Log In
Or create an account ->
Imperial Library
Home
About
News
Upload
Forum
Help
Login/SignUp
Index
Az orvosi élettan tankönyve
Előszó az ötödik kiadáshoz
1. Köszönetnyilvánítás
2. Magyar nyelvű orvosi élettani tankönyvek
3. Bevezetés
4. I. rész - Általános élettani és sejtélettani alapelvek
1. fejezet - A belső környezet és a homeosztázis
A belső környezet
A belső környezetre vonatkozó fizikai-kémiai alapfogalmak
A testnedvek alkotórészeinek mértékegységei
Ozmózis
Ozmotikus nyomás
Ozmolalitás és ozmolaritás
Rejekciós hányados
Az extracelluláris folyadék
Az extracelluláris folyadék ozmolalitása
A sejtek és az extracelluláris folyadék közötti vízmegoszlás
Különleges extracelluláris folyadékkompartmentek
A vérplazma
A plazmafehérjék
A diffuzíbilis ionok megoszlása a vérplazma és az interstitialis folyadék között
A folyadékkompartmentek térfogatának meghatározása
A homeosztázis fogalma és a szabályozási folyamatok alapjai
A “normális érték” fogalma
A dinamikus egyensúly (steady state)
A homeosztatikus szabályozások paradigmái
A hibajel és érzékelése
A homeosztatikus szabályozás hibái
Mérföldkövek
2. fejezet - A sejtmembrán molekuláris fiziológiája
A plazmamembrán szerkezete
A lipid kettős réteg
A plazmamembrán lipidaszimmetriája
Az integráns és a perifériás membránfehérjék
A plazmamembrán permeabilitása és transzportrendszerei
A lipid kettős réteg permeabilitása
Integráns membránfehérjék szerepe a transzportban
A transzport energetikája
A transzportfolyamatok kinetikai jellemzői
A transzportfolyamatok elektromos következményei
A sejtek ozmotikus tulajdonságai; vízpermeabilitás és vízcsatornák
A lipid kettős réteg vízpermeabilitása
Aquaporinok (vízcsatorna-fehérjék)
A sejtek aktív térfogatszabályozása
Ioncsatornák
Nyitás-zárási frekvencia és nyitvatartási idő
Aktiválódás, inaktiválódás, deaktiválódás, deszenzitizálódás és csatornablokk
Passzív karrierek (transzporterek)
Példa az uniporterekre: a facilitatív glukóztranszporterek családja
Példa a kicserélő transzporterekre I.: az anionkicserélő fehérje
Példa a kicserélő transzporterekre II.: a 3 Na+/Ca2+ antiporter
Példa a kotranszporterekre: a Na+−glukóz-kotranszporter
Primer pumpák (ATP-vel működő pumpák)
A plazmamembrán Na+–K+-pumpája (Na+–K+-ATP-áz)
A transzport-ATP-ázok csoportosítása
Az ABC transzporter szupercsalád
Másodlagosan aktív transzport
Vesicularis transzport: endo- és exocytosis, membránkörforgás
Endocytosis
Exocytosis
Membránkörforgás
A transzportfolyamatok szabályozása membránkörforgással
Mérföldkövek
3. fejezet - Celluláris elektrofiziológia; a nyugalmi membránpotenciál
Az ioncsatornák elektrofiziológiája
Az ioncsatornák elektrofiziológiai vizsgálata („patch-clamp regisztrálás”)
Regisztrálási konfigurációk
Feszültség-intenzitás karakterisztika
Egyensúlyi potenciál és a Nernst-egyenlet
Egyensúlyi potenciál (Eion)
A Nernst-egyenlet
Az ionokra ható mozgatóerő
A sejtek nyugalmi (membrán-) potenciálja
A nyugalmi potenciál mérése
A nyugalmi potenciál kialakulásának ionális mechanizmusa
A K+-gradiens és K+-permeabilitás szerepe
A Na+-gradiens és Na+-permeabilitás módosító szerepe
A membránpotenciál számítása
Az ioncsatornák szerepe a membránpotenciál változtatásában
Mérföldkövek
4. fejezet - Transzportfolyamatok a hámsejtekben
Luminalis (apicalis) és basolateralis membrán
Transzcelluláris és paracelluláris transzport
Vízpermeabilitás
Epithelialis ioncsatornák
A Na+–K+-pumpa működéséhez kapcsolt transzportfolyamatok
Epithelialis Na+-csatornán keresztül folyó transzport
Na+-kotraszporter igénybevételével folyó transzport
Na+/H+ antiporter közvetítésével folyó transzport (másodlagosan aktív H+-szekréció)
Másodlagosan aktív kloridtranszport
Bikarbonátszekréció
Primer pumpák szerepe a H+-szekrécióban
ABC transzporterek szerepe a szekrécióban
Az aszimmetrikus (polarizált) membránszerkezet kialakulása
Mérföldkövek
5. fejezet - Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel (szignáltranszdukció)
Extracelluláris jelzőmolekulák
A szövetekben rögzített információs molekulák
Mobilis információs molekulák (mediátorok)
Parakrin és autokrin jelzőmolekulák
Hormonok
Neurotranszmitterek és neurohormonok
Multifunkcionális mediátormolekulák
Receptorok
Agonista és antagonista ligandok
A receptorok természetes agonistái
A receptor ligandkötését követő állapotváltozások
Azonos mediátorral működő eltérő receptorok
A receptorok osztályozása
Intracelluláris receptorokhoz kapcsolódó jelátvitel
Plazmamembrán-receptorokhoz kapcsolódó jelátvitel
Receptor-ioncsatornák (ligandfüggő ioncsatornák)
G-fehérjékhez kapcsolt heptahelicalis (7-TM) receptorok
Receptor altípusok
Heterotrimer G-fehérjék
A heterotrimer G-fehérjék kapcsoló funkciója („on/off” funkció)
Gs- és Golf-fehérjékhez kapcsolt jelátvitel
Gi/o-fehérjékhez kapcsolt jelátvitel
Gq/11-fehérjékhez kapcsolt jelátvitel: a PLCβ aktiválásávalal keletkező második hírvivők
G12/13-fehérjéhez kapcsolódó jelátvitel
Receptor enzimek és receptorhoz kapcsolt enzimek
Jelátviteli komplexek és a monomer GTP-ázok („kis G-fehérjék”)
Receptor protein-tirozinkinázok
Receptorhoz kapcsolt (nem receptor) protein-tirozinkinázok
Az atriopeptinreceptor
Jelátviteli hálózatok
Receptorszintű szabályozás
Az intracelluláris Ca2+-szint szerepe a sejtműködés szabályozásában
Intercelluláris mediátorok
A nitrogén-monoxid (NO) mint intercelluláris hírvivő molekula
Reaktív oxigénszármazékok szerepe a jelátviteli folyamatokban
Lipidmediátorok az intercelluláris jelátvitelben
Jelátvitel a gyulladásos és szövetproliferációs folyamatokban
Mérföldkövek
6. fejezet - A neuronműködés alapjai
Helyi potenciálváltozások a neuronokban
A neuronalis membrán passzív elektromos válaszai
Membránellenállás és membránkapacitás; elektrotónusos potenciálok
Szenzoros (vagy receptor-) potenciál
Postsynapticus potenciálok
Akciós potenciál az axonokban: a tovavezetődő ingerület
Az akciós potenciál keletkezési mechanizmusa
Ionáramok az idegrost akciós potenciálja során
Az akciós potenciál terjedése
Az idegrostok csoportosítása vezetési sebességük alapján
Az akciós potenciálok extracelluláris regisztrálása
Neurotranszmitterek
Transzmitterfelvétel a vesiculákba: neurotranszmitter-transzporterek
Axonalis transzport
Neurotranszmitter-felszabadulás
A synapticus végződésekben zajló folyamatok
A transzmitterfelszabadulás praesynapticus szabályozása
