Log In
Or create an account ->
Imperial Library
Home
About
News
Upload
Forum
Help
Login/SignUp
Index
A farmakológia alapjai
Előszó
Előszó a második kiadáshoz
A könyv szerzői
1. I. Általános gyógyszertan
1. A gyógyszertan tárgya és fejlődésének rövid áttekintése
A gyógyszertan és tudományágai
A gyógyszeres terápia kialakulása
Kísérletes farmakológia
Új terápiás lehetőségek
A farmakológia Magyarországon
2. A farmakodinámia alapjai
A hatóanyag-effektusok mennyiségi szempontjai: egy ligand, illetve ligandkölcsönhatások
Dózis–hatás összefüggések, hatékonyság, hatáserősség
A receptoriális kötődés
A receptoriális kötés és a biológiai hatás összefüggései
Hatóanyagok farmakodinámiai kölcsönhatásai
Hatóanyagok célpontjául szolgáló makromolekulák
Receptorok
Ioncsatorna-alkotó (ionotrop) plazmamembrán-receptorok
Nikotinos acetilkolin-receptor (nACh-R)
5-HT3-receptor
Ionotrop GABA- és glicinreceptorok
Ionotrop glutamát/ receptorok (iGlu-R)
Purin P2X-receptor
G-protein-kapcsolt (7TM) receptorok
Intrinsic enzimaktivitású plazmamembrán-receptorok
Intracelluláris, citoplazmatikus receptorok
Sejtmagreceptorok
Ioncsatornák és vízpórusok (aquaporinok)
Nátriumcsatornák
Kalciumcsatornák
Káliumcsatornák
Ciklikus nukleotid aktivált csatornák
Tranziens receptorpotenciállal jellemzett (TRP) csatornák
Kloridion-csatornák
Vízpórusok (aquaporinok)
Transzportproteinek
Enzimek
A jeltovábbítás szupramolekuláris szerveződési formái
Receptor dimerizáció/oligomerizáció
Receptormozaik
Intracelluláris jeltovábbítási váz
Adaptív mechanizmusok: ismételt hatóanyag-bevitel kapcsán észlelhető jelenségek
A hatóanyagok lehetséges szelektivitási tényezői
3. A gyógyszerek sorsa a szervezetben. Farmakokinetika
A gyógyszerek felszívódása
A biológiai membránok felépítése, tulajdonságai
A gyógyszermolekulák fizikokémiai tulajdonságai és a pH hatása a felszívódásra
A gyógyszermolekulák transzportjának törvényszerűségei
Passzív diffúzió
Filtráció
A gyógyszerek vérárammal való tömeges szállítása
Aktív transzport
Endocitózis
A gyógyszerek felszívódása különböző helyekről
A gyógyszerek felszívódása a szájüregből
A gyógyszerek felszívódása a gyomorból
Felszívódás a belekből
A gyomor-bél traktusból való felszívódást befolyásoló egyéb tényezők
Felszívódás a tüdőből
Felszívódás a bőr felületéről
A gyógyszerek parenteralis felszívódása
A gyógyszerek eloszlása
A gyógyszerek szelektív akkumulációja a szervezetben
Biológiai barrierek a szervezetben
A gyógyszerek fehérjekötődése
Gyógyszer-metabolizmus
A gyógyszer-metabolizmus I. fázisába tartozó reakciók részletezése
Oxidációs átalakulások
Redukciós átalakulások
Hidrolízis
A gyógyszer-metabolizmus II. fázisú metabolikus reakciói, konjugációk
Glukuronidkonjugációk
Szulfátkonjugáció
Metilezés
Acetilezés
Aminosav-konjugáció
Glutationkonjugáció
A gyógyszer-metabolizáló izoenzimek
Enzimindukció
A gyógyszerek kiürülése a szervezetből
A gyógyszerek kiürülése a vesén keresztül
Gyógyszerek kiürülése az epével
A gyógyszerek kiürülése a tüdőn keresztül
A gyógyszerek kiürülése testnedvekkel
Farmakokinetika
Teljes test clearance (Cl)
Látszólagos eloszlási térfogat (Vd)
Felezési idő (T1/2)
Egy- és kétkompartmentes modell
A fenntartó adagolás jellemzése
Lineáris és nem lineáris farmakokinetika
4. A szervezet és a gyógyszerek kölcsönhatásait módosító tényezők
Belső tényezők
Életkor
Újszülött-, csecsemő- és gyermekkor
Időskor
Nemi különbségek
Terhesség
Rassz, genetikai polimorfizmus
Betegségek
Idioszinkrázia és gyógyszerallergia
Tolerancia
Placebohatás
Külső tényezők
Környezeti faktorok
Foglalkozás
Táplálék
Gyógyszerek közötti interakciók
A beteg együttműködése („compliance”)
5. Bevezetés a farmakogenomikába
A genomika korszaka
Farmakogenomika – az orvosi genomika egyik sikertörténete
A farmakogenomika fő területei
A farmakogenomika általános és speciális eszközrendszere
Gyakorlati példák a farmakogenetika és -genomika területéről
DNS szintű genetikai eltérések
Génexpressziós megközelítés
Populációgenetikai vonatkozások
Költség–hatékonyság és a farmakogenomika
Összefoglalás
2. II. A vegetatív idegrendszer gyógyszertana
6. Bevezetés a vegetatív idegrendszer működésébe
A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer
A kémiai ingerületátvitel általános jellemzői
7. Kolinerg transzmisszió és a transzmissziót fokozó szerek: direkt és indirekt kolinomimetikumok
Acetilkolin (ACh)
Az acetilkolin szintézise és felszabadulása
Az acetilkolin metabolizmusa
Az acetilkolin hatásmódja
Az acetilkolin hatásai különféle szerveken
Az acetilkolin-receptorok. A muszkarin- és nikotinreceptorok és heterogenitásuk
Muszkarinreceptorok
Nikotinreceptorok
Kolinomimetikumok
Direkt kolinomimetikumok
Kolinészterek
Alkaloidok
Indirekt ható kolinomimetikumok: kolin-észteráz-bénítók
Reverzibilis gátlás
Irreverzibilis gátlás
A kolin-észteráz-bénítók farmakológiai hatásai
Reverzibilis kolin-észteráz-bénítók
Irreverzibilis kolin-észteráz-bénítók
A kolin-észteráz-bénítók terápiás felhasználása, adagolása
Ganglionizgatók
8. Kolinerg transzmissziót gátló szerek
Muszkarinreceptor-antagonisták
Természetes tropeinek
Atropin (d,l-hyoscyamin)
Az atropin farmakológiai hatásai
Farmakokinetika
Mellékhatások
Az atropin terápiás alkalmazása
Adagolás
Atropinmérgezés
Scopolamin (d,l-hyoscin)
A scopolamin farmakológiai hatásai
Scopolaminmérgezés
Homatropin
Kvaterner tropeinek
Egyéb paraszimpatikus-bénítók
Ganglionblokkolók
Nikotin
A nikotin farmakológiai hatásai
Központi idegrendszer
Nikotinmérgezés
9. Adrenerg neurotranszmisszió és a transzmissziót fokozó szerek: szimpatomimetikumok
A katekolaminok bioszintézise, raktározása és metabolizmusa
A katekolaminok bioszintézise
A katekolaminok raktározása
Vezikulák
Uptake-mechanizmusok. Uptake1 és uptake2
A noradrenalin metabolizmusa
Monoamino-oxidáz (MAO) enzim
Katekol-O-metiltranszferáz (COMT) enzim
Adrenerg receptorok (adrenoceptorok)
α-adrenerg receptorok
β-aderenerg receptorok
Dopaminreceptor
A szimpatikus tónus gyógyszeres befolyásolásának lehetőségei
Szimpatomimetikumok (α- és β-receptor-agonisták)
Katekolaminok
Adrenalin (epinephrin)
Farmakológiai hatásai
Farmakokinetika
Klinikai alkalmazás
Mérgezés
Gyógyszeres interakciók
Noradrenalin (norepinephrin)
Farmakológiai hatásai
Mellékhatások
Klinikai alkalmazás
Dopamin és származékai
Isoprenalin (isoproterenol)
Corbadrin
Szimpatomimetikus fenilalkilamin-származékok
A feniletilamin egyszerű származékai
Amphetamin (β-fenilizopropilamin)
Ephedrin (β-fenil-propanol-metilamin)
Pseudoephedrin
Monooxi-fenilalkilamin-származékok
Szelektív α1-, α2- és imidazolin-receptor-agonisták
a1-receptor-agonisták
α2-receptor-agonisták
Imidazolinreceptor-agonisták
Szelektív β2-receptor-izgatók (β2-agonisták)
