Kisvárosi gyilkosságok

Hetven évvel a búr háború után a rasszista Dél-Afrikai Köztársaság

közepén még mindig ott szunnyadozik egy ottfelejtett angol kisváros,

ahová az angolok iránti merő rosszindulatból parancsnoknak neveznek ki

egy kóros anglomániában szenvedő, a pályájára viszont teljességgel

alkalmatlan rendőrtisztet. Van Heerden parancsnok sem magát, sem (főleg)

senki mást nem kímélve lát hozzá egy, a szemében nem is gyilkosságnak

számító gyilkosság eltussolásához: az egykori brit kormányzó unokája, a

hetvenéves Miss Hazelstone nyolc évi folyamatosan elkövetett élvezetes

fajgyalázást elkövetően édesapja elefántölő puskájával lőtte közönséges

szerelemféltésből szó szerint cafatokra a további szolgáltatást

megtagadó zulukaffer szakácsát. Ha az eset nyilvánosságra kerülne,

esetleg vérszemet kaphatnának az ország minden fehér családjánál ott

szolgáló zulu szakácsok, véli a rendőrparancsnok, a szerelmében

csalódott anyóka viszont minden áron bíróság elé akar állni. Ebből az

alaphelyzetből indul a kortárs angol irodalom legszórakoztatóbb

szatírája, amely egy csapásra biztosította Tom Sharpe számára a

világhírt és az egykori rasszista dél-afrikai rezsim tartós

rosszindulatát.