Az aranygyapjú

Az aranygyapjú a görög mitológia egyik

legkalandosabb vállalkozásának regénye. Péliászt, Iolkosz uralkodóját arra

figyelmezteti egy jóslat, hogy óvakodjék attól az embertől, akinek csak a fél

lábán van saru. Egyszer egy ünnepségen ráesik a tekintete egy ifjúra, aki félig

mezítláb áll ott. Iászón az, Iolkosz trónjának törvényes örököse. Megijed

Péliász, vészjóslóan végigméri az ifjút. – Mit tennél, ha király volnál –

kérdezi tőle – avval az emberrel, akiről jóslat mondja, hogy meg fog ölni

téged? – Iászón nem habozik. – Elküldeném Kolkhiszba az aranygyapjúért. –

Mindenki jól tudta, hogy a kolkhiszi király éjjel-nappal varázshatalmú

óriáskígyóval őrizteti az aranygyapjút. Iászón maga fölött ítélkezett. A király

megparancsolja, hogy rögvest induljon útnak. Az ifjú gyorsan megácsoltatja a

hajót – az Argót –, maga köré gyűjti a leghíresebb hősöket egész

Görögországból, és egy szép hajnalon dagadó vitorlával kifut a hajó az iolkoszi

kikötőből. Az aranygyapjúban a regényíró Graves egy pillanatra sem feledkezik

meg a tudós Gravesről: az érdekes és színes regény legkisebb részlete is megfelel

a görög és római irodalmi hagyományban vagy képzőművészeti ábrázolásokon

szereplő tényeknek, motívumoknak – az olvasó, miközben kitűnően szórakozik,

rengeteget tanul is.