A lángban álló szigettenger

A lángban álló szigettenger:

„1827. október 18-án délután öt óra tájban kis levantei hajó igyekezett előre szél mentén, hogy még az éj beállta előtt befusson a koroni öböl bejáratánál fekvő vitülói kikötőbe.” Így kezdődik ez a rendkívül izgalmas történelmi regény, amelyben a nagy francia író a görögség múlt század eleji szabadságharcáról ír. Görögország egy része lerázta már magáról a török igát, a Szigettengeren azonban még ádáz és elkeseredett küzdelem folyik. Vajon kivívja-e végül függetlenségét a sokat szenvedett, hős görög nép? Elnyeri-e állhatatossága jutalmát Hadzsine és Henry d'Albaret, a regény szerelmespárja? Erről szól ez az igen szép és tanulságos történet.

A dunai hajós:

1876. augusztus 5-én Borus Demeter, a Dunai Liga tagja bejelentette sporttársainak, hogy lehajózik a Dunán, a folyó – badeni hercegség területén feltörő – forrásától egészen a Fekete-tengeri torkolatig. Így körülbelül 3000 kilométeres utat tesz meg. Ez idő alatt kizárólag horgászattal tartja fenn magát. Bejelentése nagy port vert fel, ám a folyó mellett élő embereket egy még fontosabb esemény tartotta izgalomban. Néhány hónapja a Duna partvidékének nyugalmát rablók garázdálkodása zavarta meg. Se szeri, se száma a kifosztott tanyáknak, a kirabolt kastélyoknak, a feltört villáknak. Gyilkosságok is történtek. Az ismert magyar detektív, Dragos Károly kapta a feladatot, hogy felderítse a bűnügyek részleteit, és kézre kerítse a banditákat.

Míg Borus Demeter elindul, hogy tervét valóra váltsa, Dragos Károly a rablóbanda nyomába ered. Vajon ki vagy kik követték el a rablássorozatot? Beigazolódik-e Dragos Károly gyanúja, kézre keríti-e a rablókat? Jules Verne izgalmas, fordulatos, lebilincselő regényéből minden kiderül…

Az ostromzáron át:

Miért nő dinnye nagyságúra a szilva a kis flamand városban, Quiquendone-ban? Van-e valami köze az egyre kétségbeejtőbb fejleményeknek ahhoz a gázgyárhoz, amelyet a titokzatos Ox doktor épített, hogy a várost, úgymond, világítógázzal lássa el? Az írót más regényeiben is foglalkoztatta, hogy hol válik a tudományos megszállottság kártékonnyá, az emberi méltóság elleni vétséggé. Kötetünk a népszerű író három kevésbé ismert elbeszéléseit is magában foglalja: a Disz úrfi és Esz kisasszony ugyancsak egy megszállottan kísérletező zenetudós kurdarcát beszéli el, míg A humbug az amerikai üzlet életi visszásságait teszi nevetségessé. A címadó elbeszélés cselekménye az Egyesült Államok polgárháborúja idején játszódik.