Ifjonti vér

Arthur Wesley vezetőnek született és nevelkedett. Miután megtagadják tőle, hogy feleségül vegye szeretett Kittyjét, mivel nem felel meg azon elvárásoknak, amiket arisztokrata származása követel meg, Wesley a hazája szolgálatába áll. Számára a régi értékek kétségbevonhatatlanok: a nemzetet a királynak kell vezetnie. Arthur vöröskabátos brit tisztként az elsők között indul csatába a Francia Köztársaság ellen, hogy visszaállítsa a megdöntött monarchiát. Napóleon Bonaparte a forradalom előestéjén lép be a francia hadseregbe. A korzikai származása miatt kívülállónak számító ifjú tüzértiszt abban hisz, hogy a vezetők kilétét csakis az érdemek dönthetik el, nem pedig a nemesi származás. Amikor Párizs népének elégedetlenkedése végül anarchiába torkollik, Napóleon a britek ellen vonuló forradalmi sereg arcvonalába kerül. Ahogy a két hatalmas birodalom véres párbajba kezd, Wesley és Bonaparte egymás esküdt ellenségeivé válnak. A két fiatalember, akik egyikét a becsvágy vezeti, míg a másikat a kötelességtudat, még nem tudja, hogy egy nap az ő kezükben lesz Európa sorsa.