Modern vállalati pénzügyek by Brealey, Richard A. -- Read -- Imperial Library of Trantor

Index

Modern vállalati pénzügyek

Előszó a magyar kiadáshoz Előszó

Változások hetedik kiadásban A tanulási segédanyagokról Hallgatói cd-rom Köszönetnyilvánítások

1. Első rész. Az érték 2. A pénzügyek és a pénzügyi vezető

1.1. Mi a részvénytársaság? 1.2. A pénzügyi vezető szerepe 1.3. Ki a pénzügyi vezető? 1.4. A tulajdonlás és a vezetés elkülönülése 1.5. Miről szól a könyv?

Összefoglalás

Feladatok

3. A jelenérték és a tőke alternatívaköltsége

2.1. A jelenérték fogalma

A jelenérték számítása Nettó jelenérték Néhány megjegyzés a kockázattal és a jelenértékkel kapcsolatban Jelenérték és megtérülési ráta A tőke alternatívaköltsége A félreértések forrása

2.2. A nettó jelenérték szabály alapjai

Hogyan teremt összhangot a tőkepiac a jelenbeli és a jövőbeli fogyasztás között?

2.3. Egy alapvető eredmény

Egyéb vállalati célok

2.4. Valóban törődnek a vezetők a részvényesek érdekeivel? 2.5. Vajon törődniük kell-e a vezetőknek a részvényesek érdekeivel?

Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

4. Jelenérték-számítás

3.1. A hosszú lejáratú eszközök értékelése

A több időszakban esedékes pénzáramlások értékelése A diszkonttényezők lejárati szerkezete és az arbitrázs

3.2. Örökjáradék és annuitás

A növekvő tagú örökjáradék jelenértéke Az annuitások értékelése

3.3. Kamatos kamat és jelenérték

A kamatfizetés gyakoriságának hatása

3.4. Nominális és reálkamatláb 3.5. A jelenérték-számítás alkalmazása a kötvények értékeléséhez

Mi történik a kötvények árfolyamával, ha a kamatláb változik? A kamatok tőkésítése és a kötvényárfolyam Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések Esettanulmány Jones Family Rt.

5. A részvények jelenértéke

4.1. A részvénypiac 4.2. A részvények értékelése

Mai árfolyam

4.3. A tőkésítési ráta egyszerű becslése.

A DCF-modell alkalmazása a gáz- és áramdíjak megállapítására Óvatosságra intünk az állandó növekedési rátára épülő modellekkel kapcsolatban DCF alapú értékelés változó növekedési ütem mellett

4.4. A részvényárfolyam és az egy részvényre jutó nyereség (eps) kapcsolata

A Fledgling Electronics növekedési lehetőségeinek jelenértéke Néhány példa a növekedési lehetőségekre Mit jelent az árfolyam/nyereség ráta?

4.5. Vállalkozások értékelése a diszkontált cash flow modell segítségével

A kapcsológyártó üzletág értékelése Az értékelés formája Az üzletág időszak végi értékének becslése Még egy reális megközelítés Mennyi a kapcsológyártó üzletág részvényenkénti üzleti értéke? Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések Esettanulmány. A reeby sports

6. Miért vezet a nettó jelenérték jobb befektetési döntésekhez, mint más kritériumok?

5.1. Kiindulópont

A nettó jelenérték vetélytársai Három dolog, amit az NPV-ről tudni érdemes

5.2. A megtérülési idő

A megtérülési idő szabálya

5.3. A belső megtérülési ráta (irr)

Első csapda: hitelnyújtás vagy hitelfelvétel? Második csapda: többféle megoldás Harmadik csapda: egymást kölcsönösen kizáró lehetőségek Negyedik csapda: a rövid és a hosszú távú kamatlábak eltérnek Végkövetkeztetés a belső megtérülési rátával kapcsolatban

5.4. Tőkeköltségvetési döntések az erőforrások korlátossága esetén

Egyszerű tőkeallokációs probléma Néhány kifinomultabb tőkeallokációs modell A tőkeallokációs modellek használata Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések Esettanulmány: A Vegetron pénzügyi vezetője másodszor is csenget

7. Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

6.1. Mit diszkontáljunk?

Csak a pénzáramlások relevánsak A pénzáramlásokat mindig növekményi alapon kell megbecsülni Az infláció következetes kezelése

6.2. Példa – az IM & C-projekt

A beruházási és a finanszírozási döntések szétválasztása A pénzáramlások becslése Az amortizáció Az adók A beruházási lehetőségek elemzése A nettó jelenérték számítása más országokban és más valutákban