Neurotranszmitter-eltüntetés
Neurotranszmitter-receptorok
Ionotrop receptorok
Az ionotrop ACh-receptorok családja (nikotinos ACh-receptorok)
Ionotrop glutamátreceptorok
Anioncsatorna receptorok
Metabotrop receptorok
A neuromuscularis synapsis („neuromuscularis junkció”)
A neuromuscularis synapsis szerkezete
Akciós potenciál és transzmitterfelszabadulás
A véglemezáram és a véglemez-potenciál (EPP)
Az acetil-kolin eliminálása
Izomrelaxánsok
Myasthenia gravis
Az autonóm idegrendszer
A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer felépítése
Ganglionaris áttevődés az autonóm idegrendszeri synapsisokban
Acetil-kolin-észteráz-gátlókkal történt mérgezés
Neuromodulátor hatások
A mellékvesevelő chromaffin sejtjei
A szimpatikus és paraszimpatikus posztganglionáris neuronok kémiai anatómiája
A posztganglionáris neuronok és a célsejtek közötti ingerületáttevődés
Synapticus áttevődés a központi idegrendszeri neuronokban
Ingerfelvétel és ingerületterjedés a neuronokban
A synapticus plaszticitás
Rejtett és exponált receptorok
Mérföldkövek
7. fejezet - Az izomműködés
Az izom-összehúzódás molekuláris mechanikája
A két alapvető izomfehérje: az aktin és a miozin
A csúszófilamentum-mechanizmus és a kereszthídciklus
A mechanikai válasz: feszülés és megrövidülés
Az izomműködés energetikája
A vázizom (harántcsíkolt izom)
A sarcomerszerkezet és a csúszófilamentum-mechanizmus
Az excitációs-kontrakciós kapcsolás
Malignus hyperthermia
Akciós potenciál, Ca2+-jel és kontrakciós erő összefüggése a vázizomban; rángás és tetanusz
A „motoros egység” fogalma; a kontrakció erejének változtatása
A vázizomrostok heterogenitása
A szívizom-kontrakció molekuláris élettana
A szívizom mikroanatómiája és elektromos tulajdonságai
Az akciós potenciál a munkaizomzatban
Az excitációs-kontrakciós kapcsolat
A szívizom-kontrakció erősségének változtatása
A simaizmok működése
Simaizomtípusok
A simaizomsejtek osztályozása szervi lokalizációjuk alapján
Többegységes és egyegységes simaizomtípusok
Tónusosan és fázisosan összehúzódó simaizmok
A simaizomsejtek mikroanatómiája
A simaizom-összehúzódás
Excitációs-kontrakciós kapcsolat a simaizomsejtekben
Membránpotenciál, akciós potenciál és ioncsatornák a simaizomsejtekben
A sarcoplasma-reticulum (SR)
Interakciók az elektromechanikai és farmakomechanikai kapcsolatban
Idegi, parakrin és hormonális mechanizmusok a simaizom aktiválásában és gátlásában
A többegységes simaizmok beidegzése
Az egyegységes simaizmok szabályozása
Idegi szabályozás
Parakrin és hormonális szabályozás
Az aktiválás és a gátlás celluláris mechanizmusai
Simaizmok a szövetekben
Mérföldkövek
5. II. RÉSZ - A LÉGZÉSI ÉS A VÉRKERINGÉSI (CARDIORESPIRATORICUS) RENDSZER
8. fejezet - A légzés élettana
A légzőrendszer felépítése
Légzési és tüdőtérfogatok
A reziduális volumen, ill. a funkcionális reziduális kapacitás meghatározása
A tüdő és a mellkas mechanikája
A tüdő kollapszus- (retrakciós) tendenciája
Újszülöttkori respirációs distress szindróma
A tüdő rugalmasságának csökkenése: emphysema
A mellkasfal tágulási (expanziós) tendenciája
Nyomásviszonyok a tüdőben és a pleuraűrben
A transmuralis nyomás és a tüdőtérfogat összefüggése
Restriktív tüdőbetegségek
A légzési ciklus
A be- és kilégzés mechanizmusa
Belégzés
Kilégzés
Nyomás- és áramlási viszonyok a légzési ciklus alatt
Az áramlásintenzitás változásai a légzési ciklus során
Obstruktív tüdőbetegségek
Intrapulmonalis és intrapleuralis nyomásváltozások zárt glottis mellett
A légzési gázok transzportja
Fizikailag oldott gázok a vérben
Oxigénszállítás
A hemoglobin oxigénkötése
Az oxigéntelítési görbét befolyásoló tényezők
Karboxi- (CO-) hemoglobin
Methemoglobin
Hypoxiás állapotok
Szén-dioxid-szállítás
A CO2 szállítási formái
A ventiláció és a gázcsere
A holttéri és az alveolaris ventiláció
A holttér meghatározása
Az alveolaris ventiláció
A gáztérfogat értelmezése; nyomás / térfogat / hőmérséklet összefüggés
Az alveolaris gáztenziók
Az alveolaris szén-dioxid-nyomás és az alveolaris ventiláció összefüggése
Az alveolaris oxigénnyomás, ventiláció és a külső oxigénnyomás összefüggése
Légzési alkalmazkodás nagy tengerszint feletti magassághoz
A tüdőben folyó gázcsere
A gázcsere egyenetlenségei
Az artériás vér valós oxigéntenziója
A légzőmozgások eredete és szabályozása
A gerincvelői neuronok működése
Az agytörzsi ritmusgenerátor
A légzés kémiai szabályozása
A centrális kemoreceptorok
A központi kemoreceptorok adaptációjának mechanizmusa
A perifériás kemoreceptorok
A centrális és a perifériás kemoreceptorok együttműködése
A légzés alkalmazkodása az izomműködéshez
A tüdő afferenseinek szerepe a légzésszabályozásban
Lassan adaptálódó feszítési receptorok
Gyorsan adaptálódó receptorok
Juxtakapilláris (J) receptorok
Mérföldkövek
9. fejezet - A vér keringése az érrendszerben
A hemodinamika alapelvei
A nyomás, áramlás és ellenállás összefüggése: az Ohm-törvény alkalmazása az áramlásdinamikában
A teljes perifériás ellenállás fogalma
Hemoreológia
A Hagen–Poiseuille-egyenlet
A vér viszkozitása
Lamináris és turbulens áramlás
A vér lineáris sebessége az egyes érszakaszokon
Az egyedi erek és a teljes keringési keresztmetszet ellenállásainak összehasonlítása
A sorosan kapcsolt érszakaszok hemodinamikai szerepe
Érfalszerkezet és hemodinamikai szerep
Nyomás és áramlás a nagy vérkör artériáiban (a magas nyomású érszakasz)
Az artériás nyomásingadozások
Az artériás nyomás mérése
Az artériás pulzus
Nyomás és áramlás a prekapilláris rezisztenciaerek szakaszán
Az arteriolák hidraulikus szerepe
Mikrocirkuláció; a kicserélési érszakasz funkciója
A kapilláris nyomás és áramlás
Kapillárisszerkezet és permeabilitás
A hidrodinamikai folyadékcsere és a Starling-féle erők
Hidrosztatikai nyomás a kapillárisokon belül és kívül
Onkotikus nyomás a kapillárisokon belül és kívül
A reflexiós koefficiens (σ)
Filtráló és abszorbeáló kapillárisok
Az interstitialis térben lévő plazmafehérjék eredete
A kapillárisok hidraulikus konduktivitása
A szövetközti tér és a nyirokérrendszer
A szövetközti tér (interstitium) szerkezete
A nyirokérrendszer
A vénás rendszer
A vénás rendszer kapacitása
A centrális vénás nyomás
A vénás nyomás mérése
Izomaktivitás hatása a vénás visszaáramlásra
Gravitációs tényezők hatása
Az áramlás ciklikus változása a mellkasi vénákban
A kis vérköri (pulmonalis) keringés
