A Sakál napja

Sosem látott bűnözési hullám fut keresztül 1963 nyarán Franciaországon. A rendőrségnek tudomására jut, hogy a bankrablások hátterében az OAS áll. Szöget üt a fejükbe, hogy ugyanekkor miért vonul vissza olyan rendkívül megerősített „védelmi állásokba” a három száműzetésben élő OAS-fővezér. Egy elrabolt tisztiszolga hézagos vallomásából aztán összeáll a kép: az OAS az „összegyűlt” pénzen merénylőt bérelt fel, hogy megölje de Gaulle tábornokot, a Francia Köztársaság elnökét.

A bérgyilkosnak csak a fedőnevét tudják: a „Sakál”. Semmiféle támpont nincs a nyomozás megindításához. Pedig a Sakál zseniális terve már készen áll, a merénylet napja is kitűzve. Riadóztatják az ország egész belbiztonsági szervezetét, valamint az Interpolt, de mire Lebel főfelügyelő végre nyomra akad, a Sakál már megindult, s úgy látszik, kettejük üldözéses versenyében behozhatatlan előnye van.