6.3. Az éves költség-egyenértékes

A kaliforniai kőolaj-finomítók beruházása újfajta üzemanyag gyártására Különböző élettartamú beruházások közötti választás Meglévő eszközök cseréje A kihasználatlan kapacitás költségei

6.4. A beruházási javaslatok kölcsönhatásai

Első eset: a beruházás optimális időzítése Második eset: változó kapacitáskihasználás Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések Esettanulmány Az első részhez kapcsolódó webhelyek

8. Második rész. A kockázat 9. Bevezetés a kockázat, a hozam és a tőke alternatívaköltségének fogalmába

7.1. A tőkepiac történetének 75 éve

A számtani átlag és a folytonosan számított éves hozam Múltbeli adatok használata a mai (aktuális) tőkeköltség becsléséhez

7.2. A portfólió kockázatának mérése

Variancia és szórás A hozamingadozás mérése Hogyan csökkenti a diverzifikáció a kockázatot?

7.3. A portfólió kockázatának számítása

A portfóliókockázat kiszámításának általános módszere A diverzifikáció korlátai

7.4. Hogyan befolyásolják az egyes értékpapírok a portfólió kockázatát?

A béta mint a piaci kockázat mértéke Miért határozza meg az értékpapírok bétája a portfólió kockázatát?

7.5. A diverzifikáció és az értékek összeadhatósága

Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

10. Kockázat és hozam

8.1. Harry markowitz és a portfólióelmélet születése

Portfóliók kialakítása részvényekből A hitelnyújtás és a hitelfelvétel lehetősége

8.2. A kockázat és a hozam kapcsolata

A várható hozam becslése A tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAPM) áttekintése Mi történik, ha egy részvény nem fekszik az értékpapír-piaci egyenesen?

8.3. A tőkepiaci árfolyamok modelljének érvényessége és szerepe

A CAPM tesztjei Feltételezések a tőkepiaci árfolyamok modelljének hátterében

8.4. Alternatív elméletek. Fogyasztási béta versus piaci béta

Az arbitrált árfolyamok elmélete (APT) A tőkepiaci árfolyamok modelljének (CAPM) és az arbitrált árfolyamok elméletének (APT) összehasonlítása APT – egy példa A háromfaktoros modell Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

11. Tőkeköltségvetés és kockázat

9.1. A vállalat és a projekt tőkeköltsége

Az abszolút hallás és a tőkeköltség

9.2. A tőkeköltség mérése

A Union Pacific Corporation részvényétől elvárt hozam

9.3. A tőkeszerkezet és a vállalati tőkeköltség

Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a bétát? A tőkeszerkezet és a diszkontráta A Union Pacific tőkeköltsége – újra

9.4. Diszkontráták nemzetközi projektekhez

A külföldi beruházások nem mindig kockázatosabbak Külföldi beruházás az Egyesült Államokban Néhány országban alacsonyabb a tőkeköltség?

9.5. A diszkontráta meghatározása, ha nem tudjuk kiszámolni a bétát

Mellőzzük a megalapozatlan tényezőket a diszkontráta meghatározásakor! Mi határozza meg az eszközök bétáját? Kockázatra utaló jelek keresése

9.6. A kockázat és a diszkontált pénzáramlások további vizsgálata

Mikor használjunk a kockázatot is kifejező egyszerű módosított diszkontrátát a hosszú lejáratú eszközökre? Egy általánosan előforduló hiba Amikor nem használhatunk a kockázatot is kifejező egyszerű módosított diszkontrátát a hosszú lejáratú eszközökre Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések Esettanulmány: Holiport Corporation A második részhez kapcsolódó webhelyek

12. Harmadik rész. Gyakorlati problémák a tőkeköltségvetés készítésénél 13. Bepillantás a tőkebefektetés fekete dobozába

10.1. Érzékenységvizsgálatok

Az információ értéke Az érzékenységvizsgálat korlátai Forgatókönyv-elemzés Nyereségküszöb-elemzés Működési tőkeáttétel és nyereségküszöb

10.2. A Monte Carlo szimuláció

Az elektromosrobogó-projekt szimulációja Egy gyógyszeripari kutatás és fejlesztés szimulációja

10.3. Reálopciók és döntési fák

Növekedési opció Kiszállási opció Két további reálopció A döntési fákról bővebben Egy példa – a Magna Charter Érvek és ellenérvek a döntési fákkal kapcsolatban A döntési fák és a Monte Carlo szimuláció Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések Esettanulmány: Waldo County

14. Honnan származik a pozitív nettó jelenérték?

11.1. Először nézzük a piaci értéket!

A Cadillac és a filmcsillag Példa – befektetés egy új áruházba Egy újabb példa – aranybánya nyitása

11.2. Az extraprofit (gazdasági járadék) előrejelzése

Hogyan került el egy vállalat egy 100 millió dolláros hibát?