10. Adrenerg transzmissziót gátló szerek: szimpatolitikumok
α-szimpatolitikumok (α-receptor-antagonisták)
Az α-antagonisták osztályozása receptorszelektivitás szerint
Az α-szimpatolitikumok osztályozása szerkezetük alapján
Haloalkilaminok
Imidazolinszármazékok
Quinazolinok
Indolalkaloidok
Anyarozs- (ergot-) alkaloidok
Yohimbin
Egyéb α-szimpatolitikus vegyületek
β-szimpatolitikumok (β-receptor-antagonisták)
Nem altípus-szelektív β-receptor-gátlók
Szelektív β1-receptor-bénító vegyületek
Szelektív β2-receptor-bénító vegyületek
Kombinált α- és β-receptor-gátló vegyületek
A β-receptor-bénítók klinikai alkalmazása
A legfontosabb, a klinikumban használatos β-gátló gyógyszerek
A β-receptor-bénítók mellékhatásai
Kontraindikációk
Az idegingerület következtében felszabaduló noradrenalin mennyiségének csökkentésével ható szimpatikusbénítók
A noradrenalinszintézis gátlása
Adrenerg neuron bénítók
A noradrenalin felszabadulásának gátlása, illetve fokozása preszinaptikus receptorok izgatása, illetve gátlása útján
A noradrenalinraktárak depletálói
11. Non-adrenerg, non-kolinerg transzmisszió. Az adenozin és a nitrogén-monoxid szerepe a transzmisszióban
Nukleotidok és nukleozidok
Adenozin-trifoszfát (ATP)
Adenozin
Farmakológiai hatások
Terápiás felhasználás
Gáz halmazállapotú mediátorok: nitrogén-monoxid (NO), szén-monoxid (CO) és kénhidrogén (H2S)
Nitrogén-monoxid (NO)
Szén-monoxid (CO)
Kénhidrogén (H2S)
3. III. A szív, az érrendszer és a vese gyógyszertana
12. Antihipertenzív szerek
Az antihipertenzív szerek felosztása
Az antihipertenzív szerek hatástani csoportosítása
Nátriumürítést fokozó húgyhajtók
Egyéb húgyhajtók
Kacsdiuretikumok
K+-megtakarító húgyhajtók
A szimpatikus rendszert gátló szerek
A központi idegrendszeri vérnyomás-szabályozást befolyásoló szerek
Clonidin
Methyldopa
Urapidil
Moxonidin
A perifériás szimpatikus tónust csökkentő szerek
Adrenerg neuron blokkolók és a reserpin
Receptorblokkolók
α-receptor-bénítók
α- és β-receptor-antagonisták
β-adrenerg-receptor antagonisták
A renin–angiotenzin rendszer aktivitásának gátlói
A renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer
A renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer élettani szerepe
A renin–angiotenzin rendszert gátló vegyületek
Reningátlók
Angiotenzinkonvertáló enzim gátlók (ACE-gátlók)
Angiotenzin II-receptor antagonisták
Konvertáló- és neutrális endopeptidáz-enzim- (NEP-) gátló aktivitással rendelkező anyagok
Értágítók
Nitroprusszid-nátrium
Ftalazinszármazékok
Káliumcsatorna-serkentők
Kalciumcsatorna-gátlók
A hypertonia kezelése
A hypertoniás krízis kezelése
A hypertonia gyógyszeres kezelésének szempontjai
13. Ischaemiás szívbetegségben ható szerek
Az ischaemiás szívbetegségben alkalmazott gyógyszerek
Az ischaemiás szívbetegségben alkalmazott gyógyszerek hatástani csoportosítása
Nitritek és nitrátok
Kémia
Farmakodinámia
Farmakokinetika
A leggyakrabban alkalmazott nitrátszármazékok farmakokinetikai tulajdonságai
Mellékhatások
Nitráttolerancia
Terápiás indikációk
Kontraindikációk
Készítmények, adagolás
Interakciók
Nitrátokhoz hasonló szerkezetű újabb antiangiás szerek
Kalciumcsatorna-gátlók
Kémia
Farmakodinámia
Farmakokinetika
Mellékhatások
Terápiás indikációk
Készítmények
β-adrenerg receptor blokkolók
ACE-gátlók
Anyagcsere-modulátorok
Új irányok az ischaemiás szívbetegség gyógyszeres kezelésében
14. Perifériás és cerebralis keringésfokozók. A vascularis és egyéb primer fejfájástípusok gyógyszerei
Perifériás és cerebralis keringésfokozók
A perifériás és cerebralis keringésfokozók felosztása
Terápiás indikációk
A legfontosabb lokális keringésfokozók
Vénás és kapilláris keringési zavarokban alkalmazott szerek
Értágító szöveti anyagok
A vascularis és egyéb primer fejfájástípusok gyógyszerei
Migrén
A migrén patomechanizmusa
A migrén fázisai
A migrén terápiája
Cluster típusú fejfájás
Krónikus paroxysmalis hemicrania
Tensiós típusú fejfájás
Fejfájás-csillapító szerek „túlhasználatából” eredő fejfájás
15. Szívelégtelenségben ható szerek
A szívelégtelenség és gyógyszeres kezelésének célpontjai
Gyógyszercsoportok a szívelégtelenség kezelésére
Kardiotonikus, pozitív inotrop hatású szerek
Szívglikozidok
Hatás–szerkezet összefüggések
Farmakológiai hatások
Hatásmechanizmus
Farmakokinetika
Toxicitás
Klinikai alkalmazás
Digoxin
Digitoxin
Deslanosid
Gyógyszeres interakciók
β1-adrenerg receptor izgatók
Dobutamin•
Dopamin•
Foszfodiészteráz-gátlók
Metilxantinok
Bipiridinek
Kalciumérzékenyítők
Pimobendan
Levosimendan
Nem pozitív inotrop sajátságú, különböző hatástani csoportba tartozó szerek
Újabb irányzatok a szív-elégtelenség gyógyszereinek kifejlesztésére
16. Antihiperlipidémiás szerek
Az atherosclerosis megelőzésének lehetőségei
A lipoproteinek
Kémia
A lipoproteinek transzportja
Dyslipidaemiák
Lipidszintcsökkentő szerek
Statinok, HMG-CoA-reduktáz gátlók
Epesavkötő gyanták
A koleszterin felszívódását csökkentő szerek. Az ezetimib
Fibrátok
Egyéb lehetőségek az antihiper-lipidémiás terápiában
17. Antiaritmiás szerek
A szívizom elektrofiziológiája és a szívritmuszavarok kialakulásának mechanizmusai
A gyógyszerhatások szempontjából fontosabb transzmembrán ioncsatornák
Na+-csatorna
Ca++-csatorna
K+-csatornák
Az arrhythmiák keletkezésének mechanizmusai
Korai utódepolarizáció (EAD)
Késői utódepolarizáció (DAD)
A „reentry” mechanizmus
A szívfrekvencia jelentősége az antiaritmiás szerek hatásmódjában
Az antiaritmiás gyógyszerek hatásmechanizmus szerinti osztályozása
I. osztály
I/A alcsoport
I/B alcsoport
I/C alcsoport
II. osztály
III. osztály
IV. osztály
Az antiaritmiás szerek arrhythmogen (proaritmiás) hatása
Antiaritmiás gyógyszerek
I/A csoport
Quinidin
Procainamid
Disopyramid
Egyéb I/A típusú szerek
I/B csoport
Lidocain
Mexiletin
Phenytoin
I/C csoport
Flecainid
Propafenon
II. osztály – antiadrenerg hatású szerek
β-receptor-gátlók
Propranolol
Egyéb béta-receptor gátlók
III. osztály – repolarizációgátló szerek
d,l-Sotalol
Bretylium tosylat
Amiodaron
Egyéb szerek
IV. osztály – Ca++-csatorna-gátlók
Egyéb antiaritmiás szerek
Adenozin
Magnézium
Digoxin
Az antiaritmiás kezelés általános szempontjai
Oki terápia
A pontos diagnózis jelentősége
Pitvari extrasystolék
Pitvari flattern
Pitvarfibrillatio
A Wolff–Parkinson–White- (WPW-) szindróma
Kamrai arrhythmiák
18. A veseműködésre ható szerek
Diuretikumok
A diuretikumok csoportosítása
Karboanhidráz-bénító diuretikumok
Acetazolamid•
„Csúcshatású” kacsdiuretikumok
Tiazidvázas és tiazidszerű diuretikumok
K+-megtakarító diuretikumok
A vese epithelialis Na+-csatornájának a gátlói
Aldoszteronantagonisták
Ozmotikus diuretikumok
Minor diuretikumok
Kifejlesztés alatt álló új támadáspontú diuretikumok
A diuretikumok klinikai alkalmazása
