Hiúságok máglyája

Már megjelenése előtt lázba hozta az amerikai irodalmi életet a hír: Tom Wolfe regényt ír. Megjelenése után azonnal fölkerült a bestsellerlisták élére, filmjogáért csillagászati árat fizettek, több nyelvre lefordították, angol nyelven ötmilliót meghaladó példányban kelt el.

Miért az izgalom? A közönség addig újságíróként, a 60-as években kibontakozó amerikai „új zsurnalizmus” képviselőjeként ismerte Tom Wolfe-ot.

Hát ezért volt a nagy várakozás: negyedszázas fenegyerekeskedés után Tom Wolfe egyszeriben műfajt változtatott, regényt írt, méghozzá hagyományosat.

Hőse korunk hőse, bróker egy Wall Street-i beruházási bankban, némi öniróniával „az univerzum urai” közé számítja magát, évi jövedelme meghaladja az 1 millió dollárt, kétszintes luxus öröklakása van a Park sugárúton, divatos lakberendező felesége, drága magániskolába járó kislánya, előkelő és jó hírű szülei, igazi wasp-ok, vagyis fehér bőrű angolszász protestánsok a New York-i felső néhányezerből.

A baj ott kezdődik, hogy szeretője is van, s mikor egyszer hazaviszi a repülőtérről, nem jó helyen tér le az autópályáról, betéved a rossz hírű Bronxba, és elgázol egy néger fiatalembert. Azazhogy nem is ő gázolja el, hanem Maria, aki mindenáron el akarja tussolni az ügyet, nehogy féltékeny milliomos férje fülébe jusson.