Objektum orientált szoftverfejlesztés by Kondorosi, Károly -- Read -- Imperial Library of Trantor

Index

Objektum orientált szoftverfejlesztés

Előszó 1. 1. Bevezetés a szoftverfejlesztésbe

1.1. Szoftvertechnológiák 1.2. A fejlesztés elvi alapjai

1.2.1. A szoftverfejlesztés alapproblémái 1.2.2. Uraljuk a bonyolultságot! 1.2.3. A leírás szigorúsága 1.2.4. A fejlesztés folyamata

1.3. A szoftver életciklusa

1.3.1. Termékek életciklusa 1.3.2. A szoftver életciklusának jellegzetességei 1.3.3. A vízesésmodell 1.3.4. Az inkrementális fejlesztési modell és a prototípus 1.3.5. Spirálmodellek 1.3.6. Az újrafelhasználhatóság 1.3.7. Minőségbiztosítás a szoftverfejlesztésben

2. 2. Az objektumorientáltság fogalma

2.1. Út az objektumig

2.1.1. A kezdetektől az absztrakt adatstruktúrákig

2.1.1.1 Strukturált programozás 2.1.1.2. Moduláris programozás 2.1.1.3. Absztrakt adatszerkezetek

2.1.2. Funkcionális kontra adatorientált tervezés 2.1.3. Irány az objektum!

2.2. Az objektum fogalma

2.2.1. Az objektum

2.2.1.1. Az objektum felelőssége 2.2.1.2. Az objektum viselkedése 2.2.1.3. Üzenetek 2.2.1.4. Események 2.2.1.5. Metódusok 2.1.1.6. Állapot

2.2.2. Osztályok és példányok 2.2.3. Az objektumok típusai 2.2.4. Az objektum-változó

3. 3. Modellezés objektumokkal

3.1. A modellek áttekintése

3.1.1. Objektummodell 3.1.2. Dinamikus modell 3.1.3. Funkcionális modell

3.2. Az objektummodell

3.2.1. Attribútumok 3.2.2. A relációk és a láncolás

3.2.2.1. Bináris relációk és jelölésük 3.2.2.2. Többes relációk és jelölésük 3.2.2.3. Az asszociáció, mint osztály 3.2.2.4. Szerepek

3.2.3. Normalizálás 3.2.4. Öröklés

3.2.4.1. Az öröklés alapfogalmai 3.2.4.2. Az öröklés veszélyei 3.2.4.3. Többszörös öröklés

3.2.5. Komponens-reláció 3.2.6. Metaosztály

3.3. Dinamikus modellek

3.3.1. Események és állapotok

3.3.1.1. Az esemény 3.3.1.2. Kommunikációs modell 3.3.1.3. Az állapot

3.3.2. Az állapotdiagram

3.3.2.1. Műveletek (operációk)

3.3.3. Az állapotgép fogalmának kiterjesztése 3.3.4. Beágyazott állapotmodellek 3.3.5. Az állapotátmenet-tábla

3.4. A funkcionális modell 3.5. A modellek kapcsolata

4. 4. Fejlesztési módszer

4.1. Analízis

4.1.1. A feladatdefiníció 4.1.2. Objektummodellezés

4.1.2.1. Az objektumok és az osztályok azonosítása 4.1.2.2. Az asszociációk azonosítása 4.1.2.3. Az attribútumok azonosítása 4.1.2.4. Az öröklési hierarchia létrehozása 4.1.2.5. Az objektummodellezés termékei

4.1.3. Dinamikus modellezés

4.1.3.1. Forgatókönyvek összeállítása 4.1.3.2. Kommunikációs diagramok felvétele 4.1.3.3. Állapotmodellek készítése 4.1.3.4. Eseményfolyam-diagram készítése

4.1.4. Funkcionális modellezés

4.2. Objektumorientált tervezés

4.2.1. Architektúrális tervezés

4.2.1.1. Alrendszerek, modulok kialakítása 4.2.1.2. Többprocesszoros és multiprogramozott rendszerek igényei 4.2.1.3. Vezérlési és ütemezési szerkezet kialakítása 4.2.1.4. Fizikai adatszerkezetek implementációja 4.2.1.5. Határállapotok megvalósítása

