Immunológia by Erdei, Anna -- Read -- Imperial Library of Trantor

Index

Immunológia

Bevezetés az immunológiába 1. 1. fejezet – A veleszületett és az adaptív immunitás kialakulása, egymásra épülése

A veleszületett immunitás – az első immunológiai védelmi vonal

Felismerés a veleszületett immunrendszerben – a patogénhez asszociált molekuláris mintázat (PAMP) és a mintázatfelismerő receptorok (PRR) szerepe Fagociták szerepe a veleszületett immunvédekezésben A patogének komplementrendszer által való felismerése Az NK-sejtek szerepe a veleszületett immunitás során

Az adaptív immunitás jellemzői

Fajlagos immunitás, memória

2. 2. fejezet – Patogének, antigének, haptének – immunogenitás, antigenitás

Patogének Az antigén fogalma Az antigén immunológiai sajátságai Az antigének kémiai sajátságai Az antigének dózisa és alkalmazásának módja

3. 3. fejezet – Az immunrendszer sejtjei, szövetei és szervei

Az immunrendszer sejtjei és kialakulásuk, a hemopoézis A veleszületett immunrendszer sejtjei

Mononukleáris fagociták: monociták és makrofágok Dendritikus sejtek Granulociták Hízósejtek Follikuláris dendritikus sejtek

NK-sejtek

Az adaptív immunrendszer sejtjei

B-limfociták T-limfociták A limfociták klónszelekciójának elve

Az immunrendszer sejtjei, szövetei és szervei

Elsődleges nyirokszervek

A vörös csontvelő A csecsemőmirigy (tímusz)

Másodlagos nyirokszervek és szövetek

A nyirokerek és a nyirokelvezetés Nyirokcsomók Lép A nyálkahártyákkal társult nyirokszervek

A bőr nyirokelemei

Az immunválasz anatómiája

Immunválasz a nyálkahártyákban Immunválasz a bőrben A szisztémás immunválasz kialakulása

Az antigének kiszűrése A limfociták recirkulációja, immunológiai memória

Az adaptív immunválasz kialakulása

4. 4. fejezet – A sejtmembrán és a receptorok általános szerkezete, az immunsejtek sejtfelszíni molekulái

A sejtmembrán molekuláris szerveződése

Az immunsejtek plazmamembránjának felépítése A membrán mikrodomének: lipidtutajok (raftok) és kaveolák A mikrodomének kompartmentalizáló hatása: a membránfehérjék raftasszociációja és funkcionális következményei

A receptorok általános jellemzői

Sejtmembránreceptorok Intracelluláris receptorok A veleszületett immunrendszer receptorainak jellegzetességei Toll-szerű receptorok (TLR) családja

A NOD-receptorcsalád (NLR)

Helikázok szerepe a nukleinsav-felismerésben (RLR) C-típusú lektinreceptorok (CLR) Pentraxinok Scavenger receptorok Integrinek Limfociták antigén-felismerő molekulái A B-limfociták receptora (BCR) és koreceptorkomplexe A T-limfociták receptora (TCR) és koreceptorai

Az immunsejtek receptorai, koreceptorai, adhéziós és kostimulációs molekulái

Sejtadhéziós molekulák

Integrinek Szénhidrátkötő molekulák Az Ig-szuperfamíliába tartozó adhéziós molekulák Glikoproteinek/mucinok Sejtmembránenzimek Homing és az extravazáció folyamata

Az aktiválódásban és differenciálódásban szerepet játszó járulékos molekulák

Az immunsejtek aktivációjában résztvevő plazmamembrán ioncsatorna- és transzporterfehérjék A tetraspanmolekulák A B7-CD28 kostimulációs molekulacsalád A CD2-molekulacsalád

Sejthalálreceptorok és járulékos molekuláik

A TNF-receptorcsalád Sejthalálreceptor-antagonisták (decoy receptorok)