A kis vérköri perfúziós nyomás
A tüdő vértartalmának változása be- és kilégzés alatt
A gravitációs erők szerepe a regionális véráramlásban és a ventilációs/perfúziós arányban
A Starling-erők a tüdőkapillárisokban
Az alveolaris hypoxia hatása a tüdőkeringésre
Szöveti vizenyő (oedema)
Cardiovascularis eredetű oedema
Hypoprotenaemiás oedema
A kapilláris permeabilitás fokozódását kísérő oedema
Lymphoedema
“Oedemabiztonsági tényezők”
Tüdőoedema
Mérföldkövek
10. fejezet - A szív működése
A szív celluláris elektrofiziológiája: az ingerület keletkezése és vezetése
A lassú akciós potenciál
A sinuscsomó akciós potenciálja
Az AV-csomó akciós potenciálja
Ingerületvezetés az AV-csomóban
„Kamrai ritmus”
Az autonóm beidegzés hatása a szívfrekvenciára
A sinuscsomó endogén frekvenciája
A gyors akciós potenciál
A különböző feszültségfüggő K+-csatornák
A gyors akciós potenciál lefolyása
A gyors akciós potenciál fázisainak elnevezése
A szív refrakter állapota
Ingerületvezetés a kamrákon belül
Mechanikai változások a szívciklus során
A szívbillentyűk helyzetváltozásai
A diasztolés telődés
A vena jugularis externa pulzálása
A kamrai szisztolé
A kamradiasztolé
A szívciklus során keletkező hangrezgések analízise
A szívizom összehúzódásának élettana
A Ca2+-ok forrása
Az összehúzódás erejének heterometriás szabályozása (Frank–Starling-mechanizmus)
Az összehúzódás erejének homeometriás szabályozása (pozitív inotrop hatás)
Laplace törvénye
A perctérfogat és szabályozása
A perctérfogat meghatározása
Indikátorhíguláson alapuló eljárások
Perctérfogat-meghatározás a Fick-elv alapján
A bal kamra munkadiagramja
Starling „szívtörvénye” a munkadiagrammok tükrében
A pumpafunkció in vivo szabályozása
A pumpafunkció klinikai vizsgálata
A perctérfogat és a centrális vénás nyomás összefüggése (vascularis funkciós összefüggés)
A szívműködés energetikája
A szív O2-felhasználása
Mérföldkövek
11. fejezet - Az elektrokardiogram - Kollai Márk
Az elektrokardiogram keletkezése és regisztrálása
A szívizomsejt elektromos aktivitásának regisztrálása extracelluláris elektródokkal
A működő szívizom mint feszültségforrás
Az Einthoven-féle végtagi elvezetések
A normális elektrokardiogram
Az EKG-hullámok vektoriális analízise
A QRS-komplexum kialakulása
A szív elektromos főtengelye
Unipoláris elvezetések
A felerősített unipoláris elvezetések
Az unipoláris mellkasi elvezetések
Az elektrokardiográfia diagnosztikai alkalmazásai
A QRS-komplexum változása kóros körülmények között
Az amplitúdó változása
Az időtartam és az alak változása
A „sértési” áram és a szívizom-ischaemia diagnosztikájának elvi alapjai
Az ingerület atrioventricularis (AV) átvezetésének zavara
12. fejezet - A cardiovascularis szabályozás
A véráramlás helyi szabályozó tényezői
A prekapilláris rezisztenciaerek miogén tónusa
A miogén válasz és az áramlási autoreguláció
A funkcionális vagy munkahyperaemia
Reaktív hyperaemia
Az endothelsejtek szerepe a helyi keringésszabályozásban
Nitrogén-monoxid (NO)
Eikozanoidok (prosztanoid vegyületek)
Endotelinek
Helyi gyulladásos érreakciók
A polimodális afferens végződések szerepe
A kallikrein-kinin rendszer szerepe
A helyi immunsejt-aktiválódás szerepe
A hízósejtek és a hisztamin szerepe
A cardiovascularis szabályozásban szereplő hormonok
Keringő katecholaminok
Phaeochromocytoma
A renin-angiotenzin rendszer
Vazopresszin
A cardiovascularis rendszer központi szabályozása
Az erek beidegzése: neurotranszmitterek és receptorok
Szimpatikus vasoconstrictor idegek
Vasodilatator idegek
A cardiovascularis működéseket szabályozó neuroncsoportok
A szimpatikus vazomotor aktivitás eredete
A nyúltvelői rostro-ventrolateralis neuroncsoportok
A nyúltvelő caudalis sejtcsoportjai
Keringésszabályozás gerincvelői harántlaesiót követően
A szívfrekvencia és a TPR szabályozása
A cardiovascularis rendszeren belüli szenzoros zónák és az onnan kiváltható reflexek
A magas nyomású receptorok (a carotis sinus és az aortaív baroreceptorai)
A depresszorválasz
Az alacsony nyomású rendszerben elhelyezkedő receptorok
Az artériás kemoreceptorok
Integrált cardiovascularis válaszreakciók
Cardiovascularis szabályozás függőleges testhelyzetben
Vérvesztést követő cardiovascularis reakciók
A volumenvesztést követő keringésátrendeződés
Keringési shock
A magatartási reakciókhoz kapcsolódó cardiovascularis szabályozás
Az emocionális ájulás
A fájdalmas ingereket kísérő keringési válaszok
Mérföldkövek
13. fejezet - Egyes érterületek vérkeringési sajátosságai
A szív vérellátása (coronariakeringés)
A coronariaáramlás függése a szív teljesítményétől
Idegi szabályozás a coronariaereken
A coronariaáramlás változásai a szívciklus folyamán
Áramlási autoreguláció a coronariákban
A coronariakeringés elégtelensége
A splanchnicus terület vérkeringése
A máj vérellátása
A gyomor-bél rendszer vérellátása
A splanchnicus érterület szerepe a cardiovascularis alkalmazkodásban
A vázizom vérkeringése és az izomtevékenységet kísérő cardiovascularis alkalmazkodás
A vázizmok keringésének szabályozása
A helyi anyagcseretermékek szerepe
A katecholaminok szerepe
Az „izompumpa” keringési jelentősége
A cardiovascularis rendszer alkalmazkodása az izommunkához
A perctérfogat változásai
Az oxigénextrakció és az „oxigénadósság”
A bőr vérkeringése
Az arteriovenosus anasztomózisok szerepe
A nem acralis bőrterületek keringése
A verejték elválasztása
A vérkeringés alkalmazkodása meleg külső környezethez
Az agyi vérkeringés és a cerebrospinalis folyadék
Az agyi véráramlás követése
Az agyi keringés autoregulációja
Az agyi véráramlás kémiai szabályozása
A Pa CO2 hatása az autoregulációra
Funkcionális hyperaemia az agyi keringésben
Az agyi vérkeringés ischaemiás válasza (Cushing-reflex)
Az agyi extracelluláris folyadék és a vér-agy gát
Az agyi interstitialis folyadék keletkezése
A cerebrospinalis folyadék
A cerebrospinalis folyadék keletkezése
Fokozott koponyaűri nyomás
Mérföldkövek
6. III. Rész A vese működése; a bomlástermékek kiválasztása és a szervetlen anyagok homeosztázisa
14. fejezet - A vese kiválasztó működése: a vizelet képződése
A vese szerkezetének alapvonalai
A nephron részei
A corticalis (rövid kacsú) nephronok szerkezete
A juxtamedullaris (hosszú kacsú) nephronok
A vasa recta rendszer
A juxtaglomerularis apparátus
A vese véráramlása és hemodinamikája