Antidiuretikumok
4. IV. A légzőrendszert befolyásoló gyógyszerek
19. Az asthma bronchiale gyógyszertana
Az asthma bronchiale patogenezise
Az asthma gyógyszerei
Bronchodilatátorok
β2-adrenoceptor-agonisták
Xantinszármazékok
Muszkarinantagonisták
Gyulladáscsökkentők
Glukokortikoidok
Cromolyn és nedocromil
A leukotriének hatásának gátlói
Anti-IgE-antitest
H1-receptor-antagonisták
Egyéb, ún. lassan ható gyulladáscsökkentők
További lehetőségek az asthma bronchiale gyógyszeres kezelésében
Súlyos akut asthmás roham (status asthmaticus) kezelése
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kezelése
20. Köhögéscsillapítók, köptetők
Köhögéscsillapítók
Centrális támadásponton ható köhögéscsillapítók
Opioidok
Nem opioidok
Perifériás támadásponton ható köhögéscsillapítók
Köptetők (expectoransok)
Szekretolitikumok
Mukolitikumok
Szekretomotorikumok
Surfactantanyagok
5. V. A sima- és harántcsíkolt izmok működésére ható szerek
21. A simaizmok működésére ható szerek
Simaizom-összehúzódást, illetve -elernyedést kiváltó szerek
Simaizom-összehúzódást okozó vegyületek
Acetil-kolin és aminok
Acetil-kolin
Noradrenalin, adrenalin
Szerotonin(5-hidroxitriptamin)
Hisztamin
Lipidek
Prosztanoidok (prosztaglandinok és tromboxán A2)
Leukotriének
Vérlemezke-aktiváló faktor (PAF)
Polipeptidek
Oxytocin
Angiotensin II
Endotelinek
Tachykininek (P-anyag és neurokinin A)
Y-neuropeptid (NPY)
Az ATP és származékai
Acetil-kolin és aminok
Acetil-kolin
Adrenalin
Hisztamin
Nitrogén-monoxid
Az ATP és származékai
Neuropeptidek
Egyéb polipeptidek
Bradykinin
„Általános” simaizom-görcsoldók (spasmolytica)
Papaverin•
Drotaverin•
A méhre ható szerek
Méhkontrakciók kiváltására használt szerek
Oxytocin•
Anyarozs-alkaloidok
Prosztaglandinok és származékaik
A méhkontrakciók gátlására használt szerek (tocolytica)
22. A harántcsíkolt izmok működésére ható szerek: centrális támadáspontú izomrelaxánsok
A centrális támadáspontú izomrelaxánsok fogalma, indikációs területei és alapvető hatásmechanizmusai
Csak spasticitasban hatékony szerek
Baclofen
Kipróbálás alatt álló újabb szerek
Elsősorban akut izomspasmusokban hatékony szerek
Cyclobenzaprin
Mephenesin, chlorphenesin, guaifenesin
Chlorzoxazon
Spasticitasban és akut izom-spasmusokban egyaránt hatékony szerek
Diazepam
Tizanidin
Tolperison
Carisoprodol, meprobamat
Spasticitasban használatos perifériás támadáspontú izomrelaxánsok
Dantrolen
Botulinum toxin
23. A harántcsíkolt izmok működésére ható szerek: perifériás támadáspontú izomrelaxánsok
A neuromuscularis szinapszis
A neuromuscularis transzmisszió bénítói
Postjunctionalis blokkot okozó szerek
Kémia. Hatás–szerkezet összefüggések
Hatásmechanizmus
Nem depolarizáló izomrelaxánsok
Depolarizáló izomrelaxánsok
Farmakokinetika
Nem depolarizáló izomrelaxánsok
Depolarizáló izomrelaxánsok
Nem depolarizáló izomrelaxánsok
Hosszú hatástartamú (>35 perc) nem depolarizáló izomrelaxánsok
Közepes hatástartamú (20–35 perc) nem depolarizáló izomrelaxánsok
Rövid hatástartamú (10–20 perc) nem depolarizáló izomrelaxánsok
A nem depolarizáló izomrelaxánsok interakciói más gyógyszerekkel
Depolarizáló izomrelaxánsok
A depolarizáló izomrelaxánsok interakciói más gyógyszerekkel
A neuromuscularis bénítók klinikai alkalmazása
A szarkoplazmatikus kalcium-felszabadulás gátlása
6. VI. A központi idegrendszer gyógyszertana
24. Bevezetés a pszichotrop szerek farmakológiájába
A központi idegrendszer transzmitterei
Gátló transzmitterek. Neutrális (monokarboxil-) aminosavak: GABA és glicin
GABA (gamma-aminovajsav)
GABA-receptorok
Glicin
Excitátoros savas (dikarboxil) aminosavak: glutamát és aszpartát
A glutamátreceptorok
Ionotrop receptorok
Metabotrop receptorok
Az NMDA-receptorok fiziológiai és patofiziológiai jelentősége
A glutamáttranszmissziót befolyásoló vegyületek terápiás jelentősége
Acetilkolin (ACh)
A centrális kolinerg rendszerre ható szerek terápiás jelentősége
Noradrenalin (NA) és adrenalin
Az adrenerg transzmisszió
Adrenerg receptorok
A centrális noradrenerg transzmisszió szerepe
A centrális noradrenerg transzmisszió befolyásolása útján ható szerek
Dopamin (DA)
Dopaminpályák
Dopaminreceptorok
A centrális dopaminerg transzmisszió szerepe
A centrális dopaminerg transzmisszió befolyásolása útján ható szerek
Szerotonin (5-hidroxitriptamin, 5-HT)
Szerotoninreceptorok
A centrális szerotonerg transzmisszió szerepe
Hisztamin
Egyéb neuromodulátor/transzmitter anyagok
Endogén opioid peptidek
Nukleotidok és nukleozidok
Peptidek és monoaminok
Citokinek
Neuroaktív szteroidok
Gáz halmazállapotú mediátorok
Arachidonsav-metabolitok
25. Nyugtatók, altatók és szorongáscsökkentő szerek. Alkohol
Szorongásoldók, nyugtatók, altatók (anxiolitikumok, szedatohipnotikumok)
A szedatohipnotikumok, anxiolitikumok hatásmechanizmusa
A GABAA-receptor szerepe
A szedatohipnotikumok, anxiolitikumok terápiás indikációi
A szedatohipnotikumok és anxiolitikumok felosztása
Benzodiazepinek és benzodiazepin-receptoron ható nem-benzodiazepinek
A benzodiazepinek farmakodinámiája
A benzodiazepinek farmakokinetikája
A benzodiazepinreceptoron ható szerek osztályozása hatástartam szerint
Rövid hatástartamú szerek
Közepes hatástartamú szerek
Hosszú hatástartamú szerek
A benzodiazepinek mellékhatásai és interakciói
Akut túladagolás
Benzodiazepintolerancia és -dependencia
„Szerotonin 5-HT1A-receptor parciális agonisták”
Barbiturátok
Farmakodinámia
A barbiturátok felosztása hatástartam szerint
Lassú, hosszú hatástartamú szerek
Gyors hatású, közepes-hosszú hatástartamú szerek
Gyors, rövid hatástartamú szerek
Tolerancia és dependencia
Barbituráttúladagolás
Egyéb szedatohipnotikumok
Egyéb gyógyszerek szedatív mellékhatása
Alkohol
Hatásmechanizmus
Farmakokinetika
Az etanol akut hatásai
Alkohol és járművezetés
Akut alkoholos intoxikáció
Interakciók
Krónikus, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás hatásai
Mérsékelt rendszeres alkoholbevitel hatása az erekre; „a francia paradoxon”
Tolerancia és dependencia
Az etilalkohol orvosi alkalmazása
26. Antiepileptikumok
Az epilepszia jellemzői és fajtái
Az epilepszia fajtái
Az epilepszia állatkísérletes modelljei
Az antiepileptikumok hatásmechanizmusa
A feszültségfüggő Na+-csatornák gátlása
A feszültségfüggő Ca++-csatornák gátlása
Az endogén GABA gátló hatásának potencírozása
Az endogén glutamát serkentő hatásának csökkentése
Az antiepileptikumok csoportosítása
Elsősorban parciális rohamokban és tónusos-klónusos generalizált rohamban hatékony szerek
Hidantoinszármazékok
Phenytoin (diphenylhydantoin)
Fosphenytoin
Mephenytoin, ethotoin, phenacemid
Iminostilbén-származékok
Carbamazepin
Oxcarbazepin
Barbiturátszármazékok
Phenobarbital
Primidon
Sulthiam