Fc-receptorok

Fcγ-receptorok (FcγR) Fcε-receptorok (FcεR) Fcα-receptorok (FcαR) Polimer Ig-receptor (poli-IgR) Neonatális Fc-receptor (FcRn) FcR-ok által közvetített funkciók

5. 5. fejezet – Citokinek

A citokinek általános jellemzői és funkciói A citokinreceptorok szerkezete A hemopoetikus citokinek és receptoraik

Közös γ-láncot tartalmazó citokinreceptorok és ligandumaik Közös β-láncot tartalmazó citokinreceptorok és ligandumaik Közös gp130-láncot tartalmazó citokinreceptorok és ligandumaik Az IL-12 család Az IL-17 család

Az interferonok és az IL-10-család citokinjei és receptoraik

Az interferonok és receptorai Az IL-10 család

Az IL-1-család és receptoraik Receptor-tirozinkinázokhoz kötődő citokinek Receptor-szerin/treoninkinázokhoz kötődő citokinek A TNF- és a TNFR-család A kemokinek és receptoraik A citokinek képződésének és hatásának szabályozása A citokinek szerepe az immunválasz szabályozásában

A sejtek érésében és a nyirokszervek kialakulásában résztvevő citokinek A sejtek homing folyamataiban résztvevő citokinek A citokinek szerepe a gyulladásos folyamatokban Az effektor válasz szabályozása, a CD4+-T-sejt populációk

6. 6. fejezet – Jelátviteli mechanizmusok az immunrendszer sejtjeiben

Jelátvivő molekulák: kinázok, foszfatázok, foszfolipázok, adapter fehérjék

A sejten belüli jelátadás folyamata Jelátadó (signaling) komplexek kialakulása A jelátadó molekulák szerkezeti elemei: SH2, SH3, PTB, PH domének SH2-domének SH3-domének PTB-domének PH-domének

Fontosabb jelpályák

Tirozinkinázok által aktivált jelpályák Foszfoinozitid-kinázok által aktiválható jelpályák A foszfolipáz C által elindított jelpálya A MAPK-jelpálya G-fehérjék közreműködésével aktivált jelpályák

Az antigénfelismerő receptorok jelátvitele

A B-sejt receptorkomplex jelátviteli mechanizmusai Tirozinkinázok aktiválódása által elindított jelpályák

A foszfoinozitid-3-kináz (PI3-K) által közvetített jelpálya A PLCγ aktiválódása A Ras/MAPK-út A BCR-közvetített jelátvitel szabályozása FcγRIIb

CD19 CD22 CD23 és CD72 CD40

A T-sejt receptorkomplex által közvetített jelátadás

A tirozinkinázok aktiválódása A LAT-adapter közvetítésével szabályozott jelpályák Az SLP76 adapter által szabályozott jelpályák A CD28 által stimulált jelpálya – a PI3-K aktiválása A T-sejtek koszignalizációs hálózata

T-sejtek aktiválásában részt vevő fontosabb adapter fehérjék

Az ellenanyagok Fc részét felismerő, aktiváló receptorok jelátviteli mechanizmusai

FcγRI FcγRIIa FcγRIII FcεRI FcαR

Az NK-sejtek receptorainak jelátviteli mechanizmusa Citokin- és kemokinreceptorok jelátviteli folyamatai Adhéziós molekulák jelátviteli mechanizmusa

7. 7. fejezet – A komplementrendszer

A komplementrendszer komponensei A komplementrendszer aktivációja

A klasszikus úton történő aktiváció A lektinindukált úton történő aktiváció Az alternatív úton történő aktiváció A membránkárosító komplex kialakulása

A komplementrendszer működésének szabályozása A komplementreceptorok szerkezete és szerepe

A C3 aktivációs fragmentumaival reagáló receptorok (CR1, CR2, CR3, CR4, CRIg és C3aR) A C5a- és C3a-receptor C1q-t kötő sejtmembránstruktúrák