4.2.1. Külső interfész tervezése 4.2.2. Objektumtervezés

5. 5. Objektumok valósidejű rendszerekben

5.1. A valósidejű rendszerek jellemzői

5.1.1. Meghatározás, osztályozás 5.1.2. Egyéb jellemző tulajdonságok 5.1.3. Közkeletű félreértések és vitapontok

5.2. Időkövetelmények

5.2.1. Az időkövetelmények megadása 5.2.2. Az időkövetelmények típusai

5.3. A fejlesztés problémái 5.4. Valósidejű feladatokra ajánlott módszertanok

6. 6. Objektumorientált programozás C++ nyelven

6.1. A C++ nyelv kialakulása 6.2. A C++ programozási nyelv nem objektumorientált újdonságai

6.2.1. A struktúra és rokonai neve típusértékű 6.2.2. Konstansok és makrok 6.2.3. Függvények 6.2.4. Referencia típus 6.2.5. Dinamikus memóriakezelés operátorokkal 6.2.6. Változó-definíció, mint utasítás 6.2.7. Névterek

6.3. A C++ objektumorientált megközelítése

6.3.1. OOP nyelvek, C → C++ átmenet 6.3.2. OOP programozás C-ben és C++-ban 6.3.3. Az osztályok nyelvi megvalósítása (C++ → C fordító) 6.3.4. Konstruktor és destruktor 6.3.5. A védelem szelektív enyhítése - a barát (friend) mechanizmus

6.4. Operátorok átdefiniálása (operator overloading)

6.4.1. Operátor-átdefiniálás tagfüggvénnyel 6.4.2. Operátor-átdefiniálás globális függvénnyel 6.4.3. Konverziós operátorok átdefiniálása 6.4.4. Szabványos I/O

6.5. Dinamikus adatszerkezeteket tartalmazó osztályok

6.5.1. Dinamikusan nyújtózkodó sztring osztály 6.5.2. A másoló konstruktor meghívásának szabályai 6.5.3. Egy rejtvény 6.5.4. Tanulságok

6.6. Első mintafeladat: Telefonközponti hívásátirányító rendszer 6.7. Öröklődés

6.7.1. Egyszerű öröklődés 6.7.2. Az egyszerű öröklődés implementációja (nincs virtuális függvény) 6.7.3. Az egyszerű öröklődés implementációja (van virtuális függvény) 6.7.4. Többszörös öröklődés (Multiple inheritence) 6.7.5. A konstruktor láthatatlan feladatai 6.7.6. A destruktor láthatatlan feladatai 6.7.7. Mutatók típuskonverziója öröklődés esetén 6.7.8. Az öröklődés alkalmazásai

6.8. Generikus adatszerkezetek

6.8.1. Generikus szerkezetek megvalósítása előfordítóval (preprocesszor) 6.8.2. Generikus szerkezetek megvalósítása sablonnal (template)

7. 7. Objektumok tervezése és implementációja

7.1. Az objektum, a dinamikus és a funkcionális modellek kombinálás

7.1.1. Az objektummodell elemzése 7.1.2. A dinamikus modell elemzése 7.1.3. Osztályok egyedi vizsgálata

7.2. Az üzenet-algoritmusok és az implementációs adatstruktúrák kiválasztása

7.2.1. Áttekinthetőség és módosíthatóság 7.2.2. A komplexitás 7.2.3. Az adatstruktúrák kiválasztása, az osztálykönyvtárak felhasználása 7.2.4. Robusztusság 7.2.5. Saját debugger és profiler

7.3. Asszociációk tervezése 7.4. Láthatóság biztosítása 7.5. Nem objektumorientált környezethez, illetve nyelvekhez történő illesztés 7.6. Ütemezési szerkezet kialakítása

7.6.1. Nem-preemptív ütemező alkalmazása

7.7. Optimalizáció 7.8. A deklarációs sorrend megállapítása 7.9. Modulok kialakítása

8. 8. Mintafeladatok

8.1. Második mintafeladat: Irodai hierarchia nyilvántartása

8.1.1. Informális specifikáció 8.1.2. Használati esetek 8.1.3. Az objektummodell 8.1.4. A dinamikus modell

8.1.4.1. Forgatókönyvek és kommunikációs modellek 8.1.4.2. Eseményfolyam-diagram 8.1.4.3. Állapottér modellek

8.1.5. Objektumtervezés

8.1.5.1. Az osztályok definiálása 8.1.5.2. Az attribútumok és a belső szerkezet pontosítása és kiegészítése 8.1.5.3. A felelősség kialakítása - üzenetek és események 8.1.5.4. A láthatóság tervezése

8.1.6. Implementáció

8.2. Harmadik mintafeladat: Lift szimulátor

8.2.1. Informális specifikáció 8.2.2. Használati esetek 8.2.3. Az objektum-modell 8.2.4. A dinamikus modell

8.2.4.1. Állapottér-modellek

8.2.5. Objektumtervezés

8.2.5.1. Asszociáció tervezés 8.2.5.2. Láthatóság

8.2.6. A konkurens viselkedés tervezése

9. Irodalomjegyzék

← Prev
Back
Next →

← Prev
Back
Next →