A Romanovok diadémja / A Waterloo-híd rejtélye / Az alcazari máglya

A két világháború közti idõszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon mûveket, melyeknek az egyszerû szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitûzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban idõrõl idõre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvû irodalom szegényebb volna. A mûfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtõ Jenõ volt, azonban az õ kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e mûfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel termelték a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerû mûfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat. A Romanovok diadémja Egy ötletes ál-szélhámos vakmerõ trükkjeinek sorozata ez a regény. A legkitûnõbb védelmi berendezésekkel ellátott bank páncéltermébõl, az üzleti forgalom csúcspontja idején érthetetlen módon eltûnik egy rendkívül értékes ékszer, amely hajdan a cári család nõtagjainak fejét díszítette. A károsult maga is értetlenül áll a különös eseménnyel szemben s a bank is misztifikációnak érzi a nagy összegû szélhámosságot. A meginduló nyomozás jóformán sötétben tapogatózik, bár a tettesnek neve, lakcíme és személyleírása is rendelkezésre áll. A baj csak ott van, hogy ahány tanú akad, annyiféle a személyleírás s a sokarcú tettes úgy elillan, mint a kámfor. Rodriguez új regénye eddig ismeretlen oldalról mutatja meg az alvilágot s ez az oka annak, hogy új regényének minden fordulata újszerûen hat, s az események torlódó láncolata az utolsó betûig lenyûgözõen érdekfeszítõ. A Waterloo híd rejtélye Fontos katonai irat tûnik el a londoni admiralitás épületébõl. Az iratokra vigyázó õrt is meggyilkolták. A gyanú Bale hadnagyra terelõdik, aki a jelek szerint tette elkövetése után öngyilkosságot követett el: a ködös éjjelen a Waterloo hídról autójával belehajtott a Temzébe. Az ügyben nyomozó Edward Shelly azonban nem hisz a látszatnak, mint ahogy Peggy Bale is szeretné bátyja ártatlanságát bizonyítani Az alcazari máglya 1936-ban egy spanyol kisvárost feldúlnak az anarchisták. A helyi lakosság és a kadétiskola növendékei a helyi kolostorban találnak menedéket. A fiatal védõk elszántan védik magukat, de helyzetük reménytelennek tûnik, kevés a muníciójuk, és a nemzeti csapatok messze vannak, tõlük sem várhatnak segítséget. A menedéket nyújtó falakat két ember hagyja csak le: az egyikük Damaras, aki ugyan eminens hallgató, de fegyvert még nem fogott a kezébe, így társai gyávának bélyegzik, a másik a szép szõke Dolores, aki szüleihez szeretne hazajutni. A vöröskatonák azonban hiába ígértek szabad elvonulást nekik, foglyul ejtik õket. Damarasban feltámad a védelmezõ ösztön, a bátorság, menekülniük kell