Őrület

Michael Reynolds a teljes őrület felé sodródott, és a legrosszabb az

volt, hogy paradox módon ezt ő maga is tudta. A legutóbbi injekció óta,

melyet azelőtt adtak be neki, hogy a földalatti cellában hevederekkel a

székhez kötözték volna, semmit sem tudott tenni a tudata kíméletlen

felőrlődése ellen, és minél inkább küzdött, annál kibírhatatlanabbá vált

a fájdalom, a testét és szellemét pattanásig feszítő idegesség. A

gonosz karmok a vegyszerek pengeéles karmai pedig minden másodperc

elteltével egyre mélyebbre hasítottak agyába.

Vastag bőrhevederekkel volt csuklója, bokája és dereka a magas

támlájú, erős székhez rögzítve, s Reynolds mindent megadott volna azért,

hogy megszabaduljon tőlük és a földre vethesse magát vagy a falnak

rohanhasson, bármit, amivel csökkenthette volna a fájdalmat,

csillapíthatta volna ezer és ezer idegvégződés ördögi táncát….