A komplementaktiváció biológiai következményei A komplementkomponensek bioszintézise A komplementrendszer működésének kisiklása, kóros folyamatok kialakulása

8. 8. fejezet – A gyulladás immunológiai vonatkozásai

A gyulladás jellemzői Plazmaenzimrendszerek szerepe és kölcsönhatásaik Sejtszintű események gyulladás során Sejtszaporulat a gyulladás területén Fagociták szerepe a gyulladás kialakításában és okának megszüntetésében A gyulladás szisztémás hatásai Krónikus gyulladás Szöveti regeneráció

9. 9. fejezet – A fő hisztokompatibilitási génkomplex

A humán MHC felépítése és jellegzetességei

A kiterjesztett MHC (xMHC) felépítése Az MHC-ben elhelyezkedő gének szerveződése és típusai A klasszikus MHC-gének sajátságai és öröklődése

A klasszikus hisztokompatibilitási gének által kódolt fehérjék szerkezeti jellegzetességei és biológiai funkciói

Az MHC-I membránfehérjék szerkezete és funkciója Az MHC-II-membránfehérjék szerkezete és funkciója Az MHC-gének nagy számának valamint polimorfizmusának kialakulása és funkcionális következményei Az MHC-molekulák peptidkötő funkciójának szerkezeti alapjai

A peptidkötő hely részletes jellemzése Az MHC-molekulákhoz kötődő peptidek sajátságai Az MHC-peptid kölcsönhatás jellegzetességei Az MHC-II-molekulák és a szuperantigének kölcsönhatása

Az MHC-molekulák biológiai funkciói Az MHC-gének és -fehérjék kapcsolata a veleszületett immunitással

Az MHC egyéb génjei

MHC-I-szerű molekulák

Egér MHC-I-szerű fehérjék Emberi MHC-I-szerű fehérjék

MHC-II-szerű molekulák Az MHC-ben kódolt nem MHC-szerű fehérjék A CD1-molekulacsalád

Az MHC-molekulák sejtfelszíni megjelenésének szabályozása

MHC-II-gének Nem klasszikus MHC gének

Az MHC-fehérjék sejtfelszíni megjelenésének gátlása vírussal fertőzött és tumoros sejtekben Az MHC és betegségek kapcsolata

10. 10. fejezet – Az adaptív immunrendszer antigénfelismerő molekulái

Az ellenanyag-molekula és a BCR szerkezete, kölcsönhatása az antigénnel

Az immunglobulin szupercsalád Immunglobulinok

Immunglobulinok (Ig) szerológiai jellemzése (izotípus, allotípus, idiotípus) Az ellenanyag-molekulák általános szerkezete Ig-osztályok jellemzése Ellenanyagok proteolítikus hasítása

Ellenanyagok funkciója

Az antigénkötő hely Az ellenanyag–antigén kapcsolat kémiai jellemzői

Effektor funkciók A komplementrendszer klasszikus útjának aktiválása

Ig-allotípusok

T-sejtek antigén-felismerő receptora, a TCR

A T-limfociták antigént felismerő működésének sajátosságai A T-limfociták antigén-felismerő receptora: a T-sejt-receptor (TCR)

11. 11. fejezet – A limfociták antigén-felismerő receptorkészletének kialakulása, a limfociták túlélése és érése a limfoid szövetekben

A limfociták fejlődésének áttekintése

A B- és a T-sejtvonalak elkötelezettsége Az antigén-felismerő receptorláncok génjeinek szomatikus átrendeződése és kifejeződése A B- és a T-limfocita-repertoár kialakulását befolyásoló szelekciós folyamatok A limfociták altípusainak kialakulása

A B- és a T-limfociták antigénkötő receptorainak kialakulása

Az immunglobulin gének genomikus szerveződése A TCR génlókusz szerveződése A V(D)J-rekombináció A B- és a T-sejtek diverzitásának kialakulása A korai B- és T-sejtfejlődés transzkripciós szabályozása

