A halál csak egyszer csenget

Tombolva száguldott végig a vihar a Shetland-szigeteken. A Milton Mentőszolgálat helikopterét elkapta a szélvész. John Stewart doktor, aki egyetemi évei alatt vitorlázó repülő és versenyző volt, most is remekül vezette a járművet. Mellette ült Juliet Mac-Cartner ápolónő, aki falfehéren nézett a hatalmas hullámokra. A gyomra émelygett, rosszullét környékezte.

– Doktor úr – szólt a belgyógyászhoz. – Nem lehetne visszamennünk az ambulanciára? Életveszély ilyen időben megközelíteni azt a kis települést.

– Ugyan, kedves Juliet, negyedórán belül leszállunk Unstban. Nem tehetjük meg, hogy magukra hagyjuk a két gyereket, akiknek magas a láza, és a telefonon bediktált tünetek alapján kanyarójuk van. Segítenünk kell nekik!

– De holnap is visszajöhetnénk … én úgy félek!

– Nem! Odaérünk és kész. Szedje össze magát, Juliet!

A szél immár orkánná változott, a helikoptert megpörgette…