Áldó ​eső

Allie-t ​megannyi tragédia sújtja: nemcsak a szeretett családi étterme vész oda, de egy borzalmas autóbalesetben a második férje is meghal. Az asszony már csaknem elveszti minden reményét, amikor egy szívének igen kedves ember bukkan fel a múltjából. A Vietnámot megjárt Joseph évek óta sodródik az árral: képtelen feldolgozni mindazt, amit a háborúban átélt. A magányt, az elszigeteltséget választva egy kis hegyi kunyhóban éli mindennapjait. Egy nap azonban egy rettegő asszonyra és két gyermekére bukkan az erdőben, és a segítségükre siet. Miután Floridába, az ott élő rokonukhoz menekíti őket, útközben egy szörnyű balesetnek lesz a szemtanúja – a tragédia pedig egyenesen a gyermekkori szerelméhez, Allie-hez sodorja.

Amikor Joseph segítő kezet nyújt az asszonynak, hogy az étterem újra megnyithassa a kapuit, úgy tűnik, az egykori szenvedély ismét lángra lobban köztük… De a múlt utat tör magának, és egy negyvenöt éves titok azzal fenyegeti őket, hogy az újrakezdésbe vetett minden reményük és a boldogságuk az enyészeté lehet.

Charles Martin a tőle megszokott módon nagy bölcsességgel és mély együttérzéssel ír dédelgetett álmainkról, a nap mint nap megvívandó küzdelmeinkről, a hozzájuk szükséges bátorságról és az erőről, amelyet egymásból, illetve saját magunkból meríthetünk.