A vese keringési ellenállása
A veseerek autoregulációja
A vesekeringés részvétele az általános keringésszabályozásban
Filtráció a glomerulusokban
A glomerulus ultrafiltere
Fehérjék megjelenése a vizeletben
A glomerulusfiltráció meghatározó tényezői
A tubuloglomerularis feedback
A glomerulusfiltráció autoregulációja
A csatornarendszer transzportfolyamatainak mikroanatómiája
Reabszorpció és szekréció a proximalis tubulusokban
A proximalis tubulusban folyó Na+/H+ csere és HCO3–-reabszorpció
Transzcelluláris Cl–-reabszorpció
Glukóz-, aminosav- és foszfátvisszaszívás
Familiáris renalis glycosuria
Ozmotikus diuresis
Proximalis ureareabszorpció
A filtrált albumin endocytosisa
Szerves anionok és kationok szekréciója
Reabszorpció a Henle-kacs, a distalis és az összekötő tubulusok szakaszán
NaCl-reabszorpció a Henle-kacs vastag felszálló szárában
Na+- és a Ca2+-ok visszaszívása a distalis kanyarulatos és összekötő csatornákban
A gyűjtőcsatornák funkciói
A gyűjtőcsatornasejtek Na+-reabszorpciója és K+-szekréciója
A Na+-transzportban szereplő fehérjék hibái
A gyűjtőcsatornák köztes (intercalaris) sejtjei
Túl a transzport mikroanatómiáján: hogyan alakítja a nátrium és a víz mozgását a szerkezeti elrendezés
A vízreabszorpció változásainak intrarenalis háttere
Az ozmotikus gradiens kialakulása és szerepe
Ellenáramú kicserélés a le- és a felszálló vasa recta erek között
Az urea viselkedése és szerepe az ozmotikus rétegződésben
A vizelet ozmotikus koncentrációjának változtatása: diuresis és antidiuresis
Koncentrált vizelet képződése (antidiuresis)
Hig vizelet képződése (vízdiuresis)
Renalis (nephrogen) diabetes insipidus
A nátriumkiválasztás intrarenalis tényezői
Hemodinamikai tényezők szerepe a nátriumreabszorpcióban
A velőkeringés változásainak szerepe
„Nyomás natriuresis”
A cortex interstitialis nyomásának szerepe
A káliumkiválasztás intrarenalis tényezői
A káliumkiválasztás intrarenalis mechanizmusa (reabszorpció és szekréció)
A kálium szekréciója
Káliumreabszorpció K+-hiányos állapotban
A veseműködés követése clearance-módszerekkel
A vesén átáramló vér, ill. plazmamennyiség mérése
A clearance fogalma
A glomerulusfiltráció mérése
A kreatininclearance
Mérföldkövek
15. fejezet - A nátrium- és káliumkiválasztás hormonális szabályozása
A szervezet nátriumforgalma
A renalis renin-angiotenzin rendszer
Az angiotenzinek képződése
Az angiotenzin II hatásai
A reninszekréció szabályozása
A juxtaglomerularis sejteken érvényesülő (közvetlen) mechanikai hatások
A macula densa jelzéseinek aktiváló hatása
A juxtaglomerularis sejtek szimpatikus idegi aktiválása
A renin-angiotenzin rendszer szerepe az emberi magas vérnyomás keletkezésében
Mineralokortikoid hormonok
A mineralokortikoid hormonok hatásai
A mellékvesekéreg-hormonok receptorai: a „prereceptor specificitás”
A Na+-reabszorpcióra kifejtett hatás
A mineralokortikoid hormonok szerepe a kálium- és H+-kiválasztás szabályozásában
A mineralokortikoidok hiánya
Mineralokortikoidtöbblet
A mineralokortikoidszekréció szabályozása
Pitvari natriuretikus hormon/peptid (ANP)
Az ANP közvetlen és közvetett natriuretikus hatásai
Az ANP felszabadulása a pitvarokból
Mérföldkövek
16. fejezet - A kalcium- és a foszfátforgalom hormonális szabályozása; a csontszövet élettana
Az extracelluláris Ca2+-ok szerepe
A vérplazma kalciumfrakciói
Kalciumhomeosztázis: külső és belső kalciumforgalom
Kalciummérleg: kalciumbevitel és kalciumürítés
Belső kalciumforgalom
A csontszövet élettana: a csontsejtek differenciálódása és működése
A csontszerkezet kialakulása és a csont átépülése
A csontállomány kialakulása
Mineralizálódás
Az osteoclastok kialakulása
A csontállomány reszorpciója
A csontátépülés (remodeling)
Kalciotrop hormonok
Parathormon (PTH)
A PTH-szekréció szabályozása
A PTH hatásai
A PTH-receptor
PTH-hatások a vesében
PTH hatások a csontban
A parathormonrokon peptid
Kóros PTH-többlet
PTH-hiány
1,25-(OH)2-D3-vitamin (kalcitriol)
Az 1,25-(OH)2-D-vitamin kialakulása
Az 1,25-(OH)2-D-vitamin hatásai
Az 1,25-(OH)2-D-vitamin hiánya
D-vitamin-intoxikáció
Kalcitonin
A kalcitoninszekréció szabályozása
A kalcitonin hatásai
A kalcitonin élettani szerepe és farmakológiai hatásai
Mérföldkövek
17. fejezet - A sav-bázis mérleg
A pufferrendszerek fizikai és fiziológiai kémiája
A Henderson–Hasselbalch-egyenlet
A Henderson−Hasselbalch-egyenlet alkalmazása szénsav-bikarbonát pufferpárra
A pH–log PCO2 diagram
A Pco2–[HCO3-] összefüggés egykomponensű rendszerben
A Pco2–[HCO3-] összefüggés többkomponesű rendszerekben
A vér bázisai
Pufferbázis (buffer-base, BB)
A sav-bázis státus laboratóriumi értékelése
A respirációs és a nem respirációs pufferösszetevők szabályozása
A légzés szerepe
A veseműködés szerepe
H+-szekréció a tubulusrendszerben
A gyűjtőcsatornák köztes sejtjeinek H+-szekréciója és a H+-ok megkötése a lumenben
Az ammónia/ammoniumionok képződése és további sorsa a vesében
HCO3–-szekréció a gyűjtőcsatornákban
A sav-bázis egyensúly rendellenességei
Respirációs (ventilációs eredetű) sav-bázis egyensúlyzavarok
Hypoventilatio: respirációs acidózis
Hyperventilatio: respirációs alkalózis
Nem respirációs sav-bázis egyensúlyzavarok
Nem respirációs acidózis
„Kevert típusú acidózis”
Nem respirációs alkalózis
Mérföldkövek
18. fejezet - A vizeletelvezető rendszer működése: vizelettárolás (kontinencia) és vizeletürítés
A felső húgyutak: a vesemedence és az ureter működése
Az ureterperisztaltika
Az ureter beidegzése
Az alsó húgyutak: a húgyhólyag és az urethra működése
A húgyhólyag szerkezete és beidegzése
Nyomásváltozások a hólyagban
A feszülés érzékelése
Az urethra működése
Az urethra simaizomelemei és beidegzésük
Az urethra harántcsíkolt izomzata
A kontinencia fenntartásának idegi tényezői
A vizeletürítés efferens pályái
A vizelettárolás (kontinencia) és a vizeletürítés központi koordinációja
7. IV. rész - Tápanyag- és energiaforgalom
19. fejezet - A tápcsatorna szabályozásának alapelvei
Az enteralis idegrendszer
Az enteralis idegrendszert felépítő neuronok
Saját primer afferens neuronok
A központi idegrendszer visceralis afferensei
Interneuronok
Effektorneuronok és transzmittereik
Az enteralis idegrendszer és a központi idegrendszer összeköttetései
A gyomor-bél rendszeri jelzőmolekulák: hormonok és parakrin szekrétumok
A gyomor-bél rendszeri hormonok és az azokat termelő sejtek
