Log In
Or create an account ->
Imperial Library
Home
About
News
Upload
Forum
Help
Login/SignUp
Index
Az érvelés mestersége
Köszönetnyilvánítás
1. Bevezetés
1.1. A könyv célja, használata
1.2. Elméleti keretek: pragmatika és logika
I. Pragmatikai és logikai alapok
2. A vita
2.1. A vita: megközelítési módok
2.2. A vita típusa
2.2.1. A vita jellegének tisztázása
2.3. A vita mint a konfliktusmegoldás eszköze
2.4. Vita és érvelés
2.5. Feladatok
3. A vita mint dialógus
3.1. Beszédaktusok
3.1.1. Érvelési beszédaktusok
3.1.2. Beszédaktus - implicit utalások, következtetések, előfeltevések
3.1.3. Visszaélések a performatív kifejezésekkel
3.1.4. A beszédaktusok sikerességének ellenőrzése
3.2. A racionális vita általános szabályai
3.2.1. Szabályok – implicit utalások és következtetések
3.3. A racionális vita speciális szabályai
3.3.1. Konfrontációs szabályok
3.3.2. Argumentációs szabályok
3.3.3. Dramaturgiai szabályok
3.4. A látszatvita
3.4.1. Hogyan ismerhető föl, ha a feltételek nem teljesülnek?
3.5. Feladatok
4. Érvelések szerkezete és rekonstrukciója
4.1. Érvelés, következtetés
4.2. Mondatok és állítások
4.3. Premisszák és konklúziók
4.4. Mellékes megjegyzések
4.5. Hiányos következtetések
4.6. Összetett érvelések, érvelési térképek
4.7. Ahol nincsenek érvelések
4.8. Rekonstrukció és értelmezés – a jóindulat elve
4.9. Érvelések logikai rekonstrukciója
4.9.1. A konklúzió elhelyezése
4.10. Érvelések elemzésének szempontjai
4.11. Feladatok
5. Logikai alapfogalmak
5.1. Érvelések értékelése, „jósága”
5.2. Deduktív és induktív érvelések
5.3. Forma – tartalom
5.4. Érvényesség
5.5. Igazság, érvényesség, helytállóság
5.6. Induktív erő, plauzibilitás
5.7. Deduktív – induktív
5.7.1. Deduktív és induktív érvelések azonosítása
5.8 Érvelések értékelésének eszközei
5.8.1. Eljárási garanciák, logikai kritériumok
5.8.2. Az érvelési tevékenység minősítésének módszere
5.8.3. A deduktív érvelések minősítésének módszerei
5.8.4. Az induktív érvelések minősítésének módszerei
5.8.5 Érvelési hibák
5.9. Feladatok
II. Formális logika
6. A kijelentéslogika alapfogalmai
6.1. A kijelentéslogika eszköztára – áttekintés
6.2. Formalizáció
6.3. Negáció
6.4. Konjunkció
6.5. Alternáció
6.6. Kondicionális
6.6.1. A kondicionális temészetes nyelvi változatai
6.7. Bikondicionális
6.8. Elnevezések és jelölések
6.9. Összetett állítások, amelyek nem igazságfüggvények
6.10. Állítások formalizálása
6.11. Összetett állítások igazságértékének kiszámítása
6.12. Állítássémák lehetséges igazságértékeinek meghatározása
6.13. Analitikus táblázatok
6.14. Speciális sémák: logikai igazság és logikai ellentmondás
6.15. Formulák összehasonlítása, logikai ekvivalencia
6.16. Ekvivalens állítássémák
6.17. Feladatok
7. Következtetések a kijelentéslogikában
7.1. A következtetések ellenőrzése igazságtáblázatok segítségével
7.2. A következtetések ellenőrzése analitikus táblázatok segítségével
7.3. Konzisztencia, logikai következmény, ekvivalencia