Újabb – elsősorban parciális rohamokban és tónusos-klónusos generalizált rohamban hatékony – antiepileptikumok
Vigabatrin
Tiagabin
Gabapentin
Pregabalin
Topiramat
Felbamat
Rufinamid
Lacosamid
Csak absence típusú generalizált rohamban hatékony szerek
Szukcinimidszármazékok
Ethosuximid
Phensuximid és methsuximid
Trimethadion
Széles spektrumú antiepileptikumok
Valproinsav (Acidum valproicum, valproat)
Benzodiazepinek
Lamotrigin
Zonisamid
Levetiracetam
Acetazolamid
A status epilepticus és a nem epilepsziás görcsök kezelésére használt szerek
Status epilepticusban használt szerek
Nem epilepsziás, vázizomgörccsel járó állapotokban használt szerek
Általános megfontolások az antiepileptikumok klinikai alkalmazásával kapcsolatban
27. Általános érzéstelenítők
Az általános érzéstelenítők csoportosítása
A narkózis stádiumai
Perianesztetikus medikáció – az általános érzéstelenítéssel kapcsolatos gyógyszerelés
Az altatott beteg életfunkcióinak ellenőrzése, monitorozása
Preoperatív medikáció
Intraoperatív medikáció
Posztoperatív medikáció
A beteg szokásos, tartósan szedett gyógyszerei és a perimedikáció
Gyógyszeres interakciók
Narkotikumok
Inhalációs narkotikumok
Farmakodinámia
Farmakokinetika
Felvétel és disztribúció
Elimináció
Metabolizmus
Narkotikus hatású illékony folyadékok
Halothan•
Enfluran
Isofluran
Desfluran
Sevofluran
Néhány régebbi, már nem használatos narkotikus hatású, illékony folyadék
Éter
Chloroform
Chloraethyl
Methoxyfluran
Gáznarkotikumok
Nitrogénoxydul (N2O)
Intravénás narkotikumok
Barbiturátok
Benzodiazepinek
Opioidok
Propofol
Etomidat
Ketamin
Anesztéziaprotokollok
„Balanced” anesztézia
„Éber szedáció”
„Aznapi sebészet” (same day surgery, ambuláns sebészet)
Totális intravénás anesztézia (TIVA)
Neurolept analgézia
Neurolept anesztézia
28. Helyi érzéstelenítők
Kémia. Hatás–szerkezet összefüggések
Farmakodinámia
A helyi érzéstelenítők hatásmódja
Eltérések a különböző idegrostok vezetésének gátolhatóságában
A helyi érzéstelenítők hatása egyéb ingerlékeny szövetekre
Farmakokinetika
Felszívódás
Eloszlás
Átalakulás
A helyi érzéstelenítők klinikai alkalmazása
A helyi érzéstelenítés formái
Felületi érzéstelenítés
Infiltrációs (beszűréses) érzéstelenítés
Vezetéses érzéstelenítés
Subcutan regionális („field block”) anesztézia
Intravénás regionális anesztézia
Spinalis (subarachnoidalis) érzéstelenítés
Periduralis érzéstelenítés
Periduralis és spinalis opioid analgézia
A helyi érzéstelenítésre használatos gyógyszerek
Észterszármazékok
Cocain
Benzocain
Procain
Chloroprocain
Tetracain
Amidszármazékok
Lidocain
Mepivacain
Bupivacain
Ropivacain
Etidocain
Prilocain
Articain
Egyéb származékok
Pramoxin
Dyclonin
Toxicitás, mellékhatások
Központi idegrendszer
Perifériás idegrendszer
Keringés
Methaemoglobinaemia
Allergia
29. A neurodegeneratív betegségek gyógyszertana
Az idegrendszeri károsodás mechanizmusai
Excitotoxicitás
Oxidatív stressz
Apoptózis
Nekrózis
Neurodegeneratív kórképek
Ischaemiás agykárosodás (stroke)
Alzheimer típusú dementia
Parkinson-kór
Klinikai tünetek
Patofiziológia
A Parkinson-kór terápiája
Levodopa
Dopamin-receptor-agonisták
Amantadin
Monoaminoxidáz- (MAO-) gátlók
Katekol-O-metiltranszferáz- (COMT-) gátlók
Centrális kolinolitikumok
A noradrenalinhiány pótlása
Újabb terápiás próbálkozások
A Parkinson-kór terápiás stratégiája
Egyéb neurodegeneratív betegségek és mozgászavarok
Huntington-betegség
Wilson-betegség
Prionbetegség
Tremor
Tic
Tardiv dyskinesia
30. Antipszichotikus hatású vegyületek (neuroleptikumok)
A schizophrenia patomechanizmusa
Dopaminhipotézis
„Regulációs zavar” modell
Az antipszichotikumok hatásmechanizmusa
Dopaminrendszer
Dopaminreceptorok
Az antipszichotikumok farmakológiai hatásai
Az antipszichotikumok csoportosítása
1. generációs antipszichotikumok
2. generációs antipszichotikumok
Csoportosítás a kémiai szerkezet alapján
1. generációs vegyületek
Fenotiazinok
Tioxanténok
Butirofenonok (fenilbutilpiperidinek)
2. generációs vegyületek
Dibenzepinek és egyéb triciklikus vegyületek
Benzamidok
Egyéb heterociklikus vegyületek
Az antipszichotikumok farmakokinetikája
Abszorpció
Disztribúció
Metabolizmus
Exkréció
Az antipszichotikumok mellékhatásai
A dopaminrendszer gátlásával összefüggő mellékhatások
Egyéb centrális mellékhatások
Cardiovascularis mellékhatások
Egyéb mellékhatások
Az antipszichotikumok terápiás alkalmazása
Az antipszichotikumok pszichiátriai indikációi
Az antipszichotikumok nem pszichiátriai indikációi
Az antipszichotikumok terápiás kontraindikációi
Az antipszichotikumok adagolása
Az antipszichotikumok toxicitása
Gyógyszeres interakciók
31. Antidepresszív és antimániás vegyületek
A depresszió patogenezise
Az antidepresszív vegyületek csoportjai
Visszavétel- (reuptake-) gátlók
Triciklusos antidepresszánsok (TCA)
Szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI)
Újabb visszavételgátlók
Venlafaxin, duloxetin
Bupropion
Reboxetin
Trazodon
Monoaminoxidáz-gátlók
Mirtazapin
Agomelatin
Tianeptin
Orbáncfűkivonat (Extractum Hyperici herbae)
Az antidepresszív gyógyszerek klinikai alkalmazásának irányelvei
Hangulatstabilizáló (antimániás) szerek
Lithium carbonat
Carbamazepin és valproat
32. Opioidagonisták és opioidantagonisták
A fájdalom
A fájdalomszignál képződése, a fájdalom transzmissziója és percepciója
A felszálló nociceptív pálya
A leszálló fájdalommoduláló (gátló) pálya. A kapu-teória
A nociceptív (afferens) pálya kémiai mediátorai. Algogen szubsztanciák, „fájdalomanyagok”
Fájdalomtípusok
A fájdalomcsillapító hatás vizsgálata
A fájdalom kezelésének alapelvei
A fájdalomcsillapító gyógyszerek felosztása
Az opioidok felosztása
Terminológia
Hatásmechanizmus
Endogén opioid peptidek
Enkephalinok
Endorphinok
Dynorphinok
Endomorphinok
Nociceptin
Az ópium (mákony) és alkaloidjai
Félszintetikus származékok
Szintetikus származékok
A morphin
Centrális hatások
Fájdalomcsillapító hatás
Szedatív hatás
Eufória
Köhögéscsillapító hatás
Hányinger, hányás
Pupillaszűkítő hatás (miosis)
Mellkasmerevség
Egyéb központi idegrendszeri hatások
Cardiovascularis hatások
Vérnyomás
Pulzus
A szív munkája
Gastrointestinalis rendszer
Biliaris rendszer
Urogenitalis rendszer
Vegyes hatások
Bőr
Immunrendszer
Opioidreceptorok és az általuk közvetített farmakológiai hatások
Az opioidérzékenységet befolyásoló tényezők
Abszorpció
Disztribúció
Metabolizmus
Kiválasztás
Tolerancia
A tolerancia és a dependencia kialakulásának lehetséges mechanizmusai
Dependencia. Függőség
A morphin klinikai alkalmazása
Az opioidreceptorokon ható legfontosabb természetes, félszintetikus és szintetikus vegyületek
Természetes vegyületek
Codein
Félszintetikus (fenantrénvázas) származékok
Morphinszármazékok
C-3 helyen szubsztituált morphin- (codein-)származékok
N-szubsztituált félszintetikus vegyületek