A gyomor-bél rendszer endokrin sejtjei
A peptidhormonok bioszintézise
A hormonok szerkezet szerinti csoportosítása
A hormonszekréció szabályozása
Hormonhatások
CCK-receptorok
A gyomor-bél rendszer parakrin sejtjei és a parakrin szabályozó molekulák
Központi idegrendszeri szabályozás
Vagovagalis reflexek
Mérföldkövek
20. fejezet - A tápcsatorna motoros működése
A tápcsatorna izomzata
A Cajal-féle interstitialis sejtek és a simaizomzat
A nyelés
A nyelés oropharyngealis fázisa
A felső oesophagussphincter
A nyelés oesophagealis fázisa
Az alsó oesophagussphicter (LES)
Központi idegrendszeri koordináció
A hányás folyamata
A hányási folyamat reflexközpontjai
A gyomor motoros működése
A proximalis gyomor motoros működése
A distalis gyomor motorikája
A gyomor ürülése
A vékonybél motoros működése
A vékonybélmozgások
A gyomor és a vékonybél interdigestiv motoros aktivitása
A vastagbél motoros működése
A vastagbél funkcionális szakaszai
A vastagbélmozgások szabályozása
A miogén ritmusgenerátor(ok) mellett a továbbító funkcióhoz elengedhetetlenek az enteralis idegrendszer gátló elemei
Az anuscsatorna szerkezete és működése
A székletürítés idegrendszeri koordinációja
Az epehólyag és az epeutak motilitása
Az epehólyag működése
Az epeürítés szabályozása
Mérföldkövek
21. fejezet - A tápcsatorna szekréciós funkciói
A nyál szekréciója
A nyálszekréció mechanizmusa
CFTR-defektusok: cystás fibrosis
A nyálszekréció szabályozása
Nyálelválasztási reflexek
A gyomor szekréciós működése
A gyomor szekréciós régiói
A gyomornedv összetétele
A gyomorsósav-elválasztás celluláris fiziológiája
Intracelluláris átrendeződés a savszekréció során
A fedősejteken lévő receptorok
A hisztamin domináló szerepe a savszekréció szabályozásában: az ECL-sejtek
Prosztaglandinok szerepe
A savelválasztás összefüggése a táplálékfelvétellel
A gyomorszekréció klinikai mérőszámai
A gyomornedv-elválasztás cephalicus szakasza
A gyomornedv-elválasztás gastricus szakasza
A gyomornedv-elválasztás intestinalis szakasza
Az éhgyomri (interdigestiv) sósavszekréció
Fekélybetegség
Savszekréció-hiányos gasztrin-túlprodukció
A fősejtek szekréciós működése
A hasnyálmirigy külső szekréciós működése
A pancreasnedv-szekréció
A pancreasnedv elválasztásának összefüggése a táplálékfelvétellel
A máj szekréciós és exkréciós működése: hepatobiliaris transzport
Az epe fizikai kémiája
A hepatocyták szerkezete és funkciói
Az epesavas sók keletkezése és kiválasztása
Az epesavas sók enterohepaticus keringése
A de novo epesavszintézis szabályozása
Az epesavas sók cholereticus hatása
A bilirubin keletkezése és kiválasztása
Az epefestékek átalakulásai a bélben: enterohepaticus körforgás
Hyperbilirubinaemiák (icterus, sárgaság)
Szekréciós működés a bélcsatornában
A vékonybélhám szekréciós működése
A cryptasejtek szekréciós működése
Szekréciós hasmenések
Szekréció a vastagbélben
Mérföldkövek
22. fejezet - Lebontás és felszívás a tápcsatornában
A vékonybél lebontó-felszívó működésének szerkezeti alapjai
A felszívási folyamatok transzporterei
Congenitalis klorid diarrhoea
A szénhidrátok lebontása és felszívása
A szénhidrátok lebontása
A monoszacharidok felszívása
Szájon keresztül végzett rehidrációs terápia
A fehérjék lebontása és felszívása
Fehérjék és peptidek bontása
Aminosavak és peptidek felszívása
B12-vitamin (kobalamin)
A B12-vitamin felszívódása; az “intrinsic faktor”
Vészes vérszegénység (anaemia perniciosa)
A lipidek lebontása és felszívása
Emulzifikálódás és micellaképződés
A lipidek bontása
A lipidlebontás termékeinek felszívódása
Lipidmalabszorpció
Koleszterinfelszívás és koleszterinszekréció az enterocytákban
Lipidreszintézis az enterocytákban
Koleszterintranszport és a plazma lipoproteinjei
A lipoprotein alosztályok
Lipoproteintranszport
Exogén lipidek transzportja (“forward” koleszterintranszport)
Lipoproteinreceptorok
A “fordított” (reverz) koleszterintranszport
Dyslipidaemiák és atherosclerosis
Kalciumfelszívás
Vasszükséglet, -bevitel és -felszívás
Vastöbblet és vashiány
Felszívás a vastagbélben
Hiányos szénhidrátlebontás/-felszívás következményei
Mérföldkövek
23. fejezet - A belső tápanyagforgalom és hormonális szabályozása
Transzporttápanyagok, raktárak és a belső tápanyagforgalom
A máj tápanyagforgalma
Az izomszövet tápanyagforgalma
A zsírszövet élettana
A fehér zsírszövet funkciói
A fehér zsírsejtek differenciálódása
A fehér zsírszövet anyagcseréje
A fehér zsírszövet adipocytáinak lokalizáció szerinti eltérései
A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek működése
Az inzulin
Az inzulin bioszintézise
Az inzulinegység
A β-sejt inzulinszekréciója
A hyperglykaemiára bekövetkező inzulinszekréciós válasz
A β-sejtek inzulinelválasztását módosító tényezők
Az inzulin hatásai
Az inzulinreceptor és a hozzá kapcsolódó jelátvitel
Az inzulin hatása a sejtek glukózfelvételére
Az inzulin hatása a transzporttápanyagok szintjére
Az inzulin hatásai a májban
Inzulinhatás az izomszövetben
Inzulinhatás a zsírszövetben
A “glukóztolerancia”
Az inzulin közvetlen és közvetett hatása a ketogenezisre
A hypoglykaemiás állapot
Újszülöttek tartós hypoglykaemiás hyperinsulinaemiája
Inzulinszerű növekedési faktorok (IGF-ek)
Az α-sejtek hormonja, a glukagon
A glukagonelválasztás szabályozása
A glukagon hatásai
Inzulin-glukagon antagonizmus
A szomatosztatin
A tápanyagraktározás és -mobilizálás szabályozása
A táplálékfelvételt kísérő/követő (posztprandiális) szabályozás
Posztalimentáris hypoglykaemia
Rövid és hosszú távú éhezés
Az éhezés szakaszai
A katabolikus reakció
Az izomtevékenység alatti anyagcsere-átkapcsolás
Diabetes mellitus
Az 1. típusú diabetes mellitus
Az inzulinhiány és a glukagon-túltermelés szerepe a patomechanizmusban
A diabeteses coma kialakulása
A 2. típusú diabetes mellitus
Fiatal korban fellépő 2. típusú diabetes mellitus (MODY-2)
Metabolikus szindróma: az elhízással kapcsolatos 2. típusú diabetes mellitus
A leptin/leptinreceptor hibájának következtében fellépő diabetes mellitus
Inzulinrezisztencia
Hibás inzulinreceptor vagy inzulin
Mérföldkövek
24. fejezet - Az energiaforgalom
Tápanyagok és hasznosulásuk: a tápanyagok energiaértéke
A szénhidrátok és a trigliceridek energiaértéke (kalorikus érték)
A respirációs hányados (RQ)
A fehérjék/aminosavak energiaértéke
Az izodinámia elve
Az étrend fehérjéinek kettős szerepe
A “nitrogénmérleg”.
