Vadnyugati kiskirály

"– Nicsak, Dan! – üdvözölt

kitörő örömmel egy százhúsz kilós, mészáros küllemű

banditát, aki a szomszédos asztalnál ült. – Te semmit sem

változtál Wyoming óta!... Azt hittem, levágatod a szakálladat,

hogy ne ismerjenek rád! – Én viszont nem emlékezem rád! –

jött közelebb lassan, a Gyilkos Dan, akinek nyolc ember halála

terhelte a lelkét. – Ha agyonütnek se jut az eszembe, hol

találkoztam veled! Hogy hívnak? – Öregszel, old fellow! –

vigyorgott Ross a Gyilkos szemébe, és azon csodálkozott volna, ha

az emlékszik rá; a körözőlevelét ugyanis nemrég látta csak a

seriffnél, és innen származott az egyoldalú ismeretség. – Most

még nem árulom el a nevem, mert hátha magadtól is rájössz, és

akkor majd örülni fogsz neki!... Ha jól hallottam az előbb azt a

sikolyt, Fred mulat az új lánnyal, mi? Cinkos mosollyal kacsintott

Gyilkos Danra, mire annak fülig szaladt a szája, és kivillantak

fekete fogai. – Eltaláltad, fickó! – vigyorogta. – Kezdesz

tetszeni nekem, bár még mindig nem bírok rájönni, hol... –

Hamarosan rájössz! – ígérte Digger, majd’ szétpattanva a

türelmetlenségtől, mert határozottan érezte, hogy a lány igen

nagy bajban van, és minden perc számít. – Hol találom Fredet? –

A húszas szobában, fenn az emeleten... Igazságot szolgáltat, mert

az új lány miatt sebesült meg a szerelme, Lola!... De nem szereti,

ha ilyenkor zavarják... * A MARHAKIRÁLY c. regény hőse – Ross

Rowan szövetségi marshall – ezúttal a „vadnyugati kiskirály”

és mindenre elszánt bandája ellen veszi fel a harcot."