlen István megszületik az erdélyi Gernyeszegen. | |
|
1875 |
Károlyi Mihály megszületik Foton, Budapest közelében. Megkezdődik Tisza Kálmán csaknem 3 évtizeden át tartó miniszterelnöksége. |
|
1878 |
Vege a török uralomnak a Balkánon: Románia és Szerbia független lesz. |
|
i88i |
Egyesül a magyarországi és az erdélyi Román Nemzeti Párt. Fő követelése Erdély autonómiájának helyreállítása. Román királlyá koronázzák Hohenzollern Károly fejedelmet. |
|
1901 |
Bethlent beválasztják a parlamentbe. Feleségül veszi Bethlen Margitot. |
|
1903 |
Horvátországban magyar jelképek ellen tüntetnek. Megalakul Tisza István kormánya. |
|
1905 |
Károlyi Mihály a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője. |
|
1-90J |
Bethlen parlamenti szűzbeszédében arra figyelmeztet, hogy a legfőbb román törekvés Erdély és a Román Királyság egyesítése. Közel százezres tömeg követeli Budapesten az általános, titkos választójogot. |
|
*908 |
A Monarchia annektálja, jogilag is bekebelezi Bosznia-Hercegovin át. |
|
191.0 |
Károlyi Mihály pártonkívüli programmal megtartja mandátumát. |
|
19*2 |
Károlyi párbajozik Tisza István miniszterelnökied. Bethlen István felhívja a figyelmet arra, hogy' Erdélyben az eladásra kerülő magyar földbirtokok jórészt román kézre kerülnek. |
|
191/+ |
Szerb katonatisztek felbujtására egy diák Szarajevóban lelövi Ferenc Ferdinánd trónörököst cs feleségét. Kitör az első világháború. Károlyi feleségül veszi Andrássy Katinkát. Bethlenhez hasonlóan önkéntesként jelentkezik katonai szolgálatra. |
|
5916 |
86 éves korában meghal Ferenc József császár és király. IV. Károlyt magyar királlyá koronázzák Budán. Károlyi Mihály új, báborádlenes politikai pártot alapít. Románia hadat üzen a Monarchiának, cs betör Erdélybe. |
|
1917 |
Győz a kommunista (bolsevik) forradalom Oroszországban. Az Amerikai Egyesült Államok az antant oldalán belép a háborúba. Megállapodás születik Szerbia, Montenegró és a Monarchia déli területeinek egyesítéséről. |
|
1918. nyár |
Az antant nyilatkozatban teszi közzé, hogy célja Csehszlovákia, Lengyelország és az új délszláv állam létrehozása. Harcoló félnek ismeri el a Csehszlovák és a Jugoszláv Nemzeti Tanácsot. |
|
október |
Összeomlik az Osztrák-Magyar Monarchia. Tisza elismeri a háború elvesztését. Két héttel később meggyilkolják. Károlyi megalakítja a Nemzeti Tanácsot, amely az őszirózsás forradalomban átveszi a hatalmat. Károlyit miniszterelnökké nevezik ki. |
|
november |
A parlament eltörli a Monarchiát, és kikiáltja a Magyar Köztársaságot. Károlyi fegyverszüneti tárgyalásokat kezd a szövetségesekkel. Cseh, román és szerb csapatok megszállják és elfoglalják Magyarország jelentős területeit. Oroszországból Kun Béla hazatér Magyarországra. |
|
december |
Az erdélyi románok Gyulafehérvárott kimondják csatlakozásukat a Román Királysághoz. |
|
január |
Károlyi lemond a miniszterelnökségről, és Magyarország köztársasági elnöke lesz. Bethlen figyelmezteti a szövetségeseket, hogy Károlyi működése az első állomás a bolsevizmus felé vezető úton. Bethlen a román kormány megbízottai előtt kifejti: hozzájárul Erdély Magyarországtól való elszakadásához, ha - az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéshez hasonlóan — Erdély viszonyát a Román Királysággal román-erdclyi dualizmus keretében rendezik. Párizsban megnyílik a békekonferencia. |
