Az utolsó lovag

Európa ​talán legérdekesebb történelmi időszaka a 14. század vége. Miközben a kontinensen a százéves háború pusztít, Angliában és más királyságok udvaraiban virágzik a lovagi kultúra és az irodalom. Chaucer briliáns szatírákat ír, a főurak és főnemesi hölgyek a romantikus szerelem bűvkörében élnek, ám Európa nagy részének lakosságát járványok és gazdasági nehézségek sújtják. A reneszánsz és a fölfedezések korát közvetlenül megelőző, átmeneti időszak ez, melynek központi alakja John of Gaunt, III. Edward király másodszülött fia, Lancaster hercege, Nyugat- Európa legvagyonosabb koronázatlan fője. A könyv az ő életét követi nyomon, miközben kitekintés a kor történelmére, kultúrájára is. A herceg a lovagi erényeket testesíti meg, időnként még felül is múlva azokat. Hős katona és gáláns szerelmes: világában nagy szerephez jut a műveltség, a művészetek gyakorlása és pártolása, valamint a magas szintű mesterségbeli tudás. John of Gaunt két korszak határán élt – halála Cantor értelmezésében egyben a középkor végét is jelenti. Élvezetes stílusban megírt könyvének lapjain betekintést nyerünk e lenyűgöző korba, Arthur király kerekasztallovagjainak világába.