7.4. Néhány fontos következtetési séma és alkalmazásai
7.4.1. Diszjunktív szillogizmus
7.4.2. Hipotetikus szillogizmus
7.4.3. Modus ponens, modus tollens és a kapcsolódó hibák
7.4.4. Konstruktív és destruktív dilemma
7.5. Alapvető következtetési sémák
7.6. Természetes levezetés
7.6.1. Feltételes és indirekt bizonyítás
7.6.2. Természetes levezetés és érvelés
7.7. Feladatok
8. A predikátumlogika alapjai
8.1. A predikátumlogika eszköztára – áttekintés
8.2. Individuumok és jellemzőik
8.2.1. Individuumok és megnevezésük
8.2.2. Tulajdonságok és predikátumok
8.2.3. Induviduumváltozók és nyitott mondatok
8.2.4. A predikátum terjedelme
8.2.5. Összetett szinguláris állítások
8.3. Univerzális és egzisztenciális kvantorok
8.4. Kategorikus állítások
8.4.1. Állítások ábrázolása Venn-diagramon
8.4.2. Az univerzális állítások egzisztenciális tartalma
8.4.3. Univerzális állítás és általánosítás
8.4.4. Az univerzális állítás alátámasztása és megbízhatósága
8.4.5. Összetett kategorikus állítások
8.5. Relációk
8.5.1. Többargumentumú predikátumok
8.5.2. Kvantifikáció
8.6. Állítások formalizálása: összefoglalás
8.6.1. Szinguláris állítások formalizálása
8.6.2. Kvantoros állítások formalizálása
8.6.3. Egyéb kérdések
8.7. Feladatok
9. Következtetések a predikátumlogikában
9.1. Néhány fontos következtetési séma
9.1.1. Kategorikus állítások közvetlen következményei
9.1.2. Kategorikus szillogizmusok
9.2. Következtetések ellenőrzése Venn-diagrammal
9.2.1. Kategorikus szillogizmusok ellenőrzése Venn-diagramokkal
9.2.2. Egyéb következtetések vizsgálata Venn-diagramon
9.3. Természetes levezetés
9.3.1. Kvantoros levezetési szabályok
9.3.2. Levezetések
9.4. Következtetések érvénytelensége: ellenpéldák
9.5. Feladatok
III. Informális logika
10. Nyelv
10.1. Kognitív és emotív jelentés
10.1.1. Véleménykülönbség és viszonyulásbeli különbség
10.1.2. Átminősítés és a beállítás megváltoztatása
10.1.3. A vita nyelve és a vita eredményessége
10.2. Kétértelműség és homályosság
10.2.1. A kétértelműség-hiba
10.2.2. A szavakon való vitatkozás
10.2.3. A homályos kifejezés-hiba
10.2.4. Demagógia
10.2.5. Csúszdaérvelés
10.3. Definíciók
10.3.1. A definíciók fajtái
10.3.2. A lényegmeghatározás
10.3.3. A túl sokat állító definíció
10.4. A nyelvhasználat az érvelésekben
10.5. Feladatok
11. Adatok, induktív általánosítás, statisztikák
11.1. Az adatok előállítása
11.2. Induktív általánosítás
11.3. A minta reprezentativitása és az induktív általánosítás hibái
11.3.1. A minta elfogultsága
11.3.2. Anekdotikus adatokra épülő általánosítások
11.4. A statisztikai adatok egyéb hibái
11.4.1. Az értelmetlen adatok hibája
11.4.2. A hozzáférhetetlen adatok hibája
11.5. Statisztikus következtetések és hibáik
11.5.1. Hibás statisztikai következtetések: Az adatok szórása és az átlag
11.5.2. Hibás statisztikai következtetések: mértékek és arányok, százalék
11.6. Az adatok interpretációja
11.7. A statisztikák ábrázolása
11.8. Feladatok