|
február |
Bethlen ellenzi mind a föld-, mind a választási reformot, és megalakítja az ellenforradalmi Nemzeti Egységpártot. |
|
március |
Károlyi saját birtokai felosztásával kezdi meg a földreformot. Vyx alezredes tudatja Károlyival: a szövetségesek jóváhagyták, hogy Románia elfoglalja Erdélyt és Kelet-Magyarország egy részét. Károlyi javaslatára Berinkey miniszterelnök és kormánya lemond, helyet adva egy szociáldemokrata kormánynak, nem tudva, hogy a szociáldemokraták áruló módon már megegyeztek a kommunistákkal. Kun Béla és a kommunisták átveszik a hatalmat, Károlyit megfosztják a köztársasági elnökségtől. Országszerte dúl a vörösterror. Bethlen álruhában Bécsbe szökik. |
|
Párizsban a román, a jugoszláv és a csehszlovák bizottság bemutatja jelentését Magyarország jövendő határairól, amely azután a trianoni szerződés alapját képezi. | |
|
április |
A békekonferencia képviseletében Smuts tábornok Budapestre látogat, de nem tud megegyezésre jutni Kun Bélával. A román csapatok egyre mélyebbre vonulnak Magyarországon. Bécsben Bethlen lesz az Antibolsevista Comité vezetője. |
|
május |
Párizsban az Ötök Tanácsa minden módosítás nélkül elfogadja a Magyarország jövendő határairól szóló jelentéseket. Kun Vörös Hadserege legyőzi a románokat, és kiűzi a cseheket Magyarországról. Bethlen ellenforradalmi társai betörnek a bécsi magyar követségre, és nagy összeget tulajdonítanak el, hogy abból fedezzék tevékenységüket. |
|
június |
A Négyek Tanácsa nyilvánosságra hozza Magyarország jövendő határaival kapcsolatos javaslatait, és elrendeli az ellenségeskedések beszüntetését |
|
július augusKiss |
Kun, a szövetségesek ultimátuma hatására, visszavonja a Vörös Hadsereget Szlovákiából. Csődöt mond egy újabb támadás a románok ellen. A hírre, hogy a románok Budapest felé közelítenek, összeomlik |
|
Kun Béla rezsimje. A kommunista vezető és társai Bécsbe, majd később Moszkvába szöknek. Károlyi Prágába utazik, megkezdődik 27 éves száműzetése. | |
|
augusztus |
A román csapatok elfoglalják Budapestet, megkezdődik a rablás és a pusztítás tobzódása. Bethlen hazatér Becsből, Friedrich István eltávolítja a szociáldemokrata kormányt. |
|
szeptember |
A Négyek Tanácsa Sir George Clerket küldi Bukarestbe, hogy kifejezze elégedetlenségét a románok viselkedése miatt. Horthy tengernagy Nyugat-Magyar-országon a Nemzeti Hadsereg élére áll, elszabadul a „fehérterror” a Tanácsköztársaság támogatói ellen. |
|
október |
Budapesten George Clerk közvetítésével megalakul egy koalíciós kormány, amelyet a békekonferencia elismerhet. |
|
november |
A román csapatok elhagyják Budapestet. Horthy a Nemzeti Hadsereg élén bevonul a fővárosba. |
|
december |
Magyarországot felkérik, hogy küldjön delegációt a párizsi békekonferenciára. |
|
5<;20, }ai»íár |
Apponyi Albert gróf megkapja Párizsban a békeszerződés vázlatát, és a békekonferencia előtt kifejti Magyarország véleményét a javaslat ellen. |
|
február |
A magyar delegáció a békekonferencián részletesen bírálja a békeszerződés vázlatát. |
|
március |
Lloyd George rossz előérzetének ad hangot a Magyarországnak kínált feltételek túl kemény volta miatt. Bethlen, a magyar-francia tárgyalások résztvevőjeként, a döntően magyarlakta határ menti sáv visszaadását követeli, emellett területi autonómiát igényel az erdélyi magyar, székely és szász lakosság számára Románián belül. Horthy Miklós tengernagyot Magyarország kormányzójává választják. |
