A bolondkirály napja

A Hiénák éve írójának újabb zseniális, nem hétköznapi krimijében az érdekes és szokatlan nyomozó ez alkalommal saját feleségét próbálja megkeresni és megmenteni. Az asszonyt Babilonban (a mai Bagdad közelében) adták el rabszolgának, a veszély és erőszak korában, mely nem sokban különbözött napjainktól. A bolondkirály napja az egyiptomi Szemerketnek, a Titkok és Nyomozások írnokának történetét folytatja. Körülbelül i. e. 1150-ben járunk, és már túl vagyunk azoknak a perén és kivégzésén, akik részt vettek a III. Ramszesz fáraó elleni összeesküvésben. Az öreg fáraó azonban belehalt azokba a sebekbe, amelyeket thébai feleségétől, Tija királynőtől kapott, így most elsőszülöttje és kiválasztott örököse, IV. Ramszesz uralkodik Egyiptomban. Mint ahogy az első könyv, úgy A bolondkirály napja eseményeinek nagy része is valóban megtörtént, és szereplői közül nem egy valós, történelmi személyiség. Kutir király, az elámi hódító és a bennszülött Marduk valóban harcolt Babilónia trónjáért. Tényleg volt egy olyan hagyományos fesztivál, mint a bolondkirály napja, amikor a világ egy egész napig a feje tetejére állt, a rabszolgák urat játszottak, és a legbolondabb embert Babilon királyává választották. Szemerket, a nyomozó ezeknek az eseményeknek a közepébe cseppenve igyekszik megvalósítani saját céljait: a fáraó szolgálatát és imádott felesége megtalálását.