A kolónia

Friedrich Gerstäcker (1816-1872) német utazó, író.

Saját magáról azt vallotta, hogy jobban ért a puskához, mint a toll-hoz. Ennek ellenére igen termékeny író volt, több száz művet hagyott az utókorra. Ez a könyv brazíliai bevándorlók története.

A történet a XIX. században játszódik, amikor tömegek vándoroltak ki Európából, szerencsét próbálni az újvilágban, többek között Brazíliában. 

"Odalent a hely sokkal inkább emlékeztetett egy indián bivakra, mint a kolónia igazgatójának a lakására. A szobákban mindenfelé matracok hevertek, a falak mentén a bevándorlók hatalmas ládái és bőröndjei álltak, rajtuk nagy betűkkel ott állt még az úti cél: Brazília. A sarkokban álló tűzhelyekbe begyújtottak, rajtuk fazékban víz forrt, vagy serpenyő sistergett. Az udvaron is meglehetősen nagy tűz lobogott, körülötte szintén edények, hiszen vasárnap volt, és a németek éppúgy, mint odahaza, evéssel és ivással ünnepeltek.”

 „A városkában ezen a napon valóban élénk volt az élet, mert még előző este, tizenegy óra után a bevándorlók csónakokkal partra szálltak, mivel a hajó ott maradt, ahol horgonyt eresztett. A kapitány persze eltanácsolta őket attól, hogy ilyen későn útnak induljanak, de az emberek olyan gyorsan, ahogyan csak lehetséges, brazil földre akartak lépni, és csak néhányan voltak elég okosak ahhoz, hogy kitartsanak reggelig, és csak akkor vonuljanak be Brazíliába.”

„Az asztaltársaság elsősorban az új bevándorlók körüli eseményekről beszélgetett, mivel érkezésük híre már az egész kolóniában elterjedt. Mindig nagy eseménynek számít, ha egy ilyen településre újabb idegenek érkeznek, akiknek egy kis része mindig a városban marad, és a társaság részévé válik, mivel természetesen meg fognak ismerkedni mindenkivel.”