11.3. Példa – A Marvin Enterprises egy új technológia kiaknázása mellett dönt

A toroköblítők árának előrejelzése A Marvin terjeszkedésének értéke Alternatív terjeszkedési lehetőségek A Marvin-részvények értéke A Marvin Enterprises tanulságai Pénzügyek a sajtóban: Warren Buffett a növekedés és a jövedelmezőség kapcsolatáról Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések Esettanulmány: Ecsy-Cola

15. Mi biztosítja, hogy a vezetők maximalizálják a nettó jelenértéket?

12.1. A tőkeköltségvetés folyamata

A projektek engedélyezése Néhány beruházás nem jelenik meg a tőkeköltségvetésben Utólagos minősítés

12.2. A döntéshozóknak megfelelő információkra van szükségük

Az előrejelzések összhangjának biztosítása Az előrejelzés torzításának csökkentése Hogyan jusson hozzá a felsővezetés a szükséges információkhoz? Az érdekellentétek kiküszöbölése

12.3. Ösztönzők

Áttekintés – képviseleti problémák a tőkeköltségvetésben Monitoring Ösztönzés

12.4. A teljesítmény mérése és díjazása: A reziduális jövedelem és az eva

Érvek és ellenérvek az EVA-val kapcsolatban Az EVA és a vállalatok

12.5. A számviteli teljesítménymutatók torzításai

Torzítások a számviteli hozammutatókban A nodeheadi szupermarket jövedelmezőségének mérése – egy további példa

12.6. A gazdasági jövedelmezőség mérése

Eltűnik-e hosszú távon a torzítás? Mit tehetünk a számviteli jövedelmezőségi mérőszámok torzításával? Nem aggódnak-e túlságosan a vezetők a számviteli jövedelmezőség miatt? Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések A harmadik részhez kapcsolódó webhelyek

16. Negyedik rész. Finanszírozási döntések és piaci hatékonyság 17. Vállalatfinanszírozás és hat lecke a piaci hatékonyságról

13.1. Mindig visszatérünk a nettó jelenértékhez

A beruházási és a finanszírozási döntések közötti különbségek

13.2. Mi a hatékony piac?

Egy meghökkentő felfedezés: az árfolyamváltozások véletlenszerűek A piaci hatékonyság három formája Hatékony piacok – a tények

13.3. Rejtélyek és anomáliák – mit jelentenek ezek a pénzügyi vezető számára?

Lassan reagálnak-e a befektetők az új információkra? A részvénypiac anomáliái és a pénzügyek viselkedési elmélete Professzionális befektetők, irracionális burjánzás és a dot.com-lufi Az 1987-es összeomlás és a piacok relatív hatékonysága A piaci anomáliák jelentősége a pénzügyi vezető számára

13.4. Hat lecke a piaci hatékonyságról

Első lecke: A piacnak nincs emlékezete Második lecke: A piaci árfolyamok megbízhatók Harmadik lecke: Az adatok mögé kell látni! Negyedik lecke: Nincsenek pénzügyi illúziók Ötödik lecke: A „csináld magad” lehetőség Hatodik lecke: Nézz meg egy részvényt és mindet láttad! Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

18. A vállalatfinanszírozás áttekintése

14.1. A vállalatfinanszírozás módjai

Túlzottan támaszkodnak-e a cégek a saját forrásaikra? Változott-e a vállalatok tőkeszerkezete?

