A Leopárdsziklán

Wilbur

Smith valódi világjelenség: csaknem ötvenöt éve ír könyveket, amelyek több mint

130 millió példányban keltek el a világ minden táján. Regényeivel hatalmas

olvasó tárbort szerzett. Afrika közepén született 1933-ban, és 1964-ben vált fő

foglalkozású íróvá, miután az Amikor az oroszlán zabál című könyve nagy sikert

aratott. Azóta negyvenegy bestsellert írt, amelyeknek a világ minden táján

vannak olvasói: a Courtney családról, a Ballantine családról, az ókori

Egyiptomról és Hector Cross-ról szóló sorozatok mellett számos önálló regénye

is bestseller listák vezető helyére került. Minden könyve mögött alapos

kutatómunka áll, amelynek része az is, hogy mindazokat a helyeket bejárta, ahol

regényei cselekménye játszódik. Könyveit huszonhat nyelvre fordították le. A

2015-ben létrehozott Wilbur Niso Smith Alapítvány Wilbur-nek azt a

szenvedélyét szolgálja, hogy erőt adjon a kezdő íróknak, terjessze az olvasni

tudást és népszerűsítse a kalandregény műfaját. A Wilbur Smith

Kalandregény-írói Díj ennek az alapítványnak mintegy a zászlóshajója. Wilbur

Smith élete tele volt hihetetlen kalandokkal. Ebben a könyvében ezeket a

valóban megesett történeteket osztja meg az olvasókkal, amelyekből regényei

ihletét merítette. Ötven éve írok könyveket. Szerencsém volt, mert elkerültem a

nagy háborúkat és nem lőttek le, de azért abban is szerencsém volt, hogy

ezeknek a háborúknak a hősei közt nőhettem fel, akiknek a példája egész

életemre tanulságul szolgált. Egyáltalán mindig szerencsém volt. Olyan dolgokat

csináltam, amik akkor szörnyűségnek vagy egyenesen katasztrofálisnak tűntek, de

belőlük születtek meg az újabb történetek, vagy általuk ismertem meg mélyebben

az emberi természetet és találtam rá azokra az eszközökre, amelyekkel úgy

tudtam megírni őket, hogy az emberek élvezetüket leljék olvasásukban. Mindez

idő alatt olyan életem volt, amit elképzelni sem tudtam volna magamnak. Abban a

kiváltságban volt részem, hogy a földkerekség mindenféle és fajta emberével

találkozhattam, oda mentem, ahová a szívem vitt, és közben az olvasókat is

számtalan helyre elvittem. Azt szoktam mondani, hogy háborúkat indítottam,

városokat égettem fel és százezreket pusztítottam el – de csakis és kizárólag a

képzeletemben. Kezdve attól, hogy oroszlánok támadtak rá, hogy szemtől szembe

találkozott emberevő cápákkal, hogy víz nélkül eltévedt az afrikai bozótban,

hogy egy aranybánya szűk és levegőtlen alagútjában kúszott végig és Lee Martinnal

járt kardhalat fogni, egészen addig hogy csaknem nyakát törte, amikor

kényszerleszállást hajtott végre egy Cessna repülőgéppel, embertelen

iskolaéveitől kezdve egészen addig, hogy szerelmes lett, Wilbur Smith életének

azokat a személyes történeteit meséli el ebben a könyvben, amelyek regényei

nyersanyagául szolgáltak. Mindig őszinte, helyenként végtelenül humoros, de

legalábbis elképesztően szórakoztató. A Leopárd-sziklán című könyv egy olyan

író testamentuma, akinek élete olyan gazdag és eseménydús, amilyen

letehetetlenek a könyvei.