[A ​Balogh család története 01] • Szolgaság

„Semmi ​mást nem akartam vele – írja egy helyütt A Balogh család történetéről Veres Péter –, mint hitelesen ábrázolni egy faluszéli – gyepsori – földmunkácsalád életén keresztül, a saját elindító osztályom, a magyar nemzet jó egyharmadát jelentő szegényparasztság sorsát és gondolkozását az első világháború előtti, boldog békében, majd az utána következő háborúban és az ezt befejező őszirózsás forradalomban és így tovább az 1919-es Tanácsköztársaság meg az azt követő fehér ellenforradalom alatt, majd a második világháború és a bukásba torkolló nyilas-fasiszta korszakban.”

A trilógia kötetei: Szolgaság, Szegények szerelme és a János ésJulcsa, tehát az irodalmi művek általánosító erejével a szegényparasztság mintegy fél évszázados „történelmét” tárja fel. Az író mint osztályának eleven, lelkiismeretes emlékezete egy egész elsüllyedt világot ment meg számunkra a végleges feledéstől. Írása nem regény a szó közhasználatú értelmében, nem szociográfia, nem néprajzi mű, de nem is kortörténet, hanem saját meghatározása szerint „népi elbeszélés”. Az író a spontán népi elbeszélések ösztönös realizmusát tudatossággal ötvözte, hogy rátapinthasson a személyes sorsok mélyén működő társadalmi erőkre. is. Tudatossága nem csorbítja, hanem éppen erősíti és árnyalja az elbeszélés népi hangját, szemléletét és melegítő emberi líráját.