14.2. Törzsrészvények

A vállalat tulajdonosi szerkezete Szavazási eljárások és a szavazatok értéke Pénzügyek a sajtóban: Küzdelem a szavazati jogokért Saját tőke álruhában Az elsőbbségi részvények

14.3. A vállalatok idegen forrásai

Az idegen források formái A változatosság gyönyörködtet

14.4. Pénzügyi piacok és intézmények

Pénzügyi intézmények Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

19. Hogyan bocsátanak ki értékpapírokat a vállalatok?

15.1. A kockázati tőke

A kockázati tőke piaca

15.2. Az első nyilvános részvénykibocsátás

Az első nyilvános részvénykibocsátás megszervezése A Marvin részvényeinek értékesítése Az aláírók Az új kibocsátások költségei A nyilvános kibocsátások alulárazása A győztes átka

15.3. Egyéb eljárások új kibocsátások esetén

Az aukciók típusai

15.4. A nyilvános társaságok értékpapír-kibocsátása

A nyilvános ajánlattétel Nemzetközi értékpapír-kibocsátások A nyilvános kibocsátás költségei A piac reakciója a részvénykibocsátásokra 15.5. Zártkörű jegyzés és nyilvános kibocsátás Összefoglalás A) függelék. Elővételi jogok a jegyzésben: A régi részvényeseknek szóló kibocsátás B) Függelék. A Marvin első kibocsátásának tájékoztatója Tájékoztató 900 000 részvény Marvin Enterprises Inc. részvény (névérték: 0.1 dollár) Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések A negyedik részhez kapcsolódó webhelyek

20. Ötödik rész. Az osztalékpolitika és a tőkeszerkezet 21. Vita az osztalékokról

16.1. Hogyan fizetik az osztalékokat?

Az osztalékfizetés formái Osztalékot fizetők és osztalékot nem fizetők Részvény-visszavásárlás

16.2. Hogyan döntenek a vállalatok az osztalék mértékéről?

A Lintner-modell

16.3. Az osztalék és a részvény-visszavásárlás információtartalma

A részvény-visszavásárlás információtartalma Pénzügyek a sajtóban

16.4. Az osztalékpolitikával kapcsolatos ellentmondások

Tökéletesen működő tőkepiacokon az osztalékpolitika figyelmen kívül hagyható Az osztalék lényegtelen – illusztráció A részvényárfolyam kiszámítása Részvény-visszavásárlás Részvény-visszavásárlás és értékelés

16.5. A jobboldaliak

A piac tökéletlenségei Osztalék, beruházási politika és vezetői ösztönzés

16.6. Az adók és a radikális baloldal

Miért fizessünk egyáltalán osztalékot? Empirikus bizonyítékok az osztalékokról és az adókról Az osztalék és az árfolyamnyereség adóztatása

16.7. A középutasok

Alternatív adórendszerek Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

22. A vállalati hitelfelvételi politika jelentősége

17.1. A tőkeáttétel hatása adómentes versenygazdaságban

Modigliani és Miller (MM) színre lép Az érték megmaradásának törvénye Példa az I. tételre

17.2. Hogyan befolyásolja a tőkeáttétel a nyereséget?

Az I. tétel A II. tétel A kockázat és a hozam összefüggései

17.3. A hagyományos álláspont

Két figyelmeztetés Részvényhozam tőkeáttétel esetén – a hagyományos álláspont Hol szenvednek csorbát az MM-tételek? A mai elégedetlen ügyfeleket valószínűleg a különleges részvények érdeklik Tökéletlenségek és lehetőségek Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

23. Mennyi hitelt vegyen fel a vállalat?

18.1. Vállalati adók

Hogyan járul hozzá a kamat miatti adómegtakarítás a részvényesek tőkéjének értékéhez? A Pfizer tőkeszerkezetének átalakítása MM és az adók

18.2. Vállalati és személyi jövedelemadók 18.3. A pénzügyi nehézségek költségei

Csődköltségek Egy megjegyzés a csődköltségekről PÉNZÜGYEK A SAJTÓBAN: Ki engedheti meg magának, hogy csődbe menjen? Közvetlen és közvetett csődköltségek Pénzügyi nehézségek csőd nélkül Az első játszma: a kockázat áthárítása a kötvényesekre A második játszma: a saját tőkéhez való hozzájárulás elmulasztása Három további játszmalehetőség A játszmák költségei A pénzügyi nehézségek költségei függenek az eszközök típusától A tőkeszerkezet választásos elmélete

18.4. A finanszírozás hierarchiaelmélete

Kötvény- és részvénykibocsátás aszimmetrikus információk mellett A hierarchiaelmélet következtetései A pénzügyi fölösleg A szabad pénzáramlás és a pénzügyi fölösleg árnyoldala Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok

24. A beruházási és a finanszírozási döntések kölcsönhatásai

19.1. Az adózás utáni súlyozott átlagos tőkeköltség

Példa – Sangria Rt. A feltételezések áttekintése

19.2. A wacc használata – néhány trükk

Ágazati tőkeköltség Vállalatértékelés – a WACC kontra a saját tőkére jutó pénzáramlás módszere A WACC számításakor elkövetett hibák