|
május |
A szövetségesek írásban tudatják Magyarországgal, hogy az eredetileg felvázolt hckefcltételekcn nem lehetséges változtatni. |
|
június |
A. trianoni békeszerződést aláírják. Megindul az elcsatolt területekről az üldözött magyarok menekülő áradata a megmaradt Magyarországra. Megalakul a kisantant, az új, un. utódállamok szövetsége azzal a céllal, hogy megakadályozza a magyar revíziós törekvéseket. |
|
1921 |
Bethlen István miniszterelnök lesz, hozzáfog Magyarország gazdaságának rendbetételéhez, és ő vezeti a trianoni szerződés revíziójáért indított kampányt. |
|
2922 |
Magyarországot felveszik a Népszövetségbe. |
|
1923 |
A magyar kormány Károlyit in absentia hazaárulásért perbe fogja. Az czévi román alkotmány az országot „egységes és oszthatatlan nemzetállam”-ként határozza meg, noha Erdélyben a magyar anyanyelvűek aránya 30%-os. Az ígérgetések ellenére nem készül kisebbségi törvény. Radikálisan csökkentik a magyar nyelvű iskolák számát, korlátozzák az anya nyelv használatát, magyar tulajdonú földeket sajátítanak ki, folvik az erőszakos asszimiláció. |
|
1925 |
Károlyit birtokai elvesztésére és örökös száműzetésre ítélik. |
|
3927 |
Bethlen barátsági és együttműködési megállapodást hoz tető alá Olaszországgal. |
|
192 9 |
A New York-i tőzsde összeomlásával kirobban a gazdasági világválság. |
|
193<? |
A nagy világválság Magyarországot is súlyos helyzetbe hozza. |
|
3.931 |
Bethlen lemond a miniszterelnökségről. Károlyi Mihály ellátogat a Szovjetunióba. |
|
1932 |
Bethlen lesz a Revizionista Liga elnöke. |
|
1933 |
Hitler hatalomra jut Németországban. |
|
1935 |
Bethlen választási beszédében elutasítja a párttotalitarizmust és a külföldről importált nemzetiszocialista eszméket. |
|
1938 |
Az Anschluss után Bethlen óvja a parlamentet, ne sorakozzon tél túl szorosan a náci Németország mellett, és ellenzi a zsidóellenes törvényeket. Az első bécsi döntés visszaadja Magyarországnak Szlovákia jelentős, 86,6%-ban magyarlakta területeit. |
|
1939 |
A magyar belügyminiszter betiltja a Magyar Nemzetiszocialista Párt - Hungarista Mozgalom működését. Márciusban Kárpátalja visszakerül Magyarországhoz. Szeptemberben kitör a második világháború. Bethlen visszavonul a politikai élettől. |
|
*990 |
Magyarország és Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz. A második bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapja Erdély nagy részét. Belgrádban aláírják a magyar-jugo szláv Örök barátsági szerződést. |
|
1941 |
Magyarország júniusban hadat üzen a Szovjetuniónak. Bácska és a Bánát visszaszerzése érdekében csatlakozik Neme tországhoz Jugoszláviamegszállásában. Teleki miniszterelnök emiatt öngyilkosságot követ el. |
|
*943 |
A második magyar hadsereg megsemmisül a keleti fronton a Donnál, Voronyezs közelében. |
|
4944 |
Bethlen a román átállás után a Moszkvával való azonnali kapcsolatfelvételt és fegyverszünetet sürgeti. A németek a Tisza vonaláig megszállják a megbízhatatlannak ítélt Magyarországot. Bethlen - más náciellenes politikushoz hasonlóan - elmenekül a Gestapo letartóztatása elől. |
|
1945 |
