Remény 1.

Az író regényfolyama a második világháború után kikiáltott izraeli állam történetének kezdeti, meghatározó évtizedeit eleveníti fel. Az első része a függetlenségi harcok, majd az úgynevezett szuezi incidens eseményeit mutatja be 1947 és 1957 között, egy olyan fordulatos történetben, amelynek szereplői fiatal zsidó katonák, akikből a harcok során az új ország hadseregének vezető tisztjei, hősei kikerültek.

1947 végén az Egyesült Nemzetek ajánlása egy zsidó és egy arab államra osztotta Palesztinát, a zsidók elfogadták a megoldást, ám az arabok nem: az érdekellentét véres harcokhoz vezetett. Az aprócska "Zsidó Állam" hadserege a nehezen megszerzett függetlenségért küzdött. Ez a történelmi színtér, amelyen megjelenik Wouk fiatal hőse, Zev Barak kapitány. A regény az ő fordulatokban gazdag politikai karrierjén, illetve magánéletén keresztül mutatja be a heroikus küzdelmet, amelyek során a zsidóság számottevő tényezőként jelent meg a Közel-Keleten. Barakkal együtt formálódnak barátai. Az ő barátságuk, szerelmeik története is ez a regény, amely személyes hangon szól , miközben közelebb visz a Mosszad titokzatos célkitűzéseinek megértéséhez. A hétköznapok problémáin keresztül idézi Izrael hősi korszakát, amikor a zsidóság 19 évszázadnyi szétszóródása után a fennmaradásért folytatott küzdelem közepette sodródott a Szuezi Háború véres történéseibe.

A Remény a zsidóság legújabbkori történelmének hősi eposza; nemcsak témaköre, de fordulatos témavezetése alapján is.