Az energiaforgalom mérése (kalorimetria)
Az energiaráfordítás meghatározása a szervezet hőleadása alapján (direkt kalorimetria)
Az energiaráfordítás meghatározása az O2-fogyasztás alapján (indirekt kalorimetria)
Energiaráfordítás, energiamérleg, energiaegyenleg
Az alap-energiaforgalom
Az alap-energiaforgalom normalizálása
Az alap-energiaforgalom változásai
A táplálékfelvételt követő többlettermogenezis (DIT)
Az izomaktivitás energiaráfordítása
A teljes energiaráfordítás közelítő becslése
A barna zsírszövet szerepe az energiadisszipálásban
Az energiamérleg és az energiaraktárak kapcsolata
A főbb makrotápanyagok mérlege
Energiabeviteli deficit – negatív energiamérleg
Pozitív energiamérleg – elhízás (obesitas)
Mérföldkövek
8. V. rész - A lymphohaematopoeticus rendszer
25. fejezet - A vérsejtek kialakulása és fejlődése (lymphohaematopoesis)
A csontvelői vérsejtképzés
Kísérletes és gyógyító őssejtátültetés („csontvelő-transzplantáció”)
A sejtfelszíni markermolekulák („névjegyek”)
A differenciálódás sejtbiológiája
Citokinek és kemokinek
Az erythroid-megakaryocyta fejlődési vonal
Az erythroid fejlődés
Az érett vörösvérsejtek
A vörösvérsejt-képződés szabályozása: az eritropoetin
A megakaryocyta-thrombocyta fejlődés
A granulocyta-monocyta/macrophag fejlődési vonal
Mérföldkövek
26. fejezet - A szervezet védekező mechanizmusai
Patogén mikroorganizmusok
A veleszületett (természetes) immunitás
Patogénekhez asszociált molekuláris mintázatok (PAMP)
Mintázatfelismerő receptorok (PRR)
A PAMP-PRR interakciót követő sejtválaszok
A dendritikus sejtek (DC)
A gyulladásos reakció
A gyulladás kialakulása és megszűnése
Adhéziós fehérjék
Endothel-fehérvérsejt kölcsönhatások
A gyulladás visszafejlődése (regresszió)
Krónikus gyulladás
A neutrofil granulocyták működése
A sokoldalú hízósejtek változatos szerepvállalása
Az eozinofil granulocyták szerepvállalásai
Mononukleáris phagocyták a gyulladásban
A veleszületett immunitás humorális tényezői
A komplementrendszer
A pentraxinok szerepe a fertőzéses és a gyulladásos folyamatokban
A szepszis és a szeptikus shock kialakulása
Az adaptív immunitás celluláris alapjai
Antigének és antigénreceptorok
A génátrendeződés a T- és a B-sejtekben
A T-sejtek kialakulása a thymusban
A T-sejtek antigénfelismerése
Az MHC-glikoprotein család
Az intracelluláris fehérje antigének előkészítése az MHC-vel való találkozásra
Az immunológiai synapsis
A T-sejtek aktiválása
A T-memóriasejtek kialakulása
A B-sejtek és az immunglobulinok (antitestek)
A B-sejtek aktiválása
Az immunglobulinok
A B-sejt antigénfelismerése
A Th-sejtek és a B-sejtek összjátéka
A B-sejtek válasza a T-independens antigénekre
Antitestet termelő sejtek: plazmablasztok, rövid és hosszú élettartamú plazmasejtek
B-memóriasejtek
Monoklonális antitestek
Az adaptív immunreakció
A szekunder nyirokszervek
A nyirokcsomók és a nyálkahártyákhoz asszociált nyirokszövet (MALT)
Nem állandó („tercier” vagy „ectopiás”) nyirokszervek
A lép
Az effektor T-sejtek
A citotoxikus T-sejtek (CTL)
A CD4+-sejtek szubpopulációi
A Thelper-sejtek és a macrophagok interakciói
Az ún. „késői hiperszenzitivitási reakció”
A B-sejtvonal és az immunglobulinok (antitestek)
Fc-receptorok
A phagocyták Fcγ-receptorai
Az Fc-receptorok szerepe a férgek eliminációjában
A komplementaktiválás „klasszikus út”-jának szerepe az antitesttel közvetített reakciókban
Az NK-sejtek
Primer és szekunder immunválasz
A behatolási „kapuk” immunvédelme
A tápcsatorna immunvédelme
A légzőrendszer immunvédelme
A bőr immunvédelme
Aktív és passzív immunizálás
A fertőzöttség vagy immunitás kimutatása az antitestek alapján (szerológiai diagnosztika)
Az FcεR I közvetítetésével létrejövő azonnali hiperszenzitivitás
Atópiás allergiás kórképek
Szisztémás anafilaxiás reakció
Az adaptív immunitás tévedései: autoimmun betegségek
Vérátömlesztés (vértranszfúzió) és szövetátültetés (transzplantáció)
Az emberi „vércsoportantigének” 1.: az AB0-rendszer
A vérátömlesztés biztonsági szabályai; inkompatibilis vérátömlesztés
Az emberi „vércsoportantigének” 2.: a D-antigén (az Rh-faktorok)
Szerv- és szövettranszplantáció
Mérföldkövek
27. fejezet - Vérzéscsillapodás (haemostasis)
A thrombocyták működése
A thrombocyták kitapadása a sérült érfalhoz
A thrombocyták aktiválódása
A Ca2+-ok szerepe
Az aktiválást gátló tényezők
A thrombocyták alakváltozása és aggregációja
A véralvadás (koaguláció)
Az alvadási faktorok szintézise; a Gla-fehérjék
Az alvadási faktorok nevezéktana
A fiziológiás alvadási folyamat megindulása
Extrinsic út
Disszeminált intravascularis koaguláció (DIC)
Az intrinsic út
A véralvadás “közös szakasza”: a protrombináz reakció
A stabil fibrinháló kialakulása
A trombin hatásainak összefoglalása
A véralvadás kontakt fázisa
A fibrinolízis
A plazmin és a plazminogén-plazmin átalakulás
A fibrinolízis szabályozása
Mérföldkövek
9. VI. rész - Neuroendokrin működések
28. fejezet - Endokrinológiai alapfogalmak; a hypothalamus-adenohypophysis rendszer
Endokrinológiai alapfogalmak
A hormonok kémiája
A peptid- és a fehérjehormonok szintézise és szekréciója
A szteroidhormonok szintézise
A szteroidszintézis koleszterinforrása
A szteroidhormonok szintézisében szereplő enzimek
A szteroidhormonok szintézisének kezdeti közös lépései
Hormonszintek a vérben; szabad és fehérjékhez kötött hormonok
A hormonok szekréciót követő átalakulásai
Hormonreceptorok
A hypothalamus endokrin működése
A hypothalamus-adenohypophysis portalis keringés
A hypothalamus hypophyseotrop neurohormonjai
Epizodikus (lökésszerű) szekréció
A szekréció cirkadián ritmusa
A hypothalamus és az adenohypophysis sejtjeinek visszacsatolásos szabályozása
Az adenohypophysis és hormonjai
A proopiomelanokortin és az ACTH
A melanokortin peptidek és receptoraik
MC-receptorok és a bőr pigmentációja
A glikoproteinhormonok
A TSH szekréciója
A gonadotrop hormonok (FSH és LH)
Fehérjehormonok (a prolaktin/növekedési hormon család)
A prolaktinszekréció
A növekedési hormon szekréciója és hatásai
Az intermedier anyagcsere GH-túlprodukcióban
A GH-szekréció szabályozása
A hypothalamus magnocellularis neuronjai és a neurohypophysis hormonszekréciója
A növekedés és szabályozása
A csontok hossznövekedése
A születés utáni (postnatalis) növekedés hormonális tényezői
A növekedési hormon (GH) szerepe
Szöveti növekedési faktorok
A növekedési hormonnal kapcsolatos növekedési zavarok
Törpenövés
A GH túlprodukciója: óriásnövés, acromegalia
Az endokrin szabályozás szerepe a növekedési szakaszokban
A serdülőkori növekedés
Mérföldkövek
29. fejezet - A pajzsmirigy működése
A thyreocyták (folliculussejtek) működése: hormonszintézis és -szekréció
A pajzsmirigyhormonok kémiája
A pajzsmirigyhormonok szintézise és szekréciója
A prohormon dejodinálása a pajzsmirígyben és a periférián
A pajzsmirigyhormonok szállítása és inaktiválása
Kötő/szállító fehérjék
Pajzsmirigyhormon-inaktiválás
A hormonszekréció szabályozása: a TRH-TSH-T4/T3 tengely
A thyreotrop sejtek és a TSH szerepe
A TSH akut és krónikus hatásai
Pajzsmirigy-megnagyobbodás, golyva
A pajzsmirigyhormonok hatásai
Pajzsmirigyhormon-receptor
A szervekre, szövetekre és a működésekre kifejtett hatások
Központi idegrendszer
Növekedés
A bőr kötőszövetére kifejtett hatás
Energiaforgalom
Vérkeringés
Az emberi hyperthyreosis
Jódbevitel, jódhiány és pajzsmirigy-hipofunkció
A jódforgalom
Jódszegény környezet
Gyermekkori hypothyreosis
Felnőttkori hypothyreosis
Mérföldkövek
30. fejezet - A mellékvesekéreg működése
Szteroidszintézis a mellékvesekéregben
Kortikoszteroidok
Mellékvesekéreg-androgének
Szabad és kötött glukokortikoidok; szállító fehérjék
A glukokortikoidok szekréciójának szabályozása
A hypothalamus-adenohypophysis-glukokortikoid tengely
A hypothalamus neurohormonjainak szerepe
A glukokortikoidok negatív visszacsatolása
Az ACTH hatásai a mellékvesekéreg-sejtekre
A glukokortikoidhormonok hatásai
Kortikoszteroidreceptorok és a gluko- és mineralokortikoidok hatásspecificitásának mechanizmusa
Kémiailag módosított szteroidhormonok
A glukokortikoidok anyagcserehatásai
Cardiovascularis működés
Víz- és elektrolitháztartás
A glukokortikoidok hatása a csont- és kötőszöveti sejtekre
A glukokortikoidok hatása az immunfolyamatokra és a gyulladásos reakcióra
Immunszuppresszív hatások
Gyulladáscsökkentő hatások
Akut fázis reakció
Az immunszuppresszív és gyulladáscsökkentő hatások biokémiai alapjai
Van-e a fiziológiás glukokortikoidszintnek immunszuppresszív és gyulladáscsökkentő hatása?