49 napos kemény ostrom után a szovjet hadsereg beveszi a magyar fővárost. Decemberben az addig bujkáló Bethlen feladja magát az orosz ólénak és repülővel Moszkvába viszik. |
|
1946 |
Bethlen október 5-én meghal a Butirszkaja börtön kórházában. Károlyit 27 évi száműzetés után ünnepélyesen fogadják Magyarországon, és csatlakozik a második párizsi békekonferencián részt vevő magyar küldöttséghez. |
|
1947 |
A második párizsi békeszerződés visszaállítja Magyarország 1938 előtti határait, sőt át kell adnia a Szigetközben 3 színmagyar falut Csehszlovákiának. A békeszerződés nem szavatolja a magyar kisebbségek jogait. Károlyi Mihályt a magyar kormány párizsi követté nevezi ki. |
m
|
m9 |
Károlyi lemond, és ismét száműzetésbe vonul Franciaországba. |
|
1955 |
Károlyi március 19-én meghal. |
|
1956 |
Magyarországon kitör a forradalom és szabadságharc a független, demokratikus Magyarországért. A szovjet tankok brutálisan leverik. |
|
*957 |
A portugáliai Estorilban meghal Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója. |
|
1962 |
Károlyi Mihály hamvait hazahozzák Magyarországra, és állami szertartással újrateTnetik. |
|
1990 |
Megtörténik az első szabad választás Magyarországon, |
|
2994 |
Bethlen István jelképes hamvait ünnepélyesen eltemetik Budapesten. |
Angolul nem létezik életrajz Károlyi Mihályról, ezért az angol olvasónak Károlyi emlékirataira (Faith Without Muston, London, 1956) és a feleségéérc (A Life Together, London, 1966) kell támaszkodnia. Mivel mindkét könyv jóval az azokban leírt események után íródott, nem bővelkednek részletekben, de jó és hangulatos képet kínálnak az első világháború előtti és alatti Magyarországról. Az egyetlen alapos Károlyi-életrajz magyarul olvasható, és ez Hajdú Tibor Károlyi Mihály: Politikai életrajz című könyve (Budapest, 1978). Bethlen Istvánnak jobb sors jutott. Romsics Ignác A Great Conservative Statesman of Hungary, 1874-1946 (New York, 1995) című könyve kitűnő, részletes életrajz, amely nem annyira kritikátlan, mint a cím után gondolhatnánk, és Fenyő Mario angol fordítása kitűnő. Létezik egy szintén hasznos életrajzi vázlat, Mócsy István műve: Count István Bethlen, amely a Bődy Pál által szerkesztett Hungárián Statesmen ofDestiny, 1860-1960 (New York, 1989) című kötetben jelent meg.
Mind Károlyi, mind Bethlen természetesen szerepel a Magyarország történelméről szóló könyvekben, amelyek közül az egyik legújabb a The Will to Survive: A History of Hungary (London, 2005) című könyvem, amely magyarul Megmaradni címmel jelent meg (Budapest, 2008). Paul Lendvai Hungáriám (London, 2003) című könyve olvasmányos, szórakoztató, életrajzokon alapuló elbeszélés; szerzője egy magyar újságíró, aki 1956-ban elhagyta hazáját, és a Financial Times kiváló tudósítója lett. Molnár Miklós műve, a Concise Hisíory ofHungary (Cambridge, 2001) rövidebb és inkább tankönyv jellegű, de megbízható és jól illusztrált. Kontler László A Hisíory of Hungary: Millennium in Central Europe (London, 2002) című műve egy angolul író magyar tudós munkája, amely filozófiai alapokról közelíti meg a témát, és a szerző előadásain alapul, amelyet nem magyar hallgatóiénak tartott a budapesti Középeurópai Egyetemen (CEU). A XX. századi Magyarországról szóló legjobb történetírás Romsics Ignác Hungary in the Tmentieth century (Budapest, 1999) című műve.