Morphinanok
Fenilpiperidinek (meperidin és származékai)
Meperidin (pethidin•)
Diphenoxylat
Loperamid
Fentanyl
Diphenylheptanok (methadon és származékai)
Methadon
Propoxyphen
Kevert agonista/antagonisták. Parciális agonisták
Fenantrénvázas vegyületek
Nalorphin
Nalbuphin
Buprenorphin
Morphinanszármazékok
Butorphanol
Benzomorfán-származékok
Pentazocin
Meptazinol és dezocin
Vegyes hatásmódú és szerkezetű vegyületek
Tiszta opioidantagonisták
Az opioidok terápiás indikációi
Fájdalomcsillapítás
Dyspnoe
Perioperatív medikáció
Diarrhoea
Terminális állapot
Az opioidaddikció terápiája
Centrálisan ható (opioid) köhögéscsillapítók
Codein és származékai
Narcotin
Dextrometorphan
Levopropoxyphen
Perspektívák a fájdalomcsillapításban
33. Kábítószer-abúzus. Élvezeti szerek
A kábítószer-abúzus általános kérdései
Terminológia
Abúzus (visszaélés)
Abúzuspotenciál
Dependencia. A gyógyszer- (drog-) függőség fogalma
Addikció
Az addikció kialakulását befolyásoló tényezők
Epidemiológia
Tolerancia
A tolerancia lehetséges formái
Az abúzus neurobiológiája. A „reward”-elmélet. „Reinforcing”
Az abúzusszerek farmakológiai csoportosítása
Nemzeti és nemzetközi drogkontroll
Opioidok
Adagolás
Az opioidaddikció terápiája
Központi idegrendszeri depresszánsok
Barbiturátok és benzodiazepinek
Egyéb szedatohipnotikumok, anxiolitikumok
A központi idegrendszeri depresszánsok abúzusának jellemzői
Alkohol
Elvonási szindróma
Az elvonási szindróma tünetei
Az alkoholelvonási szindróma terápiája
Szimpatomimetikus pszichomotoros stimulánsok
Amphetaminok
Ecstasy (MDMA)
Chat (kat)
Cocain. „Crack”
Koffein
A nikotin és a dohányzás
Cannabinoidok (marihuána, hasis, „fű”)
Cannabis sativa
Cannabinoidreceptorok és endogén ligandok
Adagolás
Farmakológiai hatások
Terápiás alkalmazás
Túladagolás
Tolerancia–dependencia
Elvonási tünetek
Pszichedelikumok (hallucinogének, pszichotomimetikumok)
A hallucinogének osztályozása
Lizergsavas dietilamid (LSD)
Phencyclidin (PCP, angyalpor, „a por”).Ketamin
A túladagolás terápiája
Inhalánsok
Gázok – N2O, nitrogénoxydul
Alifás nitritek
Illékony folyadékok, ipari oldószerek
Egyéb drogok, „prescribing” szerek
Hashajtók
34. A táplálékfelvétel szabályozása
Az energiaháztartás szabályozása
Centrális szabályozás
Perifériás szabályozó és visszajelző rendszerek
A táplálékfelvétel gyógyszeres befolyásolása. Étvágycsökkentők (fogyasztószerek, anorexigének)
Centrális hatású fogyasztószerek
Sibutramin
Perifériás hatású fogyasztószerek
Cannabinoidreceptor-antagonisták
7. VII. a vérképzés és a véralvadás gyógyszertana
35. A vérképzésre ható szerek
Anaemiákban használt gyógyszerek
Vas (Fe)
B12-vitamin és folsav
Erythropoetin (epoetin-α•, epoetin-β•,α-darbepoetin•)
Anaemiában alkalmazott egyéb gyógyszerek
Neutropeniákban használt gyógyszerek
Növekedési faktorok
Thrombocytopeniában használt gyógyszerek
Oprelvekin és thrombopoetin
36. A véralvadást befolyásoló szerek
A haemostasis alapmechanizmusai
A thrombocyták
A véralvadási kaszkád (a fibrinképzés folyamata)
A fibrinolízis
Thrombocytagátlók (thrombocytaaggregáció-gátlók)
A tromboxán A2 szintézisét gátló vegyületek
Acetilszalicilsav
Triflusal
A thrombocytamembrán P2Y12-receptorának antagonistái
Glikoprotein IIb/IIIa (GPIIb/IIIa) receptor antagonisták
Abciximab
Szintetikus, kompetitív GPIIb/IIIa receptor antagonisták
Egyéb thrombocytagátlók
Dipyridamol
Iloprost
Antikoagulánsok
A faktorokat inaktiváló antikoagulánsok
Indirekt faktorinhibitorok: heparin
Indirekt faktorinhibitorok: heparinoidok (heparinszerű antikoagulánsok)
Direkt trombininhibitorok: hirudin
Egyéb direkt trombininhibitorok
Direkt Xa-inhibitorok
Szintézisgátló antikoagulánsok (kumarinok, oralis antikoagulánsok)
Fibrinolitikumok (trombolitikumok)
Fibrinolitikus hatású vegyületek
A fibrinolitikumok klinikai alkalmazása és jellemzőik
Vérzéscsillapítók
Szisztémásan alkalmazott vérzéscsillapítók
Véralvadási faktorok pótlása
A thrombocyták pótlása – thrombocyta-koncentrátumok
Fibrinolízis-gátlók
A véralvadást egyéb módon fokozó vegyületek
8. VIII. Vitaminok
37. Vitaminokról általában. Zsíroldékony vitaminok
A-vitamin és egyéb retinoidok
A-vitamin (retinol•)
Tretinoin, isotretinoin és alitretinoin
Etretinat és acitretin
Adaplene
Bexarotene
Béta-karotin
E-vitamin (α-tocopherol)
38. Vízoldékony vitaminok
B-vitamin-komplex
B1-vitamin (thiamin)
B2-vitamin (riboflavin•)
Nikotinsavamid (nicotinamid•) és nikotinsav (acidum nicotinicum•)
B6-vitamin (pyridoxin)•
Pantoténsav és dexpanthenol
Biotin
Kolin, inositol, karnitin
Kolin és inositol
Karnitin
C-vitamin (acidum ascorbicum•)
Rutosid•
Tioktánsav (thioctic acid•)
9. IX. Az emésztőrendszer gyógyszertana
39. A gyomor- és nyombélfekély gyógyszerei
A gyomorsav-szekréció mechanizmusa és a gyomorvédelemben szerepet játszó tényezők
A gyomorsav-szekréció gátlása
Hisztamin H2-receptor-antagonisták
Muszkarinreceptor-antagonisták
Protonpumpagátlók
Egyéb szekréciógátló vegyületek
Az elválasztott gyomorsav közömbösítése (antacidok)
Az antacidok jellemzői
Gyakran alkalmazott antacidok
A gyomornyálkahártya-rezisztencia növelése
Sucralfat
Kolloidális bizmutvegyületek
Prosztaglandinok
A Helicobacter pylori eradikálása
40. Az emésztés farmakológiája, a máj- és epeműködésre ható szerek
A gyomorsav-elválasztás fokozása, illetve hiányának pótlása
Az emésztőenzimek pótlása
A máj- és epeműködésre ható szerek
Epesavak
Epesavtartalmú szerek
Epeadszorbensek
Májműködésre ható szerek
Gyógyszerek okozta májkárosodás
Májvédő szerek
41. Hashajtók és hasmenést gátló szerek
Hashajtók
A székletmennyiség növelésével ható hashajtók
Növényi rostok, hidrofil kolloidok
Ozmotikus hashajtók – sós hashajtók
Anorganikus sók
Fel nem szívódó szénhidrátok
A széklet puhításával ható hashajtók
A bélfal izgatásával ható hashajtók
Természetes anyagok: antrakinonszármazékok
Szintetikus anyagok: difenil-metán-származékok
Bélizgató olajok
Egyéb származékok
Kloridcsatorna-aktivátor
Opioidreceptor-antagonisták
5-HT4-receptor-agonisták
Hasmenést gátló szerek (obstipánsok)
A víz- és elektrolitháztartás fenntartása – rehidrációs terápia
Adszorbensek, adsztringensek
A bélmotilitást gátló vegyületek
Opioidok
Egyéb vegyületek
Epesavkötő gyanták
Octreotid•
Antimikrobás terápia
42. Hánytatók, hányáscsillapítók és prokinetikus szerek
Hánytatók és hányáscsillapítók
Hánytatók (emetikumok)
Hányáscsillapítók
Antihisztaminok – H1-receptor-blokkolók
Dopamin D2-receptor-antagonisták
Szerotonin 5-HT3-receptor-antagonisták
Egyéb hányáscsillapító vegyületek
Cannabinoid-származékok
Kortikoszteroidok
Szedatohipnotikumok
Neurokinin 1 (NK1-) receptor-antagonisták
A gyomor–bél motilitást fokozó (prokinetikus) szerek
Kolinomimetikumok
Dopaminreceptor-antagonisták
Szerotoninreceptor-modulátorok