19.3. A WACC módosítása a tőkeáttétel vagy az üzleti kockázat változásakor

A tőkeáttétel kiszűrése és újbóli figyelembe vétele béták esetén A kiigazítás fontossága

19.4. Módosított jelenérték

Az alapeset Kibocsátási költségek A vállalat hitelfelvevő-képességéhez való hozzájárulás A kamat miatti adómegtakarítás értéke A módosított jelenértéken nyugvó megközelítés áttekintése A nemzetközi projektek APV-je Az örökké működő daráló projektjének APV-je Technikai kitérő a második finanszírozási szabállyal kapcsolatban Melyik finanszírozási szabályt használjuk? Az APV és az elvárt hozam A módosított tőkeköltség általános definíciója

19.5. A biztos nominális pénzáramlások diszkontálása

Egy általános szabály Néhány további példa A konzisztencia ellenőrzése

19.6. Kérdezz-felelek

Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések Az ötödik részhez kapcsolódó webhelyek

25. Hatodik rész: Opciók 26. Az opciók lényege

20.1. Részvények, vételi és eladási opciók

Vételi opciók és pozíciódiagramok Eladási opciók Részvények, vételi és eladási opciók eladása A pozíciódiagramok nem nyereségdiagramok

20.2. Pénzügyi alkímia opciókkal

A cég eszközeire vonatkozó eladási opció, illetve a kockázatos és a kockázatmentes kötvények közötti különbség Rejtett opciók felfedezése a mindennapokban

20.3. Mi határozza meg az opció értékét?

A kockázat és az opció értéke Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

27. Az opciók értékelése

21.1. Egy egyszerű opcióértékelési modell

Miért nem működik a diszkontált pénzáramlás módszere az opciók esetében? Opciók előállítása kölcsönfelvétel és részvények segítségével Az AOL eladási opciójának értékelése

21.2. Opcióértékelés binomiális modellel

Példa – a kétlépéses binomiális modell Az általános binomiális modell A binomiális modell és a döntési fák

21.3. A Black–Scholes-képlet

A Black-Scholes-képlet használata A Black–Scholes-képlet és a binomiális modell A Black–Scholes-képlet felhasználása a hozamingadozás becslésére

21.4. Az opció értéke első pillantásra

Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések ESETTANULMÁNY: Bruce Honiball találmánya

28. Reálopciók

22.1. A származékos beruházási lehetőségek értékelése

Kérdések és válaszok a Blitzen Mark–II-jéről Egyéb növekedési opciók

22.2. Az időzítési opció

A malátás heringre vonatkozó opció értékelése Az ingatlanfejlesztés optimális időzítése

22.3. Az üzletből való kiszállás lehetősége mint opció

A cirkoncsatorna projektje Kiszállási érték és a projekt élettartama Ideiglenes kiszállás

22.4. Rugalmas gyártósorok – Ismét a repülőgép-vásárlási opcióról

PÉNZÜGYEK A SAJTÓBAN A rugalmasság értékelése Ismét a repülőgép-vásárlási opcióról

22.5. Elvi probléma?

Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

29. Opciós utalványok és átváltható kötvények

23.1. Mi az opciós utalvány?

Az opciós utalványok értékelése Két komplikáció: osztalék és felhígulás Példa – a United Glue opciós utalványainak árfolyama Hogyan módosítja a felhígulás a United Glue opciós utalványainak értékét?

23.2. Mi az átváltható kötvény?

Az átváltható menezséria Kötelezően átváltandó kötvények Az átváltható kötvények árfolyama Visszatérés az osztalékhoz és a felhíguláshoz Az átváltás kikényszerítése

23.3. Az opciós utalványok és az átváltható kötvények közötti különbség 23.4. Miért bocsátanak ki a vállalatok opciós utalványokat és átváltható kötvényket?

Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések ESETTANULMÁNY: Mr. Thorndike sokkoló halála A hatodik részhez kapcsolódó webhelyek

30. Hetedik rész. Hitellel történő finanszírozás 31. A hitelek értékelése

24.1. A reál- és a nominális kamatláb

Indexált kötvények és a reálkamatláb Infláció és nominális kamatláb Mennyire jól magyarázza Fisher elmélete a kamatlábakat?

