Unikornis

Nyolc hirdetés, nyolc állás. Nyolc kutatót keresnek a legmodernebb tudományok különböző területeire. Nős, de gyermektelen férfiakat, akik készek arra, hogy csábítóan magas fizetésért a világ másik végére költözzenek. Vállalkozó szellemű tudósok kelnek útra feleségestől, hogy aztán végleg és nyomtalanul eltűnjenek valahol London és a csendes-óceáni szigetvilág között. A titkosszolgálat azonban nem ül ölbe tett kézzel. Amikor a kilencedik hirdetés is megjelenik – mert az előző kutatók közül valakit „pótolni” kell –, a távol-keleti ügyosztály egyik specialistája, a tudósból lett kém jelentkezik a jól fizető munkára. És kezdetét veszi a kaland… "Miután meguntam a fegyver csövét bámulni, hagytam, hogy szemem szabadon felfelé araszoljon a Colton, végig a szőrős, barna csuklón, a fehér kabátujjba burkolt karon, egészen a szenvtelen, barna arcig, mely fölött egy viharvert tengerészsapka üldögélt. Aztán, mint valami mágnes vonzotta gombostű, tekintetem visszacsúszott az automatára. – Rendben barátom – mondtam. Közömbös és hanyag akartam lenni, de inkább egy rekedten károgó hollóra hasonlítottam. – Látom, hogy egy fegyver. Ki van tisztítva, meg van olajozva, meg minden. De vegye el onnan, kérem. A fegyverek veszélyesek tudnak lenni…