A dopaminreceptor-antagonisták és szerotoninreceptor-modulátorok terápiás indikációi
Motilinagonisták: macrolidok
Az irritabilis bél szindróma (IBS) gyógyszerei
Antikolinerg szerek
Szerotonin 5-HT3-receptor-antagonisták
Szerotonin 5-HT4-receptor
Kloridcsatorna-aktiválók
43. A gyulladásos bélbetegségekben alkalmazott gyógyszerek
5-aminoszalicilsav
Mesalaminkészítmények
Azoszármazékok
Citotoxikus szerek
Monoklonális antitestek
TNF-α-antagonisták
Integrinellenes szerek
IFN-γ-ellenes szerek
Antibiotikumok
10. X. A gyulladás farmakológiája és a helyi hormonok
44. Nem szteroid gyulladásgátlók, nem opioid fájdalomcsillapítók, antireumatikumok és köszvényellenes szerek
A gyulladás mediátorai
Nem szteroid gyulladásgátlók és nem opioid fájdalomcsillapítók
Hatásmechanizmus
A nem szelektív ciklooxigenáz-gátlók farmakológiai hatásai
A szelektív ciklooxigenáz-2-gátlók farmakológiája
A nem szteroid gyulladásgátlók farmakokinetikája
Interakciók
A nem szteroid gyulladásgátlók és nem opioid analgetikumok felosztása
Nem szelektív ciklooxigenáz-gátlók
Szalicilsav-származékok
Készítmények és jellemzőik
Acetilált származék
Nem acetilált származékok
Arilpropionsav-származékok
Ibuprofen•
Naproxen
Acidum tiaprofenicum (tiaprofensav)
Ketoprofen
Flurbiprofen
Fenoprofen
Oxaprozin
Indol- és indénecetsav származékok
Indometacin (indometacinum, metindol)
Sulindac
Heteroarilecetsav-származékok
Diclofenac
Ketorolac
Tolmetin
Enolsavak
Oxicamszármazékok
Piroxicam
Tenoxicam
Meloxicam
Pyrazolonszármazékok
Phenylbutazon
Oxyphenbutazon
Kebuzon (ketophenylbutazon)
Tribuzon
Azapropazon (apazon)
Sulfinpyrazon
Phenazon, aminophenazon, noraminophenazon
Antranilsav-származékok (fenamátok)
Alkanonszármazékok
Nabumeton
Para-aminophenol- (anilin-) származékok
Acetanilid
Phenacetin
Paracetamol (acetaminophen)
Egyéb szerkezek
Proquazon
Szelektív COX-2-gátlók
Coxibok
Celecoxib
Parecoxib/valdecoxib
Lumiracoxib
Nimesulid
Meloxicam
Rheumatoid arthritisben alkalmazott vegyületek
Nem szteroid gyulladásgátlók
Glukokortikoidok
Lassan ható antireumatikumok (a betegség lefolyását módosító vegyületek)
Citotoxikus szerek
Methotrexat
Leflunomid
Mycophenolat mofetil
Egyéb citotoxikus szerek
Cyclosporin
Anticitokinek
TNF-antagonisták
Szolubilis IL-1-receptor antagonista
T-sejt aktivációjának gátlása
Abatacept
CD20 B-lymphocyta-ellenes antitest
Rituximab
Szintetikus származék
Levamisol•
Egyéb szerek
Antimaláriás szerek
Aranysók
Penicillamin
Sulfasalazin (salazosulfapyridin)
Köszvényellenes szerek
Colchicin
A gyulladásos reakciót gátló vegyületek
A húgysavszintézist gátló vegyületek
Allopurinol
Probenicid
Sulfinpyrazon
45. Helyi hormonok (autakoidok)
Hisztamin
Antihisztaminok (hisztaminreceptor-antagonisták)
H1-receptor-antagonisták
H2-receptor-antagonisták
H3-receptoron ható szerek
H4-receptor-antagonisták
Hízósejtmembrán-stabilizáló szerek
Szerotonin
A szerotoninreceptor-agonisták és -antagonisták terápiás felhasználása
Szerotoninreceptor-agonisták
Szerotoninreceptor-antagonisták
A szerotonerg neuronokra ható szerek
Lipid eredetű lokális hormonok
Eikozanoidok
Ciklooxigenáz-termékek: prosztanoidok (prosztaglandinok, prosztaciklin és tromboxánok)
Lipoxigenáz-termékek: leukotriének, hepoxilinek és lipoxinok
Egyéb lipoxigenáz-termékek
Egyéb eikozanoidok
Vérlemezke-aktiváló faktor (PAF)
Az eikozanoidok és/vagy a PAF szintézisét vagy hatásait gátló anyagok
Gyulladásgátló szteroidok (glukokortikoidok)
Nem szteroid gyulladásgátlók
Leukotriénreceptor-antagonisták és leukotriénszintézis-gátlók
Tromboxánreceptor-antagonisták és tromboxánszintézis-gátlók
PAF-receptor-antagonisták
Peptidmediátorok
Kininek: bradykinin és kallidin
Neuropeptidek: tachykininek, kalcitoningén-rokon peptid (CGRP), szomatosztatin
Tachykininek
Kalcitoningén-rokon peptid (CGRP)
Szomatosztatin
Citokinek
A citokinek klinikai alkalmazása
A citokinek termelődését vagy hatását gátló szerek
11. XI. Az endokrin rendszer gyógyszertana
46. Az adenohypophysis hormonjai és a termelésüket reguláló hypothalamicus hormonok
Növekedési hormon (growth hormone, GH)
Növekedési hormon felszabadító hormon (sermorelin, „growth hormone releasing hormone”, GHRH)
Növekedési hormon felszabadulását gátló hormon – szomatosztatin. Szomatosztatin-analógok
Prolactin
A hyperprolactinaemia terápiája
Bromocriptin•
Quinagolid•
Cabergolin•
Pajzsmirigyhormon-stimuláló hormon (thyreotrop hormon, TSH)
Thyreotropin-felszabadító hormon (thyreotropin-releasing hormon, TRH)
Adrenocorticotrop hormon (corticotropin, ACTH)
Corticotropin-felszabadító hormon (corticotropin-releasing hormon, CRH)
Gonadotrop hormonok: luteotrop hormon (LH) és folliculusstimuláló hormon (FSH)
Gonadotropin releasing hormon (GnRH)
A neurohypophysis hormonjai: vazopresszin és oxytocin
47. Pajzsmirigyhormonok és antitireoid anyagok
Tiroxin, trijódtironin
A hypothyreosis gyógyszerei
A pajzsmirigy hormonjai
Jód (kis adag – fiziológiás hatás)
A hyperthyreosis gyógyszeres kezelése
A pajzsmirigyhormonok bioszintézisének gátlása
Jód (nagy adag – farmakológiai hatás)
Tioamidok: tiouracil- és merkaptoimidazol-származékok
Perklorát
A pajzsmirigy sugárdestrukciója
131I-kezelés
Kiegészítő kezelések
48. Mellékvesekéreg-hormonok és antagonistáik
Mellékvesekéreg-hormonok
A kortikoszteroidok bioszintézise és felszabadulása
Glukokortikoidok
Aldoszteron
Kémia. Hatás–szerkezeti összefüggések
Természetes mellékvesekéreg-hormonok
Szintetikus készítmények
Hatásmód
Glukokortikoidok
Mineralokortikoidok
Farmakológiai hatások
Mineralokortikoidok
Glukokortikoidok
Farmakokinetika
A természetes hormonok farmakokinetikája
A szintetikus kortikoszteroidok farmakokinetikája
Mellékhatások
Terápiás indikációk
Endokrin célú terápiás felhasználás
Nem endokrin célú terápiás felhasználás
Kontraindikációk
Adagolás
Gyógyszeres interakciók
A mellékvesekéreg-hormonok antagonistái és szintézisének gátlói
Szintézisgátlók
Metyrapon
Aminoglutethimid
Mitotan
Ketoconazol
Trilostan
Abirateron
Glukokortikoid-antagonisták
Mifepriston (RU486)
Mineralokortikoid-antagonisták
Spironolacton
Eplerenon
Drospirenon
49. Az ivarszervek gyógyszertana és a szexuális aktivitást befolyásoló szerek
Az ivarszervek gyógyszertana
A nemi hormonok bioszintézise
Női nemi hormonok
A menstruációs ciklus
Ösztrogének
Kémia
Hatásmód
Farmakológiai hatások
Farmakokinetika
Mellékhatások
Terápiás indikációk
Kontraindikációk
Szelektív ösztrogénreceptor-modulátorok (SERM)
Hatásmód
Farmakológiai hatások
Farmakokinetika
Klinikai jelentőség, terápiás indikációk
Antiösztrogének
Ösztrogénreceptor-antagonisták
Ösztrogénszintézis-gátlók
Progeszteron és a gesztagének
Kémia
Hatásmód
Farmakológiai hatások
Farmakokinetika
Mellékhatások
Terápiás indikációk
Kontraindikációk
