A vas ideje

Egy évem van, hogy a Harmadik Százegy hitványkorcsaiból Harmadik Élt kovácsoljak: quarrokat, vagyis bakancsosokat. Azok már majdnem harcosok – a férfi hunyorított. – Ez az egy év a tempoferro, a vas ideje a légióban: azé a vasé, mely acéllá edződik, vagy eltörik. Az én százegyemből is légiósok lesznek… vagy halottak. Leginkább halottak, hiszen ez a legsilányabbul összeválogatott, leggyászosabb borzadály, amit valaha láttam. Akarsz valamit mondani, sezro? – kérdezte gyanús szelídséggel a csizmája alatt vergődő vadorkot. – Az a gyanúm, utálni fogom ezt a helyet… uram – köpködte a port Rashad. A claor arcán mintha mosoly árnyéka suhant volna át és levette a lábát a vadork nyakáról. A Yankaraon értékeli az őszinteséget.`

Rashadot, a renegát rabszolga-sámánt Ynev legkeményebb zsoldoslégiójába veti balsorsa. Mindezt akkor, amikor Abaszisz legerőszakosabb hercegkapitánya haddal indul a városállamok ellen és mellesleg kirobban egy vallásháború…