A kabuli szépségszalon

2001-ben ​Deborah Rodriguez Afganisztánba utazott egy segélyszervezet egyedüli fodrászaként, a helyi diplomata feleségek nagy örömére. Hamar megszerettette magát a kabuli nőkkel, és páratlan ötlete támadt, hogyan tudna segíteni a sokszor szolgasorban vergődő „nővérein”, akiket a férfi uralta afgán társadalom kivetett magából. A leghíresebb szépségipari cégek adományaiból létrehozta a Kabul Szépségiskolát, ahová a fiatal lányokat vett fel, hogy megtanítsa őket a festés, melírozás, sminkelés mikéntjére és valódi foglalkozást adjon a kezükbe. A lelkes tanítványok könnyen kiöntötték szívüket Debbie-nek, aki életre szóló barátokat szerzett: a menyasszonyt, aki a nászéjszakáján szüzességet „hazudott”, a tizenkét éves kislányt, akit a család adósság fejében adott el, vagy a tálib feleséget, aki a verések ellenére is folytatta a tanulást. Debbie is erőt merített e nők példájából, hogy elhagyja bántalmazó férjét, és újrakezdje életét egy afgán férfi második feleségeként, a szépítés, a barátság és a szabadság nevében.