A tüdő méhen belüli fejlődése és a surfactantszekréció
A stresszválasz
A stresszválasz alatti hormonszekréciós változások és következményeik
A glukokortikoidok szerepe a stresszválasz egymást követő fázisaiban
Androgének a mellékvesekéregben
Kóros mellékvesekéreg-működés
Mellékvesekéreg elégtelenség
Primer mellékvesekéreg-elégtelenség (Addison-kór)
Szekunder mellékvesekéreg-elégtelenség
Veleszületett mellékvesekéreg-hyperplasia
Glukokortikoidtöbblet
Mérföldkövek
31. fejezet - A férfi reproduktív működések neuroendokrin szabályozása
A here endokrin funkciója
Androgénhormonok
Androgénbioszintézis
Az androgénhormonok hatásai
Androgénreceptorok
Androgénhatások
Anabolikus hatások
Androgénhormon-hiány
A hypothalamus-adenohypophysis-here tengely
A GnRH-LH-tesztoszteron tengely
Az FSH-inhibin tengely
A hormonelválasztás szabályozásában bekövetkező változások a pubertás alatt
Időskori tesztoszteronszekréció
Hyperprolactinaemia és androgénszekréció
A hím fenotípus méhen belüli kialakulása
A here gametogenetikai funkciója (spermatogenezis)
A spermatogenezis optimális hőmérséklete
A Sertoli-sejtek szerepe a spermatogenezisben
A Sertoli-sejt és a fejlődő csírasejtek közötti kapcsolatok
A spermatogenezishez szükséges hormonok
A spermatogenezis végső eseményei
A mellékhere szerepe
A férfi nemi aktus élettana
Az erekció
Az erekció fázisai
Az erekció kiváltásának efferens idegi mechanizmusai
Az erekció kiváltásának legfontosabb tényezője
Az erekció kiváltódásának járulékos tényezői
Erekciót kiváltó afferens ingerek
Az androgének szerepe az erekcióban
Az emisszió és az ejakuláció
Az erekció oldódása
Mérföldkövek
32. fejezet - A női reproduktív működések neuroendokrin szabályozása
A petefészek tüszőinek kialakulása, fejlődése és eltűnése
A tüszők kialakulása és további sorsa
A tüszők pre- és posztpubertális fejlődése
A hypothalamus-adenohypophysis-petefészek tengely
A hypothalamus és adenohypophysis hormonelválasztása
Petefészekhormonok
Szteroidhormon-szintézis a petefészekben
Az ovarium peptidhormonjai
Az ovarialis ciklus és szabályozása
Az ovarialis ciklus follicularis fázisa
A periovulációs periódus és az ovuláció
A ciklus luteális szakasza: a sárgatest (corpus luteum) képződése és hormonelválasztása
A GnRH-elégtelenség kezelése
Az endometrialis (menstruációs) ciklus
Az endometrium változásai
Proliferációs (ösztrogén) fázis
A szekréciós (luteális) fázis
A menstruáció (havivérzés, menses)
A cervix nyálkahártyájának ciklikus változásai
Az ösztradiol-17β nem reproduktív hatásai
A nemi működések változásai az élet folyamán
A méhen kívüli életben bekövetkező változások
A női pubertás
A pubertáskori változások jellemzői
Climacterium, menopausa és a menopausa utáni kor
A climacterium és a menopausa
Postmenopausalis osteoporosis
A női nemi aktus
A petesejt megtermékenyülése, a terhesség és a szülés
A spermiumok útja a petesejttel való találkozásig
A petesejt vándorlása, a petesejt és a spermium találkozása
A beágyazódás
A placenta (méhlepény) hormonelválasztása
Szteroidszintézis a placentában
A placentában keletkező fehérjetermészetű hormonok
A szülés
Hormonális és parakrin faktorok a szülés folyamatában
Az oxitocin szerepe
Az emlőmirigy működése; tejelválasztás és szoptatás
Az emlő fejlődése
Az emlőmirigy előkészítése a terhesség alatt
A tejszekréció szabályozása
A szoptatási aktus és az oxitocinszekréció
Mérföldkövek
10. VII. rész - Idegrendszeri működések
33. fejezet - Az idegrendszeri működések megismerésének útjai
Az idegrendszer kutatásában alkalmazott képalkotó eljárások (in vivo anatómia)
Az éppen aktív területek kimutatása képalkotó eljárásokkal
Az idegrendszeri működés követése az elektromos jelek alapján
Az EEG-hullámok keletkezése
A potenciálváltozások szinkronizációja
Az EEG-hullámok osztályozása
Számítógépes frekvenciaanalízis
Az EEG-vizsgálat szerepe a diagnosztikában és az „agyhalál” megállapításában
Az agykéregről elvezethető kiváltott potenciálok
Szenzoros kéregterületek mikroelektródos vizsgálata kísérleti körülmények között
A magnetoencefalográfia (MEG)
Az egyes idegrendszeri működések lokalizálhatósága
Központi idegrendszeri sérülések és műtéti beavatkozások következményei
Sérülések
Tervezett központi idegrendszeri beavatkozások szerepe a működés megismerésében
Funkciólokalizáció elektromos ingerlés segítségével
Az emberi agykéreg elektromos ingerlése
Kéreg alatti magcsoportok elektromos ingerlésének következményei
Idegrendszeri projekciók (pályák) térképezése
Toponeurokémia
Mérföldkövek
34. fejezet - Szenzoros működések I.: általános áttekintés és a szomatoszenzórium
A szenzoros működések általános jellemzői
A szenzoros rendszerek felépítése
Receptív mezők
Néhány pszichofizikai alapfogalom: az inger és az érzet összefüggése
A szomatoszenzoros rendszer
A hátsó köteg–lemniscus medialis rendszer (tapintás és proprioceptio)
A rendszer szenzoros receptorai
A hátsó köteg-lemniscus medialis rendszer pályái
A szomatoszenzoros kéreg
Az anterolateralis rendszer (nociceptio, fájdalom- és hőérzékelés)
A fájdalomérzet kialakulása; a nociceptiv rendszer
Nociceptorok
Nociceptiv pályák
A fájdalomérzés központi ellenőrzése
Opioid receptorok
A nociceptorok felől kiváltódó reflexek
Neuropathiás fájdalom
A fájdalomérzés veleszületett hiánya
A viszketés
Termorecepció
Mérföldkövek
35. fejezet - Szenzoros működések II.: látás
A szem optikai rendszere
A szem fénytörő közegei
Fénytörési (refrakciós) hibák
A szem belnyomásának szerepe az optikai rendszer stabilizálásában
Közelre nézéshez való alkalmazkodás (akkomodáció)
A fotoreceptorok működése és a fényingerek feldolgozása a retinában
Fotoreceptorsejt típusok: pálcikák és csapok
Fototranszdukció
A fotopigment szerkezete és működése
Membránpotenciál-változások a fotoreceptorsejtekben
A fotoreceptorsejtek adaptációja
A fotoreceptorokhoz csatlakozó sejtek
A csapok csatlakozásai
Az előjelváltó interneuronok (ON bipoláris sejtek) működése
Az előjelmegőrző interneuronok (OFF bipoláris sejtek) működése
A ganglionsejtek működése és a centrum/periféria receptív mező
Melanopszint tartalmazó ganglionsejtek
Az M- és P-pályák elkülönülése
A pálcikák kapcsolatai
A látási ingerek központi feldolgozása
A látóterek
A corpus geniculatum laterale M- és P-laminái
A primer látókéreg (V1)
A primer látókéreg columnái
A látókéreghez futó párhuzamos projekciók
Vizuális agnosiák
A háromdimenziós tér rekonstrukciója
Színlátás: perifériás és centrális mechanizmusok
A csapok fotopigmentjei
A fotoreceptorok színmegkülönböztetése
A színérzékelés a ganglionsejtekben
A színek agykérgi feldolgozása
A színlátás Hering-féle színoppozíciós elmélete
A látáshoz kapcsolódó motoros funkciók
Vestibuloocularis és optokinetikus reflexek
A követő szemmozgások
Az akkomodációs reakció
A pupilla fényreakciója
Könnyszekréció
Mérföldkövek
36. fejezet - Szenzoros működések III.: hallás és egynsúlyozás
A hallórendszer
Fiziológiai akusztikai alapfogalmak
Hangfrekvencia
Hangintenzitás és a dB SPL-skála
Az auditív periféria
A külső hallójárat és a középfül működése (légvezetés)
A csontvezetés
A cochlea szerkezete és működése
A cochlea folyadékkompartmentjei
A ductus cochlearis és a passzív frekvenciaanalízis
A belső szőrsejtek szerkezete és a mechanoelektromos transzdukció
A cochlearis erősítő: a külső szőrsejtek működése
Otoakusztikus emisszió
A cochlearis mikrofonia
A nervus cochlearis akciós potenciál sorozata
Cochlearis implantátumok (cochleaprotézisek)
Intenzitásanalízis a cochleában
A cochlea efferens szabályozása
A hallópálya és a hangingerek központi feldolgozása
Az ingerületek útja a hallókéregig
A primer hallókéreg (A1)
A vestibularis érzékszerv
A félkörös ívjáratok
Az ívjáratpárok
A félkörös ívjáratok klinikai vizsgálata
Az utriculus és a sacculus
A vestibularis magok
Mérföldkövek
37. fejezet - Szenzoros működések IV: kémiai érzékelés (szaglás és ízérzés)
Szagérzékelés
A szaglórendszer szenzoros neuronjai
A bulbus olfactorius
A bulbus olfactorius projekciói
Izérzékelés
Az ízlelőbimbók és a szenzoros sejtek
Az édes és az umami ízanyagokat detektáló 7-TM receptorok
A keserű íz detektálása
Jelátvitel a T1 és T2 receptorokat hordozó sejtekben
A sós és a savanyú íz detektálása
A csípős érzet kialakulása
Van-e a víznek íze?
