A titokzatos futó

Valamennyi bűnügy közül -

amelyekben Philo Vance mint nem hivatalos nyomozó vett részt -, a

legkomorabb, a legbizarrabb, látszólag a legérthetetlenebb és

mindenképpen a legrettenetesebb a futóügy néven ismert és

emlegetett Amerika, s később az egész világ újságolvasó

közönsége. Vance a karácsonyi ünnepek után Svájcba ment

síelni. Február végén - New Yorkba visszatérve - valami irodalmi

munkába vetette bele magát, amit már régen be akart fejezni: a

Menander-féle töredékek egységes fordításába, amelyeket a

század elején találtak egyiptomi papiruszok között - és több

mint egy hónapig makacsul ennek a hálátlan munkának szentelte

magát.Nem tudom, hogy befejte volna-e azt a fordítást, ha más

dolgai félbe nem szakítják, mert hiszen Vance olyan ember volt,

akiben a kultúra lángja, a kutatás szelleme és a szellemi kaland

vágya állandóan harcban állt az alkotás kényszerű

külsőségeivel. Emlékszem, hogy csak tavaly kezdett bele Xenophon

életrajzának megírásába azzal a tűzzel, ami még egyetemi

éveiből - amikor először olvasta az Anabasist és a Memorabiliát

- maradt meg benne, és érdeklődését éppen annál a történelmi

pillanatnál veszítette el, amikor Xenophon a híres Tízezreket

visszavezette a tenger partjára. Akár így, akár úgy történt

volna, tény, hogy a Menander-töredékek fordítását április

legelején félbeszakította valami, hetekre lekötötte minden

érdeklődését egy titokzatos bűntény, amely egész Amerikát

lázba hozta.