12. Okság
12.1. Az ok fogalma
12.2. Oksági törvények
12.3. Korreláció és okság
12.4. Mill-féle indukciós következtetési szabályok
12.4.1. A direkt egyezés módszere
12.4.2. Az inverz egyezés módszere
12.4.3. Az egyezés kombinált módszere
12.4.4. A különbség módszere
12.4.5. Az együttváltozás módszere
12.4.6. A maradék módszere
12.5. Az ok-okozati összefüggések típusai és az oksági összefüggésre való következtetések hibái
12.6. Okból okozatra és okozatról okra való következtetések
12.6.1. Kontrafaktuális hipotézis
12.6.2. Dominóhatás-érvelés
12.7. Feladatok
13. Analógiák
13.1. Az analógia szerkezete
13.2. Az analógiák használata érvelésekben
13.2.1. Osztályozás
13.2.2. A helyes eljárás megvélasztása
13.2.3. Ismertről az ismeretlenre való következtetés
13.2.4. Előrejelzések
13.3. Az analógiák erősségének vizsgálata, kritizálási stratégiák
13.4. Az analógiák szerepe a magyarázatban, a megértésben és az értelmezésben
13.5. Hibás analogikus érvelések
13.5.1. Félrevezető hasonlóság
13.5.2. Az analógiák retorikai használata
13.6. Analógia és indukció, az analógiák általános értékelése
13.7. Feladatok
14. Kérdések és válaszok
14.1. A kérdések szerepe
14.2. A túl általános kérdés
14.3. Az agresszív kérdés
14.4. Komplex kérdés
14.5. Túl sokat állító kérdés
14.5.1. Válaszolási stratégiák
14.6. Mellébeszélés
14.6.1. A mellébeszélés aranyszabályai
14.7. Feladatok
15. További gyakori érvelési típusok és érvelési hibák
15.1. Az érzelmekre apellálás esetei
15.1.1. Szánalomra apellálás
15.1.2. A fenyegetésre apellálás
15.1.3. A többiekre hivatkozó érvelések
15.1.3.1. Közvélekedésre apellálás
15.1.3.2. Más is ezt csinálja
15.1.3.3. A csoportnyomásra hivatkozás
15.2. A hitelességet érintő érvelések
15.2.1. A hitelesség
15.2.2. Személyeskedés
15.2.2.1. A személy lejáratása
15.2.2.2. A személy elfogultságára hivatkozás
15.2.2.3. A személy következetlenségére hivatkozás
15.2.2.4. A személy inkompetenciájára hivatkozás
15.2.2.5. A személyeskedés pragmatikai és pszichológiai hatásai
15.2.2.6. Válasz a személyeskedésre
15.2.3. Tekintélyre hivatkozás
15.2.3.1. Rossz hivatkozás
15.2.3.2. Egyoldalú hivatkozás
15.2.3.3. A szakértő félreértelmezése
15.2.3.4. Elfogult szakértő
15.2.3.5. Azonosíthatatlan hivatkozás
15.2.3.6. A tekintélyre hivatkozó érvelések kritikája
15.3. Néhány további gyakori relevancia-hiba
15.3.1. Témaváltás
15.3.2. A tárgy figyelmen kívül hagyása
15.3.3. Árnyékbokszolás
15.3.4. Mások még rosszabbak
15.3.5. Feloszlás-hia – kompozíciós hiba
15.3.6. A következményekre hivatkozás
15.3.7. Körbenforgás
15.4. Néhány további hibás érvelés, amelyekben általában nem elegendőek a premisszák
15.4.1. Nem tudásra apelllálás
15.4.2. Összehasonlítások
15.4.2.1. Leplezett összehasonlítás
15.4.2.2. Elfogult összehasonlítás
15.4.2.3. Az összehasonlítások logikai szerkezete
15.5. Feladatok
IV. Függelék
16. Feladatmegoldások
17. Irodalom
18. Mellékletek
← Prev
Back
Next →
← Prev
Back
Next →