[Dér Ádám 07] • A vándorló halál

A két csónak egymáshoz simul. A Lidérc lehajol, evezőjét a padra teszi. Suhanást hall, mintha a feje felett hattyú repülne. Valami az arcának zúdul, nem érez fájdalmat, csak hirtelen eltűnnek felfelé tekintő szeme elől a csillagok. A másik az evezővel addig ügyeskedik, míg a kis szakállas arc a víz alá kerül. Ott tartja egy ideig leszorítva. A test meg sem rándul. Nincs küzdelem. A Lidérc egyszer csak elmerül. Légbuborék száll föl. A kis testet az evező óvatosan a nád közé löki, míg az odalent beszorul. Aztán a két csónak eltávolodik egymástól, s újra nyugodtan ring, lélegzik a nád…