Mérföldkövek
38. fejezet - Az idegrendszer szomatomotoros működése
Az α-motoneuronok és a motoros egység
A motoros egység
A szomatomotoros működés proprioceptiv ellenőrzése
Az izomorsók szerkezete és működése
A dinamikus és a statikus fázisok megkülönböztetése
Az intrafusalis rostok efferens beidegzése (gamma-efferensek)
Az ínorsók
A szomatomotoros működés spinalis szerveződése: a reflexműködés alapjai
A nyújtási (myotaticus) reflex
Facilitáció
Az ínreflexek
Az izomtónus
Reciprok beidegzés a nyújtási reflexben
Polysynapticus reflexek
Ritmikus mozgások keletkezése gerincvelői szinten
A α-motoneuronok összeköttetései: leszálló pályák és interneuronok
Hosszú leszálló pályák
Ia interneuronok
Renshaw-interneuronok
Ib interneuronok
A motoros magok szomatotópiája a gerincvelőben
A testtartás szabályozása
Az integrálás szintjei; afferens és efferens mechanizmusok
A nyaki proprioceptorok és a vestibularis rendszer szerepe
A testtartás tanult elemei
A szomatomotoros működés agykérgi szervezése és az akaratlagos mozgások
A primer motoros area
A nem primer és a szupplementer motoros areák
A motoros kéregrészek afferentációja
A corticospinalis pálya
„Alsó” és „felső” motoneuron sérülések
A kisagy működése
A kisagyi modulok
A kisagy fejlődéstani és funkcionális felosztása
A vestibulocerebellum
A spinocerebellum
A cerebrocerebellum
A cerebro- és a spinocerebellum együttműködése
Kisagyi sérülések tünetei
A bazális ganglionok működése
A bazális ganglionok összeköttetései
A bazális ganglionok működése
A bazális ganglionok-thalamus-cortex közötti közvetlen pálya
A bazális ganglionok-thalamus-cortex közötti közvetett pálya
A dopaminerg pályák szerepe
Parkinson-kór
Hyperkineticus kórképek
Mérföldkövek
39. fejezet - A szervezet energetikai, víz- és hőhomeosztázisának szabályozása; cirkadián ritmus
Az energiamérleg és táplálékfelvétel szabályozása (energiahomeosztázis)
A homeosztatikus szabályozás központi kapcsoló mechanizmusai
A nucleus arcuatus táplálkozásban szereplő neuroncsoportjai
A nucleus arcuatusból kiinduló projekciók
Az orexigén és anorexigén pályákat érő információk
A leptin-leptinreceptor rendszer
Inzulin
A gyomor-bél rendszerből származó hormonális és neuronalis ingerek
A glukóz szerepe az éhségérzetben
Szabályozási tényezők szerepe az anorexiában, hyperphagiában és elhízásban
A vízforgalom és szabályozása
Vízforgalom
A vízmérleg egyensúlyát biztosító központi mechanizmusok
A vízfelvétel szabályozása: a szomjúságérzet
A vízkiválasztás szabályozása: vazopresszin (AVP)
Centrális diabetes insipidus
A testhőmérséklet szabályozása
Hőmérleg, hőegyensúly
Hővesztési mechanizmusok
A hőszabályozás központi mechanizmusai
A felmelegedés elleni védekezés reakciói
A lehülés elleni védekezés reakciói
Veleszületett és tanult magatartási reakciók
A láz
A láz szakaszai
Exogén és endogén pyrogenek
Cirkadián ritmus
A „belső óra”, a nucleus suprachiasmaticus (SCN)
A suprachiasmaticus mag efferens projekciói
A melatoninelválasztás napi ritmusa
A „szabadonfutó periodicitás”
Mérföldkövek
40.fejezet - Az emocionális reakciók központi idegrendszeri szervezése
A készenléti („vész”-) reakció (Cannon „fight or flight” reakciója)
A hypothalamus elektromos ingerlésével kiváltható válaszok
A mellékvese velőállományának szerepe a készenléti reakciókban
Az amygdala szerepe az emocionális reakciókban
A félelmi válasz
Az amygdala szerepe a memória kialakulásában
Az agy „jutalmazási” (reward) rendszere
Hangulat, kedélyállapot
Kóros hangulat- (kedélyállapot-) változások
Mérföldkövek
41. fejezet - Az idegrendszer alvási és ébrenléti működési mintázata
Alvási stádiumok
Az EEG alapján elkülöníthető alvási fázisok
REM-alvás és álomképek
Epizodikus autonóm változások REM-alvás alatt
A thalamocorticalis körök szerepe az EEG szinkronizációjában
A reticularis mag szerepe az alvási orsók keletkezésében
Az alvás jelentősége a kéregműködés fenntartásában
A kérgi működés váltakozásáért felelős kéreg alatti struktúrák
Agyi elektromos aktivitás különböző szintű átmetszések után
A hypothalamus szerepe az alvásban és az ébresztésben
Narcolepsia
Coma kialakulása idegrendszeri sérülések után
Mérföldkövek
42. fejezet - A kognitív működések szerveződése
Asszociációs areák és a féltekék együttműködése
Az agykéreg asszociációs areái
A „split-brain” („hasított agy”) szindróma
A beszéd idegrendszeri szervezése
A beszédkészségért felelős struktúrák elhelyezkedése
Az idegrendszer plaszticitása: tanulás és memória
Az implicit (nem deklaratív) emlékezet
Pavlovi és operáns kondicionálás
Az explicit (deklaratív) emlékezet
Az explicit emlékezet strukturális alapja
A medialis temporalis lebeny kétoldali sérülését követő amnézia klasszikus esete
A memória kialakulásának celluláris alapjai
Hosszú távú potenciálódás (LTP) a hippocampus synapsisaiban
A Hebb-féle synapsisok
Az explicit emlékezet kialakulásának stádiumai
A munkaemlékezet
A rövid távú memória és a retrográd amnézia
Mérföldkövek
11. Rövidítésjegyzék
← Prev
Back
Next →
← Prev
Back
Next →