Légszomj

 Simon Sándort a szuperszónikus vadászrepülőt az olvasó már

ismeri a szerző "Albérlet a Síp utcában", "Ködlámpa"

és "Születésnap júniusban" című regényeiből. Két

évtizedes repülő pályafutás, kemény önfegyelemmel kidolgozott

számtalan siker után kell Simon őrnagynak rádöbbennie hogy

tüdejét tbc támadta meg. A gyógyítás egyetlen lehetséges módja

a műtét, ami azonban egyszersmind azt is jelenti, hogy soha többé

nem repülhet, pedig neki a repülés nem egyszerűen mestersége,

nem is csak hivatást jelentett, hanem életformája, szenvedélye,

önmaga kifejezésének formája volt.A rendkivüli szituáció,

mint minden emberben, Simon őrnagyban is előhívja a számvetés

igényét. Felidézve repülőmúltjának legszebb és

legmegrendítőbb pillanatati, szinte egész életét újraéli, s

ráébred mennyire nem volt és nincs számára más, ami a világhoz

kötné. Reménytelennek, kilátástalannak érzi a jövőt. E

veszedelmes válságon barátai igyekeznek átsegíteni, de az ő

cselekvő szeretetük, leleményes, makacs segítőkészségük, az

évtizedek alatt összeforrt közösség természetes szolidaritása

sem lenne talán elég ehhez, ha nem szólna bele váratlanul egy

szinte ajándékba kapott szerelem..