Mostohafiak

Németh ​András négy – hozzá közelálló – barát portréját „festi meg” a négy férfi nevével fejezetekre tagolt kötetében. A bemutatott férfiak életpályája sokban különbözik egymástól, ám közös bennük, hogy a második világháborúnak valamennyien szenvedő alanyai voltak.Fekete Péter 1956-ban nemzetőr volt, ezért 1957 ben el kellett hagynia az országot, azóta Ausztráliában él a családjával. Annak idején részt vett a forradalmi eseményekben Szegeden, és az azóta megjelent memoárköteteket olvasva gyakran az az érzése támadt, hogy az emlékezet elhomályosítja, vagy éppen megmásítja a történéseket. Ezért vállalkozott arra, hogy fölidézi ifjúságának éveit, azokat az esztendőket, amikor a második világháborúban harcolt, majd részvételét az 1956-os forradalom szegedi eseményeiben. Iván Lászlónak – ma francia állampolgárként Párizsban él családjával – 1942-ben, miután leérettségizett a saját bőrén kellett megtapasztalnia a zsidótörtvények hatását. 1944-ben munkaszolgálatra vitték, majd a hírhedt buchenwaldi haláltábor foglya lett, innen később átszállították Schliebenbe, majd 1945. április 21-én Theresienstadtban érte a hír, hogy vége a földi pokolnak. Palotás József A krokodil század pilótája volt. A háború alatt mindennap életveszélyes helyzeteket kellett túlélnie, ám bátorsága, hite megtartották a legnehezebb időkben is. Török Pált 1943 augusztusában avatták katonatisztté. Ám, hogy az akkor élete legboldogabb pillanatának látszó esemény miként vált a háború poklában katasztrófává, arról szól az ő élettörténetét megörökítő krónika. – A második világháborúban részt vevők életét dokumentarista hitelességgel földolgozó kötet a téma iránt érdeklődők figyelmére érdemes.