A B-limfociták fejlődése

A B-limfociták fejlődésének állomásai Az érett B-sejtrepertoár szelekciója A B-limfociták B-1 és marginális zóna (MZ) populációja

A T-limfociták fejlődése

A tímusz szerepe a T-limfociták fejlődésében A T-sejt fejlődésének fázisai Az MHC-elkötelezett αβ-T-sejtek érése során lezajló szelekciós lépések

Az érett B- és T-limfociták antigén-felismerő receptora és a sejtek aktiválódása

12. 12. fejezet – Az antigén bemutatásának folyamata

Az endogén antigének prezentációjának útja

Az endogén fehérjék lebontása Az MHC-I-molekulákhoz kötődő peptidek szállítása Az MHC-I-peptidkomplexek kialakulása az ER-ben

Az exogén antigének prezentációjának útja

Az exogén anyagok és részecskék felvétele A peptidek megkötésére alkalmas MHC-II-molekulák sejten belüli szállítása Az exogén fehérjék lebontása Az MHC-II – peptid komplexek kialakulása az endo/lizoszómában

Keresztprezentáció A dendritikus sejtek, mint specializálódott hivatásos antigén-prezentáló sejtek

Prezentáció konvencionális dendritikus sejtek által Prezentáció plazmacitoid dendritikus sejtek által

Antigén-bemutatás CD1-molekulák által

A lipidek felvétele és enzimatikus átalakítása A lipid transzfer fehérjék szerepe a lipidantigének prezentációjában

13. 13. fejezet – A celluláris immunválasz és effektor folyamatai

A T limfociták antigén-felismerő képességének jellegzetességei

A hivatásos antigénprezentáló sejtek szerepe a T-sejt-aktiváció folyamatában Az immunológiai szinapszisok szerepe a celluláris immunválasz kialakulása során A T-sejt aktiválásának jelátviteli folyamatai A kostimuláció szerepe a T-sejt-aktivációban

A CD4+ T-limfociták szerepe az adaptív immunválasz kiváltásában

A naiv CD4+ T-sejtek aktiválódását biztosító sejtkölcsönhatások A CD4+ effektor T-sejtek differenciálódása Az effektor T-limfociták aktivációja A Th-sejtek effektor funkciói A Th-sejtek szerepe az immunválasz szabályozásában A késői típusú túlérzékenységi reakció

Az extracelluláris sejtpusztítás sejtjei, mechanizmusai

Az ölősejtek (NK-és CTL) kialakulása, vándorlása A hatékony (armed) CD8+ T-sejtek jellemzői és effektorfunkciói

A CD8+ T-sejtek (CTL) főbb jellegzetességei, aktiválódásuk A CTL által közvetített sejtpusztítás A CD8+ T-sejtek működésének szabályozása Th-sejtek és citokinek által A citotoxikus T limfociták szerepe a celluláris immunválaszban

A természetes ölő (NK) sejtek működése

Az NK-sejtek jellemző tulajdonságai, típusai A célsejtek felismerése az NK-sejtek által Az NK-sejtek “aktiváló” és “gátló” szinapszisai a célsejtekkel: a sejtpusztítás mechanizmusai Az ellenanyagfüggő sejtes citotoxicitás (ADCC) Az NK-sejtek természetes ölő funkciójának szerepe az immunrendszer működésében

Az NK1+ T-limfociták

A perifériás T-limfocita-készlet összetétele és szabályozása

A naiv és a memória-T-limfocita készlet egyensúlyának fenntartása A memória-T-limfociták jelentősége

A memória-T-limfociták típusai A memória-T-limfociták vándorlása és letelepedése a szövetekben A szabályozó T-limfociták vagy Treg-sejtek A természetes szabályozó T-limfociták (nTreg-sejtek) képződése és egyensúlyának fenntartása A természetes reguláló T-limfociták általi szupresszíó mechanizmusai Az indukált reguláló T-limfociták (iTreg-sejtek) képződése, típusai és funkciói

