[Bridget Jones 03] • Bolondulásig

- Jó ötlet-e letagadni a korunkat netes párkeresésnél?

- Mihez kezdesz, ha a barátnőd hatvanadik születésnapja egybeesik a barátod harmincadik születésnapjával?

- Szégyelljük-e magunkat, ha főnöztetünk, amikor az egyik gyerekünk tetves?

- Tényleg twittel a Dalai Láma, vagy azt az egyik titkára csinálja helyette?

- Lefeküdni valakivel két randi és hatheti sms-ezés után ugyanaz, mint férjhez menni két találkozás és hat hónapi levelezés után Jane Austen korában?

Efféle dilemmákon emésztődve csetlik-botlik Bridget Jones a szinglianyaság buktatói között.

És közben újra felfedezi a nőiségét - abban az életszakaszban, amelyet egyesek képesek az otromba és ósdi "középkorúság" szóval meghatározni.

Igen, bridzselők, Bridget visszajött - és bármilyen meglepő, közben felnőtt lett, legalábbis egy kicsit. Most ötvenegy éves, de a körülmények szerencsétlen alakulása folytán megint egyedül van, és két kisgyerekről is gondoskodnia kell, valamint mellettük is időt szakítani szexi fiatal fiújára.

Utolsó találkozásunk óta Bridget fölfedezte a Twittert (ő @JoneseyBJ), lecserélte a chardonnayt koktélra, és már nem önsegélyező könyveket olvas, hanem gyermeknevelési szakirodalmat. Persze megint hebrencs kalandokba bonyolódik, de olykor - merjük kijelenteni? - mintha érzelmi érettségről árulkodna a viselkedése.

Igaz, továbbra is képes olyan kelekótyaságokra, mint egy balul végződő botoxoztatás.