24.2. A hozamgörbe és a lejáratig számított hozam

A lejáratig számított hozam A hozamgörbe mérése

24.3. Hogyan befolyásolja a kamatláb változása a kötvények árfolyamát?

Az átlagidő (duration) és a kötvény volatilitása A kamatlábkockázat kezelése Egy óvatosságra intő megjegyzés

24.4. A hozamgörbe magyarázata

A várakozási hipotézis A likviditáspreferencia-elmélet Az infláció bevezetése A különböző kötvényhozamok közötti kapcsolat

24.5. A fizetésképtelenség figyelembevétele

A kötvények minősítése (besorolása) Bóvli kötvények Az opciós árelmélet és a kockázatos hitelek A kormányzati hitelgaranciák értékelése A vissza nem fizetés valószínűségének meghatározása Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

32. A hitellel történő finanszírozás különböző formái

25.1. Belföldi és külföldi kibocsátású kötvények, eurokötvények 25.2. A kötvényszerződés

Egyoldalú kötelezettségvállalás vagy megbízási szerződés A kötvény feltételei

25.3. Fedezet és szenioritás 25.4. Eszközzel fedezett értékpapírok 25.5. Törlesztési feltételek

Törlesztési alap Visszahívási lehetőségek

25.6. Korlátozó záradékok

Változások a záradékok nyújtotta védelemben Pénzügyek a sajtóban

A Marriott felbőszíti a kötvénytulajdonosait

25.7. Zártkörű kibocsátás és projektfinanszírozás

Projektfinanszírozás A projektfinanszírozási ügyletek néhány közös jellemzője A projektfinanszírozás szerepéről

25.8. Innováció a kötvénypiacon

Összefoglalás Függelék csődeljárások Hatékony-e a csődtörvény 11. fejezete? Megoldás Alternatív csődeljárások Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

33. Nyolcadik rész. Kockázatkezelés 34. A lízing

26.1. Mi a lízing? 26.2. Miért érdemes lízingelni?

A lízingszerződés mellett szóló érvek Néhány kétes érv a lízing mellett

26.3. Operatív lízing

Példa az operatív lízingre Lízing vagy vásárlás?

26.4. A pénzügyi lízing értékelése

Példa a pénzügyi lízingre Valójában ki a lízingbe adott eszköz tulajdonosa? A lízing és az adóhivatal A lízingszerződés értékelésének első menete A történet folytatódik

26.5. Mikor kifizetődő a bérbe adás?

Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések Esettanulmány: Halverton corporation A hetedik részhez kapcsolódó webhelyek

35. A pénzügyi kockázat lefedezése

27.1. Biztosítás

Hogyan változtatta meg biztosítási stratégiáját a British Petroleum?

27.2. Fedezeti ügylet a tőzsdei határidős piacokon

Határidős áru- és értéktőzsdék A határidős kereskedelem működése Pénzügyi eszközök azonnali és határidős árfolyamai Azonnali árak és tőzsdei határidős árak az árupiacokon

27.3. Tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Egyedi határidős szerződések

27.4. Csereügyletek

Kamatcsereügyletek Devizacsere-ügyletek Hitelderivatívok

27.5. A fedezeti ügylet lebonyolítása

Példa és egy kis finomítás Opciók, delták és béták

27.6. Ördögi dolog-e a származtatott ügylet?

Pénzügyek a sajtóban: A Metallgesellschaft bukása

Összefoglalás

Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

36. Nemzetközi pénzügyi menedzsment

28.1. A devizapiac 28.2. Néhány alapösszefüggés

Kamatlábak és árfolyamok A határidős prémium és az azonnali árfolyamok változása Az árfolyamok és az inflációs ráták változása Kamatlábak és inflációs ráták

28.3. Az árfolyamkockázat fedezése

Tranzakciós és gazdasági kockázat Devizaspekuláció

28.4. Az árfolyamkockázat és a nemzetközi beruházási döntések

Kiegészítések a tőkeköltséghez

28.5. Politikai kockázat

Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések Esettanulmány. Exacta A nyolcadik részhez kapcsolódó webhelyek

37. Kilencedik rész: Pénzügyi tervezés és a rövid lejáratú pénzügyi döntések 38. Pénzügyi elemzés és tervezés

29.1. Pénzügyi beszámolók 29.2. Az executive paper pénzügyi kimutatásai

A mérleg Az eredménykimutatás Az alapok forrása és felhasználása

29.3. Az executive paper pénzügyi helyzetének mérése

Mennyi hitelt vett fel az Executive Paper? Mennyire likvid az Executive Paper? Mennyire hatékonyan használja fel az Executive Paper az eszközeit? Mennyire jövedelmező az Executive Paper? Mennyire értékelik az Executive Papert a befektetők? A Dupont-elemzés

