[Kozmosz (KFK) 08] • Szürkeszakáll

„A múlt században történt szörnyű baleset, bűntett, katasztrófa óta egyetlen gyerek se született a Földön. Nem volt egyetlen gyerek se, egyetlen kisfiú. Egyetlen kamasz se volt, egyetlen fiatalember se, egyetlen büszkén divatozó fiatalasszony se, már a középkorúak is eltűntek. Az ember hét korszakából már csak az utolsó maradt meg… A baleset senkit sem került el. Az öregek örökölték a Földet… A halál türelmetlenül várakozott… hogy minél előbb számba vegye néhány megkésett zarándokát.” Brian W. Aldiss regényében a tudományos fantasztikum túlnő a műfaj keretein: a költői képzelet ijesztő elhitetőerővel eleveníti meg a gyerek nélküli világot, a légköri atomrobbantások eredményeként létrejött torz életformát. Golding vízióihoz hasonló figyelmeztető pamflet ez, mely a mai emberiséget fenyegető nyomorúságot és a „bomba utáni” életet jeleníti meg.