14. 14. fejezet – A humorális immunválasz

Az ellenanyagválasz általános sajátságai A B-sejtek, mint antigén-prezentáló sejtek A T-sejtektől függő B-sejt válasz eseményei a nyirokszervekben, a csíracentrumok kialakulása

A csíraközpontok kialakulásához vezető sejtkölcsönhatások A csíraközpontban lezajló folyamatok: szomatikus hipermutáció, affinitásérés, plazmasejtek és memóriasejtek kialakulása Az izotípusváltás folyamata

B-sejtek differenciálódása ellenanyag-szekretáló plazmasejtté, a B-sejtes memória kialakulása A citokinek szerepe a humorális immunválaszban T-independens antigének B1 B-sejtek és aktiválásuk Ellenanyagok által közvetített effektor funkciók

Neutralizáló ellenanyagok Az ellenanyagok Fc-szakasza által közvetített effektor funkciók A komplementrendszer által közvetített effektor funkciók

Citokinek által közetített effektor funkciók

15. 15. fejezet – Az immunrendszer evolúciója

A gerinctelen állatok immunrendszere

Az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) és a pókszabásúak közé tartozó atlanti tőrfarkú (Limulus polyphemus) immunvédekezése

A komplementrendszer evolúciója A gerincesek immunrendszerének evolúciója

A veleszületett immunrendszer Az adaptív immunrendszer

Az immunglobulin-gének és a repertoár kialakulása Az MHC- és a T-sejtek törzsfejlődése A gerincesek limfomieloid szövetei és nyirokszervei

16. 16. fejezet – Az immunválasz folyamata és szabályozása

Az immunválasz folyamatának rövid áttekintése Az immunválasz szabályozása

Az antigén, az ellenanyag és az immunkomplex szerepe az immunfunkciók szabályozásában Az idiotípus-hálózat szerepe az immunfolyamatok szabályozásában A citokinek és a kemokinek szerepe az immunfolyamatok szabályozásában Neuroendokrin szabályozás Treg-sejtek által történő szabályozás

17. 17. fejezet – Kórokozók ellen kialakuló immunválasz és vakcináció

A patogénnel való fertőződés fokozott előfordulása A patogénekkel való kölcsönhatás általános jellemzői A vírusok ellen kialakuló immunválasz

Veleszületett immunválasz Adaptív immunválasz A vírusok menekülési útjai

Az extracelluláris baktériumok ellen kialakuló immunválasz

Veleszületett immunválasz Adaptív immunválasz Extracelluláris baktériumok menekülési útjai

Az intracelluláris baktériumok ellen kialakuló immunválasz

Veleszületett immunválasz Adaptív immunválasz Intracelluláris baktériumok menekülési útjai

A paraziták ellen kialakuló immunválasz

Veleszületett immunválasz Adaptív immunválasz A paraziták menekülési útjai

A gombák ellen kialakuló immunválasz

Veleszületett immunválasz Adaptív immunválasz

A szervezet immunológiai védettségének kialakítása, vakcináció

Aktív immunizálás Passzív immunizálás

18. 18. fejezet – Túlérzékenységi reakciók

Az I-es típusú vagy azonnali túlérzékenységi (allergiás) reakció

Allergének Az effektor sejtek érzékenyítésének fázisa – szenzibilizáció Az effektor sejtek – hízósejtek és bazofil granulociták – jellemzői és aktiválódása Az allergiás reakció azonnal lejátszódó eseményei, a tünetek kialakulása Az allergiás reakció késői fázisa Az I-es típusú túlérzékenységi reakció megnyilvánulási formái Lehetséges beavatkozási pontok az allergiás reakció gátlására

II-es típusú túlérzékenységi reakció III-as típusú túlérzékenységi reakció IV-es típusú túlérzékenységi reakció