29.4. Pénzügyi tervezés

29.5. Pénzügyi tervezési modellek Pénzügyek a sajtóban. A befektetők megkérdőjelezik a British Telecom pénzügyi tervét A modellkészítés csapdái A pénzügyi tervezési modellekben nincs pénzügy

29.6. Külső finanszírozás és növekedés

Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdés

39. Rövid távú pénzügyi tervezés

30.1. A forgótőke összetevői

Forgóeszközök Folyó források

30.2. A rövid és a hosszú távú finanszírozási döntések közötti kapcsolat

A többletpénznek köszönhető kényelem

30.3. A pénz és a forgótőke változásának nyomon követése

A nettó forgótőke változásának nyomon követése Nyereség és pénzáramlás

30.4. A likviditási terv

Pénzügyek a sajtóban. A ford eltűnt pénzeszsákja A likviditási terv elkészítése: bevételek A likviditási terv elkészítése: kiadások

30.5. A rövid távú finanszírozási terv

A rövid távú finanszírozási lehetőségek A Dynamic pénzügyi terve A terv értékelése Megjegyzés a rövid távú pénzügyi tervezési modellekről

30.6. A rövid lejáratú hitelek forrásai

Bankhitel Kereskedelmi értékpapír Pénzügyek a sajtóban: A fedezett hitelezés kockázatai Középlejáratú kötvények Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

40. Pénzgazdálkodás

31.1. A követelések behajtása és teljesítése

Hogyan generálnak a csekkel pénzáramlást? Gazdálkodás az úton lévő pénzekkel A behajtások felgyorsítása A kifizetések ellenőrzése Pénzügyek a sajtóban. Hogyan szervezte át a Laidlaw a pénzgazdálkodását Elektronikus átutalások Nemzetközi pénzgazdálkodás A bank szolgáltatásainak kifizetése

31.2. Mennyi pénzt tartson a vállalat?

Készletgazdálkodás A készletezési modell kiterjesztése a pénzegyenlegre Kompromisszumok a pénzgazdálkodásban

31.3. A fölös pénzeszközök befektetése

A pénzpiac A pénzpiaci befektetések értékelése A pénzpiaci befektetések hozamának kiszámítása A nemzetközi pénzpiac

31.4. Pénzpiaci befektetések

Amerikai kincstári váltók A szövetségi kormányhivatalok értékpapírjai Rövid lejáratú adómentes befektetések Lekötött bankbetétek és letéti jegyek Kereskedelmi értékpapír Bankelfogadvány Visszavásárlási megállapodás (repo)

31.5. Változó osztalékú elsőbbségi részvény – a pénzpiaci befektetések egy alternatívája

Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdés

41. Vállalati hitelnyújtás (kereskedelmi hitel)

32.1. Az értékesítés feltételei 32.2. A kereskedelmi hitel eszközei 32.3. Hitelelemzés 32.4. Döntés kereskedelmi hitel nyújtásáról

Mikor hagyjuk abba a nyomok vizsgálatát? Hiteldöntés ismétlődő rendelések esetén Néhány általános elv

32.5. A követelések behajtásának gyakorlata

A faktorálás és a hitelbiztosítás

Összefoglalás

Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések A kilencedik részhez kapcsolódó webhelyek

42. Tizedik rész. Vállalati fúziók, vállalatfelügyelet és -irányítás 43. Vállalati fúziók

33.1. A fúzió ésszerűnek tekinthető okai

Méretgazdaságosság A vertikális integráció gazdaságossága Kiegészítő (komplementer) erőforrások Fölös pénzeszközök A hatékonyság növelése

33.2. A fúzió néhány vitatható oka

Diverzifikáció Az EPS növelése: a csúsztatott hatás Alacsonyabb finanszírozási költségek

33.3. A fúziók gazdasági hasznának és költségeinek becslése

A fúzióból származó előnyök becslésének helyes és helytelen módjai Kitekintés a költségek becslésére – mi történik, ha a célvállalat részvényárfolyama kifejezi az egyesülési szándékot? A részvénnyel finanszírozott fúzió költségeinek becslése Aszimmetrikus információ

33.4. A fúziók lebonyolítása

A fúziók és a monopóliumellenes törvények A fúzió lehetséges formái Egy számviteli összefüggés Néhány adózási kérdés

33.5. Fúziós csaták és taktikák

A Boone Pickens próbálkozásai a Cities Service, a Gulf Oil és a Phillips Petroleum megszerzésére A felvásárlás elleni védekező taktikák AlliedSignal kontra AMP Ki nyeri a legtöbbet a fúziókon?