Szelektív progeszteronreceptor-modulátorok (SPRM) és antigesztagének
Mifepriston
Egyéb SPRM vagy antigesztagén típusú vegyületek
Posztmenopauzális hormonterápia
Hormonális fogamzásgátlás
Oralis fogamzásgátlók
Parenteralis (depot) kontraceptívumok
Fogamzásgátló tapaszok
Fogamzásgátló implantátumok
Lokálisan alkalmazott fogamzásgátlók
Sürgősségi (esemény utáni) fogamzásgátlók
Férfi nemi hormonok
Androgének
Kémia
Hatásmód
Farmakológiai hatások
Farmakokinetika
Mellékhatások
Terápiás indikációk
Kontraindikációk
Antiandrogén hatású vegyületek
A tesztoszteronszintézis gátlói
5-α-reduktáz-gátlók
Tesztoszteronreceptor-antagonisták és szelektív androgénreceptor-modulátorok (SARM)
Férfiak gyógyszeres fogamzásgátlása
A szexuális aktivitást befolyásoló szerek
Oralis terápia
Hormonkezelés
A foszfodiészteráz 5-ös típusának (PDE-5) gátlói
Intracavernosus kezelés
Intraurethralis terápia
50. A szénhidrát-anyagcsere gyógyszertana
Vércukorszintet csökkentő vegyületek
Inzulin
Kémia
Hatásmechanizmus
Fiziológiai/farmakológiai hatások
Farmakokinetika
Mellékhatások
Terápiás indikációk
Inzulinkészítmények
Adagolás
Gyógyszeres interakciók
Oralis antidiabetikumok
Inzulinotrop (szekretagog) vegyületek
Szulfonil-urea-származékok
Nem szulfonil-urea-származékok
Nem inzulinotrop vegyületek
Biguanidszármazékok
Tiazolidéndionok (inzulinhatást fokozók, inzulinérzékenyítők)
α-glukozidáz-gátlók
DPP-4-gátló vegyületek
GLP-1-receptoron ható vegyületek
Amilinanalógok
Potenciális új lehetőségek a diabetes mellitus kezelésében
Vércukorszintet növelő vegyületek
Glukagon•
Szomatosztatin•
Amilin
Diazoxid
Streptozocin
51. A kalcium- és csontanyagcserére ható gyógyszerek
Kalcium
A csontanyagcsere legfontosabb hormonális szabályozói
Parathormon (PTH)
D-vitamin
Kalcitonin•
Ösztrogének
A csontanyagcserére ható hormonszerű szintetikus vegyületek
Tibolon
Szelektív ösztrogénreceptor-modulátorok (SERM)
A csontanyagcserére ható nem hormonális vegyületek
Biszfoszfonátok
Denosumab
Stroncium ranelat
Tiazid diuretikumok
Anabolikus szteroidok
Statinok
12. XII. Antimikrobás kemoterápia
52. Az antimikrobás terápia alapelvei
53. Baktériumellenes szerek
Béta-laktám antibiotikumok
Penicillinek
A penicillinek klinikai alkalmazása
Cefalosporinok
Az egyes cefalosporinszármazékok klinikai alkalmazása
Carbapenemek
Monobactamok
Aminoglikozidok
Glycopeptidek
Makrolid antibiotikumok
Streptograminok
Ketolidok
Tetracyclinek
Tigecyclin
Chloramphenicol
Lincosamidok
Polymixinek (colistin)
Imidazolok
Kinolonok, fluorokinolonok
Oxazolidinonok
Szulfonamidok és cotrimoxazol (sulfamethoxazol + trimethoprim)
Egyéb szerkezetű antibiotikumok
Rifamicinek (rifampin, rifabutin, rifaximin)
Rifaximin
Fusidanok (fusidinsav)
Nitrofuránok (nitrofurantoin)
Fosfomycin trometalol
Mupirocin
Antituberkulotikumok
Első vonalbeli antituberkulotikumok
Izonikotinsav-hidrazin• (isoniazid, INH)
Rifampin (rifampicin)
Pyrazinamid (PZA)
Streptomycin (és egyéb aminoglikozidok)
Ethambutol
Alternatív, második vonalbeli antituberkulotikumok
Ethionamid
Cycloserin
Paraaminosalicylsav (PAS)
Kanamycin, amikacin
Capreomycin
Fluoroquinolonok
Rifabutin
54. Vírusellenes szerek
Herpes simplex vírus (HSV) és varicella-zoster vírus (VZV) elleni szerek
Aciclovir, valaciclovir
Famciclovir, penciclovir
Vidarabin
Idoxuridin, trifluridin•
Brivudin
Citomegalovírus (CMV) elleni szerek
Ganciclovir, valganciclovir
Foscarnet
Cidofovir
Hepatitis B, hepatitis C (HBV, HCV) ellenes gyógyszerek
Hepatitis B vírus elleni szerek
Lamivudin•
Emtricitabin•
Entecavir•
Telbivudin
Adefovir•
Hepatitis C vírus elleni szerek
Ribavirin
Interferonok
Influenzaellenes gyógyszerek
Adamantinok
Neuraminidázgátlók
Antiretrovirális gyógyszerek
Hatásmechanizmus, vírus rezisztencia
Készítmények
Nukleozid/nukleotid reverz transzkriptáz inhibitorok (NRTI-k)
Timidinanalógok
Citidinanalógok
Purin nukleozid/nukleotid analógok
Nem nukleozid reverz transzkriptáz inhibitorok
Proteázinhibitorok
Fúzióinhibitor
CCR5 koreceptor antagonista
Integráz inhibitor
Egyéb antivirális gyógyszerek
Imiquimod•
Palivizumab•
55. Gombaellenes szerek
A gombás fertőzések kezelése
A kezelés szempontjai
A patogén gombák legfőbb tulajdonságai – virulencia
A gombás megbetegedések kezelésének szempontjai a primer szöveti infekció szerint
A beteg immunológiai statusa
Az antimikotikus kezelés általános problémái
Gombaellenes szerek
Szisztémás antimikotikumok szisztémás gombás megbetegedésekre
Poliének (makrolid antibiotikumok)
Amphotericin B•, lipidekkel kombinált amphotericin B• (foszfolipid komplex, kolloidális diszperzió, liposomalis készítmény)
Nukleotidanalógok
5-fluorocitozin (fluorocitozin, flucytosin)
Azolszármazékok
Ketoconazol
Itraconazol
Fluconazol
Voriconazol
Posaconazol
Sejtfalra ható antimikotikumok: a közeljövő lehetőségei
Polyoxinok
Echinocandinok
Szisztémás antimikotikumok, mucocutan infekciók kezelésére
Allilaminok
Terbinafin
Grisan- (benzofurán-) származékok
Griseofulvin
Egyéb, elsősorban lokálisan ható antimikotikumok
Polién makrolid antibiotikumok
Nystatin
Natamycin
Candicin
Lokálisan ható allilaminok
Terbinafin•
Naftifin
Morpholin
Pyridoncsoport
Cyclopyroxolamin (ciclopirox)•
Lokálisan ható azolszármazékok
Thiocarbamatok
56. Fertőtlenítők
A leggyakrabban használt fertőtlenítőszer-csoportok
Alkoholok
Glikolok
Aldehidek
Fenol és fenolszármazékok
Halogének és halogéntartalmú szerek
Jód
Klór
Szuperoxidizált víz
Savak
Lúgok
Oxidálószerek
Tenzidek
Nehézfémek
13. XIII. Paraziták okozta fertőzések terápiája
57. Protozoonellenes szerek
Amoebiasis
Antiamoebás készítmények
Diloxanid furoat
Iodoquinol
Nitroimidazolok
Paromomycin
Giardiasis
Giardiasisellenes készítmények
Furazolidon
Nitazoxanid
Nitroimidazolok
Paromomycin
Quinacrin
Trichomoniasis
Leishmaniasis
A leishmaniasis kezelésében alkalmazott szerek
Amphotericin B, amphotericin B lipidformulátum
Miltefosin
Öt vegyértékű antimon készítmények
Pentamidin
Malária
A malária kezelése, általános megfontolások
A malária kezelésében és megelőzésében leggyakrabban használt gyógyszerek
Amodiaquin
Artemisinin és származékai, kombinációi
Atovaquon/proguanil
Chloroquin•
Halofantrin
Kinin• és kinidin
Mefloquin•
Primaquin
Trypanosomiasis
Afrikai trypanosomiasis
Az afrikai trypanosomiasis kezelésében alkalmazott szerek
Eflornithin
Melarsoprol
Pentamidin
Suramin
Az amerikai trypanosomiasis kezelésében alkalmazott szerek
Nifurtimox
Benznidazol
58. Féreg- és rovarellenes szerek
Féregűző és féregölő szerek (antihelmintikumok)
Benzimidazolok
Albendazol
Mebendazol
Tiabendazol
Bithionol
Diethylcarbamazin
Ivermectin
Levamisol•
Niclosamid
Oxamniquin
Piperazin
Praziquantel
Pyrantel pamoat
Rovarölő szerek (inszekticidek)
Pediculosis (fejtetvesség)
14. XIV. Az immunrendszert befolyásoló szerek