A szakosodott írások közül az első helyen kell megemlíteni A. Macartney monumentális, kétkötetes October Fifteenth: A History of Modern Hungary, 1929-1945 (Edinburgh, 1957) című művét, amely a második világháborúhoz vezető és az az alatti eseményeket beszéli el, nem csupán napról napra, de szinte percről percre. A könyv előnye nemcsak az, hogy a szerző enciklopédikus tudással rendelkezik a magyar dolgokkal kapcsolatban, hanem az is, hogy személyesen ismerte a két világháború közötti időszak számos politikusát, köztük Bethlen Istvánt is. Az 1918-20-as időszakról az egvil c legjobb mű Cratz G usztáv A forradalmak kora című munkája (Budapest, 1935, újranyomva 1992-ben). Bánffy Miklós ThePhoe-nix Land (London, 2003) című könyve az erdélyi arisztokrata - aki az 1920-as években rövid ideig magyar külügyminiszterként is szolgált - rendkívül szórakoztató emlékirata, amely a két háború közötti és a második világháború alatti időket öleli fel. Ettől a szerzőtől való a Iransylvanian Trilogy (London, 1999-2001), amely bár a képzelet szülötte, tényeken alapul. Az angol fordítás Patrick Thursfield és Bánffy-Jelen Katalin munkája. A könyv feledheteden képet ad az 1944 előtti Magyarországról, és eszményi módon vezeti be a Magyarországot csak felületesen ismerő olvasót ebbe a világba.
Kun Béla 133 napos Tanácsköztársaságáról a legjobb leírás Tőkés Rudolf Béla Kun and the Hungárián Saviét Revolution (New York, 1967), míg Albert Kaas és Fedor de Lazarovics Bolshevism in Hungary: tbe Béla Kun Period (London, 1931) című munkája fontos dokumentumanyagot tartalmaz. Horthy Miklós legjobb életrajza Thomas Sakmyster könyve: Hungary 's Admiral on Horseback: Miklós Horthy 1918-1944 (Boulder, Colorado, 1994), amely szintén világos képet rajzol a kct világháború közötti magyar politikai életről és a társadalomról. Ennek lényeges kiegészítője a Honour and Duty (Lewes, 2005), Horthy menyének, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőnek az emlékirata, amely első kézből lenyűgözően mutatja be a kormányzó családjának az életét a második világháború éveiben. Horthy Miklós is megírta Emlékiratait (Memoirs, New York, 1957), de ez a könyv mesterkélt, és nem tartalmaz sok információt. FrankTibor szerkesztette és adta ki J. F. Montgomerynek, a budapesti amerikai követnek (1933-1941) az iratait a Discussing Hitler (Budapest és New York, 2003) című kötetben, amely felbecsülhe-tctlenül értékes betekintést enged a két háború közötti magyar politikai életbe.
Ha azokat a műveket akarjuk bemutatni, amelvek közvetlenül az ebben a könyvben leírt eseményekhez kapcsolódnak, akkor a Károlyi-féle forradalomnak jó leírását találjuk Peter Pastor Hungary bei-ween Wilson and Lenin: The Hungárián Revolution ofl 918-19 (New York, 1976) és a Völgyes Iván szerkesztésében megjelent Hungary in Revolution (Lincoln, Nebraska, 1971) című könyvekben. Ilarry Bandholtz vezérezredes, aki 1919-1920-ban a magyarországi szövetséges katonai misszió amerikai vezetője volt, részletes és szórakoztató naplót vezetett, amelyből jelentős részleteket közölt az An Undiplomatic Diary című kötet (New York, 1966). Az írások eleven képet adnak a román megszállás alatti életről Magyarországon.