33.6. A fúziók és a gazdaság

Fúziós hullámok Hasznosak-e a fúziók a gazdaságban? Összefoglalás Függelék. A konglomerátumok és az értékek összeadhatósága Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdések

44. Vállalatfelügyelet, vállalatirányítás és finanszírozási szerkezet

34.1. Tőkeáttételes kivásárlások, vállalatfeldarabolások és átszervezések

RJR Nabisco Barbárok a kapuk előtt? Tőkeáttételes átszervezések A tőkeáttételes kivásárlások és átszervezések finanszírozási szerkezete

34.2. A fúziók és a szétválások pénzügyi aspektusai

Feldarabolások Leválasztások Eszközértékesítés Privatizáció

34.3. Konglomerátumok

Érvek és ellenérvek az egyesült államokbeli konglomerátumokkal kapcsolatosan Tizenöt évvel a fejezet olvasása után A hagyományos konglomerátumok finanszírozási szerkezete az Egyesült Államokban Időszakos konglomerátumok Konglomerátumok a világban A konglomerátumok értékelése

34.4. A vállalatirányítás és -felügyet gyakorlata az egyesült államokban, németországban és japánban

Tulajdonosi szerkezet és vállalatfelügyelet Németországban… … és Japánban A vállalati tulajdonosi szerkezet nemzetközi gyakorlata Összefoglalás Feladatok Gyakorlatok Gondolkodtató kérdés A tizedik részhez kapcsolódó webhelyek

45. Tizenegyedik rész. Következtetés 46. Következtetés: Amit tudunk és amit nem tudunk ma a pénzügyekről

35.1. Amit tudunk: a pénzügyek hét legfontosabb elve

1. Nettó jelenérték 2. A tőkepiaci árfolyamok modellje 3. Hatékony tőkepiacok 4. Az értékek összeadhatósága és az értékmegmaradás törvénye 5. A tőkeszerkezet elmélete 6. Opciós árelmélet 7. Érdekképviseleti elmélet

35.2. Amit nem tudunk: tíz megoldatlan probléma a pénzügyekben

1. Mi határozza meg a projektek kockázatát és jelenértékét? 2. Kockázat és hozam – nem felejtettünk el valamit? 3. Vannak lényeges kivételek a hatékony piacok elmélete alól? 4. Vajon a menedzsment mérlegen kívüli kötelezettséget jelent? 5. Hogyan magyarázzuk az új értékpapírok és az új piacok sikerét? 6. Hogyan oldhatjuk fel az osztalékpolitika ellentmondását? 7. Milyen kockázatot vállaljon a vállalat? 8. Mekkora a likviditás haszna? 9. Mivel magyarázzuk a fúziós hullámokat? 10. Hogyan magyarázzuk a finanszírozási szerkezetek nemzetközi eltéréseit?

35.3. Végszó

47. A) Függelék. Jelenérték-táblázatok 48. B) függelék. A feladatok megoldása

1. Fejezet 2. Fejezet 3. Fejezet 4. Fejezet 5. Fejezet 6. Fejezet 7. Fejezet 9. Fejezet 10. Fejezet 11. Fejezet 12. Fejezet 13. Fejezet 14. Fejezet 15. Fejezet 16. Fejezet 17. Fejezet 18. Fejezet 19. Fejezet 20. Fejezet 21. Fejezet 22. Fejezet 23. Fejezet 24. Fejezet 25. Fejezet 26. Fejezet 27. Fejezet 28. Fejezet 29. Fejezet 30. Fejezet 31. Fejezet 32. Fejezet 33. Fejezet 34. Fejezet

49. C) függelék

A könyvben előforduló fontosabb fogalmak magyarázata A, Á B C, CS D E, É F G, GY H I J K L M N, NY O, Ö P Q R S, SZ T U, Ü V, W Z

50. Ajánlott irodalom A. Néhány hasznos képlet B. Néhány hasznos weboldal C. A leggyakrabban előforduló jelölések

← Prev
Back
Next →

← Prev
Back
Next →