Az immunrendszert befolyásoló szerek
59. Immunszuppresszió
Immunszuppresszív gyógyszerek
Citotoxikus gyógyszerek
Azathioprin
Mycophenolat mofetil
Leflunomid
Methotrexat
Cyclophosphamid
Kortikoszteroidok
A lymphocyták sejtfelszíni molekuláihoz kötődő szerek
Antitestek
Antilymphocyta-globulin (ALG) és antithymocyta-globulin (ATG)
Muromonab-CD3
IL-2-receptor elleni antitestek
Alemtuzumab (CAMPATH1H)
Natalizumab
Fúziós molekula: abatacept
Immuntoxinok
Fúziós molekulák és antitestek a psoriasis kezelésére
Citokingének expresszióját gátló szerek
Cyclosporin
Tacrolimus (FK506)
Pimecrolimus
Egyéb immunszuppresszív szerek
Sirolimus (rapamycin) és everolimus
Glatiramer (Copolymer-1)
Omalizumab
Anti-Rh0(D) immunglobulin
Az immunszuppresszív gyógyszerek klinikai alkalmazása
Terápiás indikációk
Adagolás
Toxicitás, mellékhatások
Kontraindikációk
Gyógyszeres interakciók
60. Immunmodulátorok
Természetes eredetű immunmodulátorok
Citokinek és anticitokinek
Mikrobiális eredetű immunmodulátorok
Egyéb természetes eredetű immunmodulálók
Szintetikus immunmodulátorok
15. XV. A DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK GYÓGYSZEREI
61. A daganatterápia irányelvei és a kemoprevenció
Kemoprevenció
Kemopreventív gyógyszerek:
62. Citotoxikus gyógyszerek
Antimetabolitok
Methotrexat (MTX)
Pemetrexed
Hydroxycarbamid
Citozin arabinozid
Azacitidin
Gemcitabin
6-Mercaptopurin (6-MP)
6-Thioguanin
Fludarabin-foszfát
Cladribin, 2-CdA
Clofarabin (Clolar)
Pentostatin, 2-Desoxycoformycin
DNS-támadáspontú gyógyszerek
Alkilezőszerek
Cyclophosphamid
Cisplatin
Komplexet képező vegyületek (tumorellenes antibiotikumok)
Actinomycin D
Bleomycin
Topoizomerázgátlók
Topoizomeráz I gátlók (camptothecinek)
Topoizomeráz II gátlók
Antraciklinek
Antracendionok
Podofillotoxinok
Vinca-alkaloidok
Taxánok (taxol és taxotere)
Estramustin phosphat (Estracyt)
63. A sejtproliferáció szabályozását módosító gyógyszerek
Hormonok
Progeszteronszármazékok
Antiösztrogének
Aromatázgátlók
LH-RH-analógok
Antiandrogének
Glukokortikoidok és a szomatosztatin
Citokinek (biológiai válaszreakció-módosító vegyületek)
Interferonok
Interferon-α
Interleukinok
Citosztatikumok
Jelátvitelgátlók
Kis molekulatömegű hatóanyagok
Imatinib
Dasatinib
Gefitinib
Erlotinib
Lapatinib
Sunitinib
Sorafenib
Temsirolimus
ATRA
Bortezomib
Nagy molekulatömegű hatóanyagok
Bevacizumab
Trastuzumab
Cetuximab
Rituximab
Aszparagináz
64. Antimetasztatikus hatóanyagok és a neovascularisatiót gátló vegyületek
Antimetasztatikus hatóanyagok
Biszfoszfonátok
A neovascularisatiót gátló vegyületek
65. A daganatos betegek életminőségét javító gyógyszerek
16. XVI. Méregtan
66. Általános méregtan
Fogalmak és elvek
A méregtan tárgya, a méreg fogalma
A testidegen vegyületek biológiai alkalmazásának alapjai
A toxicitás és a veszélyesség, illetve biztonságosság kapcsolata
A mérgező hatás jellege
A mérgező hatáshoz vezető mechanizmusok
Az invázió mechanizmusai
Xenobiotikumok toxikálása
Xenobiotikumok detoxikálása
Az endogén célmolekulával való reakció mechanizmusai
A celluláris funkciózavar és az elsődleges károsodások mechanizmusai
Az elsődleges sejtkárosodás progressziójának mechanizmusai
A mérgező hatás megnyilvánulását befolyásoló tényezők
A mérgező anyag jellemzői
A mérgező vegyületek szervezetben való sorsát befolyásoló tényezők
A mérgező vegyületek hatását befolyásoló tényezők
A toxikológia gyakorlata
A toxikológia ágai
Gyógyszerek toxikológiai (biztonsági) vizsgálata
A mérgezett beteg kezelése
67. Részletes méregtan: Fémek okozta mérgezések
A fémek mérgező hatásának és méregtelenítésének mechanizmusai
A fémionok toxicitásának mechanizmusai
A fémionok detoxikálásának mechanizmusai
Fémkelátorok
Dimercaprol
Ditiolkelátor szerves savak
Penicillamin
Trientin
CaNa2-EDTA
Deferoxamin
Fémmérgezések
Ólom
Higany
Kadmium
Arzén
Vas
Mérgezés más fémekkel
Féminhaláció okozta ártalmak
68. Részletes méregtan: Nemfémes elemek és egyéb toxikus szerek okozta mérgezések
Egyes nemfémes elemek okozta mérgezések
Szilícium
Azbeszt
Foszfor
Marószermérgezések
Savmérgezés
Lúgmérgezés
Mérgezések radioaktív izotópokkal és a kémiai sugárvédők
A radioaktív sugárzás jellemzői
Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai és hatásmechanizmusa
A radioaktív anyagok toxicitását befolyásoló toxikokinetikai tényezők
A sugárkárosodás tünetei
Az akut sugárbetegség tünetei
A sugárkárosodás terápiája
A radiointoxikáció terápiája
Az akut sugárbetegség kezelése
Kémiai sugárvédők
Szerves ipari mérgek
Alifás vegyületek
Telített szénhidrogének
Telítetlen alifás szénhidrogének
Az alifás szénhidrogének halogénszármazékai
Alifás alkoholok
Alifás aldehidek
Alifás észterek
Szén-diszulfid (CS2)
Ciklikus vegyületek
Egy gyűrűs aromás szénhidrogének
Benzol. A benzol metil- és klórszármazékai
Fenolok
Aromás nitro- és aminovegyületek
Poliklórozott bifenilek (PCB)
Vérmérgek
Nitritek, nitrátok, nitrovegyületek
Aminovegyületek
Klórsavas sók
Mérgező gázok
Szén-monoxid
Szén-dioxid
Oxigén
Ózon
Cián
Kén-hidrogén
Klór
Kén-dioxid és kén-trioxid
Nitrózus gázok
Mérgező harci anyagok
Könnyeztető gázok
Tüdőkárosító harci anyagok
A felső légutakat izgató harci anyagok
Bőrkárosító (hólyaghúzó) harci anyagok
Fémkarbonilek és fémalkilek
Fluorkarbonsavak
Kolin-észteráz-bénító harci mérgek (trilonok)
Pszichotoxikus vegyületek
Peszticidek, növényvédő szerek
Rovarirtó szerek (inszekticidek, kontakt mérgek)
Klórozott szénhidrogén származékok
Kolin-észteráz-bénítók
Növényi eredetű inszekticid anyagok
Gombaölő szerek
Ditiokarbamát típusú fungicidek
Egyéb szerek
Gyomirtók
Klórozott fenoxikarbonsavak
Triazin típusú gyomirtók
Biszpiridinium-vegyületek
Rágcsálóirtók (rodenticidek)
Kumarinszármazékok
Tengeri hagyma
α-naftil-tiourea (antu)
Mérgező növények
Dohány
Egyéb alkaloidtartalmú növények
Toxikus aminokat tartalmazó növények
Toxikus fehérjéket és peptideket tartalmazó növények
Ételmérgezések
Staphylococcusok, salmonellák, Proteus vulgaris, E. coli, B. cereus okozta mérgezések
Botulismus
Állati mérgek
Mérgeskígyók
Békák
Mérges szalamandrák
Mérges halak
Kagylók
Méhek, darazsak
Kőrisbogár
Pókok
Skorpiók
17. XVII.Gyógyszerrendelés
69. Gyógyszerek rendelése
A recept
Magisztrális gyógyszerrendelés
Szilárd gyógyszerformák
Lágy gyógyszerformák
Folyékony gyógyszerformák
Gyári készítmények rendelése
70. A gyógyszerek rendelését és kiadását szabályozó legfontosabb jogi előírások
Magisztrális gyógyszerkészítéshez felhasználható fontosabb hatóanyagok és vivőanyagok
A. Függelék
A különböző farmakonok csoportosítása támadáspontjuk szerint
Képletek
A forgalomban levő gyógyszerkészítmények nemzetközi szabadnév (INN) szerinti tárgymutatója
Rövidítések jegyzéke*
← Prev
Back
Next →
← Prev
Back
Next →