A párizsi békekonferenciával és Magyarország kései részvételével a legátfogóbb és legmegbízhatóbb mű (bár rövid könyv)
Romsics Ignác The Dismantling of Histork Hungary: the Peace Treaty of'lrianon, 1920 (New York, 2001). Margaret Macmillan írt egy pompás könyvet, a Peacemakers: Six Months That Changed the World (London, 2001) címmel, amely tartalmaz egy rövid fejezetet Magyarországról, de a helyszűke kizárja a kérdés bővebb kifejtését. Deák Ferenc Hungary at the Paris Peace Conference: the Diplomáik History of the Treaty of Trianon (New York, 1942) a legteljesebb, de nem mindig a legmegbízhatóbb módon íija le a trianoni béke ki alakulásának az eseményeit. The Making of a New Europe: R. W. Seton-Watson and the Last Years ofAustria~Hun-gary, Hugh és Christopher Seton-Watson művére (London, 1981) feltétlen szükség van ahhoz, hogy belelássunk a szövetségesek gondolkodásába és prioritásaiba a békekonferenciáig vezető években, és megismerjük az azokat formáló tényezőket. Mind között talán a legértékesebb forrás - nemcsak az osztrák-magyar vonatkozásban, hanem a békekonferencia egész munkáját illetően - Harold Nicolson Peacemaking 1919 (London, 1933) című műve, amely saját jogán is klasszikus mű.
Az amerikai szempontokkal egy kevésbé színes, de hasonlóan hasznos könvv foglalkozik, J, T. Shotwell At the Paris Peace Conference (New York, 1937) című műve. Shotwell az amerikai küldöttség tagja volt. Apponyi Albert gróf, a konferencián részt vevő magyar küldöttség vezetője is kiadta emlékiratait, amelyek egy része Trianonnal foglalkozik: The Memoirs of Count Albert Apponyi (London, 1935). Értékes dolgokra lehet bukkanni a B. K. Király, P. Pastor és I. Sanders által szerkesztett kötetben, melynek címe: Essays on World WarI: Totál War and Peacemaking - A Case Study on Trianon (New York, 1982), A. Macartnev Hungary and her Successors: The Treaty of Trianon and its Consequences, 1919-1937 című műve (London, 1937) Trianon utóéletével foglalkozó részletes, nélkülözhetetlen tanulmány.
j
Apponyi Albertnek, a Párizsba kiküldött magyar
békedelegáció elnökének a Legfelsőbb Tanácshoz intézett beszéde 1920. január 16-án (www.trianon.hul Bandholtz, H., H: Román megszállás Magyarországon:
Napló nem diplomata módra (Budapest, 1993)
Bánffy Miklós: Emlékeimből (eredetileg 1932, majd Kolozsvár, 2001)
Bethlen István emlékirata (Budapest, 1988)
Cartledge, Bryan: Megmaradni
A magyar történelem egy angol szemével (Budapest, 2008) Galántai József: A trianoni békekötés, 1920 (Budapest, 1990) Galántai József: Trianon és a kisebbségvédelem (Budapest, 1989)
Gergely Jenő-Izsák Lajos: A huszadik század története (Budapest, 2000)
Gratz Gusztáv: A forradalmak kora (Budapest, 1992)
Gróf Edelsheim-Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1918-1944 (Budapest, 2000)
Horthy Miklós: Emlékirataim (Budapest, 1991)
Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig (Budapest, 1978)
Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam (Budapest, 1991)
Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül (Budapest, 1982)
Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen (Emlékiratok, Budapest, 1964) Károlyi Mihály válogatott írásai (Budapest, 1964)
Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban; Együtt a száműzetésben (Budapest, 1978)
Macartney, C., A.: Október tizenötödike 1-11.:
A modern Magyarország története 1929-1945 (Budapest, 2006) Márai Sándor: Ajándék a végzettől (Válogatás Márai 1937-1944 közt megjelent újságcikkeiből, Budapest, 2004)
Montgomery, John Flournoy: Magyarország, a vonakodó csatlós (Budapest, 1993)
Nemes kürty István: Búcsúpillantás A Magyar Királyság; és kormányzója 1920-1944 (Budapest, 1995)
Raffay Ernő: Erdély 1918-1919-ben (Budapest, 1987)
Raffay Ernő: 2rianon titkai (Dokumentumkötet,
Budapest, 1990)
Romsics Ignác: Bethlen István politikai pályaképe 1901-1944 (Budapest, 1988)
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században (Budapest, 1999)
Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés (Budapest, 2001) Sakmyster, Thomas: Admirális fehér lovon (Budapest, 2001) Salamon Konrád: Nemzeti önpusztítás 1918-1920 (Budapest, 2001) Salamon Konrád: Ez volt a magyar huszadik század (Budapest, 2008)
Trianon. A magyar békeküldöttség tevékenysége, 1920 (Dokumentumgyűjtemény, Budapest, 2000)
Vörös könyv 1919 (Dokumentumgyűjtemény, Budapest 1993)
A szerző és a Iá adó köszönetét mond az illusztrációs anyagért és a reprodukálási engedélyekért. Amennyiben a lista hiányos, kiegészítik a következő kiadásokban,
Getty Images: p. 52. Topham Picturepoint: pp. vi., x., 108.
Az előzéken
A békeszerződés aláírása a versailies-i Tiikörteremben, 1919. június 28-án, Sir William Orpen (Imperial War Mu-seum: akg Images)
Első SORBAN: Dr. Johannes Bell (Németország) aláír, miközben Hermann Müller föléje hajol Középső SOR (ülő alakok, balról jobbra): Tasker H. Bliss tábornok, E. M. House ezredes, Mr. Henry White, Mr. Robert Lansing, Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, M. Georges Clemenceau (Franciaország); Mr. David Lloyd George, Mr. Andrew Bonar Law, Mr. Arthur J. Balfour, Viscount Milner, Mr. G. N. Barnes (Nagy-Britannia); Saionji herceg (Japán.)
HÁTSÓ SOR (balról jobbra): M. Eleftherios Venizelos (Görögország); Dr. Alfonso Costa (Portugália); Lord Riddell (brit sajtó); Sir George E. Foster (Kanada); M. Nikola Pasic(Szer-bia); M. Stephen Pichon (Franciaország); Sir Maurice Hankey ezredes, Mr. Edwin S. Montagu (Nagy-Britannia); a bikaneri maharadzsa (India); Signor Vittorio Emanuele Orlando (Olaszország); M. Paul Hymans (Belgium); Louis Botha ezredes (Dél-Afrika); Mr. W. M. Hughes (Ausztrália)
Az első borítón
Békekonferencia a Quai d’Orsay-n, Sir William Orpen (Im-perial War Museum: akg Images).
Balról JOBBRA (ülő alakok): Signor Orlando (Olaszország); Mr. Robert Lansing, Woodrow Wilson elnök (Amerikai Egyesült Államok); M. Georgcs Clcmenccau (Franciaország); Mr. David Lloyd George, Mr. Andrew Bonar Law, Mr. Arthur J. Balfour (Nagy-Britannia);
Balról jobbra (álló alakok): M. Paul Ilymans (Belgium); Mr. Eleftherios Venizelos (Görögország); Fejszál emír (Hásimita Királyság); Mr. W. F. Massey (Űj-Zéland); Jan Simíts tábornok (Dcl-Afrika); E. M. House ezredes (Egyesült Államok); Louis Botha tábornok (Dél-Afrika); Saionji herceg (Japán); Mr. W. M. Hughes (Ausztrália); Sir Robert Bőiden (Kanada); Mr. G. N. Barnes (Nagy-Britannia); M. Ignacy Padercwski (Lengyelország)