19. 19. fejezet – Tolerancia és autoimmunitás

A tolerancia kialakulásában és fenntartásában szereplő mechanizmusok

Centrális és perifériás tolerancia

A B-sejt-tolerancia kialakulása A T-sejt-tolerancia kialakulása

Az AIRE-gén szerepe a centrális tolerancia kialakulásában Dendritikus sejtek szerepe az immunológiai tolerancia kialakításában Treg-sejtek és tolerancia

A Treg-sejtek szerepe a „domináns” tolerancia kialakításában A tolerancia kialakulásában szereplő egyéb sejtek és mechanizmusok

Az immunológiai tolerancia indukciója

Az antigén szerepe az immunológiai tolerancia kialakulásában

Orális tolerancia

Az anya–magzat-kapcsolat immunológiája Autoimmunitás – a saját antigénekkel szemben kialakuló immunválasz

Az autoimmun betegségek általános jellemzői Az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők A kialakult tolerancia áttörésének lehetőségei – az autoimmun kórképek kialakulása A kórokozók szerepe az autoimmun folyamatok kiváltásában Az autoimmun betegségek során fellépő szövetkárosító folyamatok

20. 20. fejezet – Transzplantációs immunológia

Alapfogalmak Transzplantációs antigének

A kilökődési reakciók típusai Ellenanyagok szerepe a graftkilökődésben Sejtek részvétele a kilökődési reakciókban A kilökődési reakciók megelőzése A vérképző őssejt-transzplantáció (hematopoietic stem cell transplantation – HSCT)

Graft versus host (GVH) betegség és graft versus leukaemia (GVL) hatás

21. 21. fejezet – Öröklött és szerzett immunhiányos állapotok

Az immunhiányos állapotok általános jellemzése Elsődleges (öröklött) immunhiányos állapotok

A limfoid sejtek fejlődésének és működésének hibái A DNS-javító mechanizmusok defektusai Limfoproliferatív, ill. autoimmun folyamatok kialakulásához vezető immunhiányos állapotok Egyéb, komplex immunhiányos kórképek

A veleszületett immunrendszer működéséhez kapcsolódó hibák

A fagocitafunkció és az intracelluláris ölőképesség zavarai A komplementrendszerhez kapcsolódó immunhiányos állapotok

Másodlagos (szerzett) immunhiányos állapotok

A HIV és az AIDS

A HIV felépítése A HIV-vel való fertőzés folyamata és az AIDS kialakulása A HIV-fertőzés immunválaszt károsító hatása AIDS-terápia

22. 22. fejezet – Tumorimmunológia

Onkológiai alapfogalmak Az immunrendszer szerepe a daganatok kialakulása során

A daganatok elleni immunválasz Tumorantigének Immundeficiencia esetében kialakuló daganatok Az immunválasz elkerülése A gyulladásos környezet és a karcinogenezis kapcsolata Immunológiai tolerancia a daganattal szemben Daganatok megelőzése oltással

Daganatok immundiagnosztikája Immunterápiás lehetőségek a daganatok kezelésében

Terápiás vakcináció Monoklonális ellenanyag-terápiák Passzív immunizálás sejtekkel Immunmoduláció

Limfociták rosszindulatú burjánzásai

B-sejtes tumorok T-sejtes tumorok

23. 23. fejezet – Az immunrendszer klinikopatológiája

A fontosabb immunológiai betegségek a túlérzékenységi reakció típusa szerint Autoimmun betegségek Öröklött és szerzett immunhiányos állapotok Limfoproliferatív kórképek klinikopatológiája Mieloproliferatív kórképek Histiocitás proliferációk

A. Függelék

Jelentősebb immunológiai felfedezések és az immunológiai vonatkozású Nobel-díjak A sejtfelszíni molekulák CD (Cluster of Differentiation) rendszere

Rövidítések Jelmagyarázat (szerkezeti egységek)

Aminosavak

Aminosavak genetikai kódja

Citokinek és citokinreceptorok kifejeződése és legfontosabb hatásaik Védőoltások, vakcinák Glosszárium

← Prev
Back
Next →

← Prev
Back
Next →